Eger - hetilap, 1867

1867-11-21 / 47. szám

383

Levelezés.

Heves. nov. hóban.

Tudom én azt, hogy érdekli a közönséget, ha néha néha visszamegylink a múltba. Szívesen visszamennék én is Heves múltjára, ha valami okmányt találhattam volna kalauzul; azonban itt is tapasztaltam, hogy nem oly romboló az idő, minőnek mondják, s ha a pusztításban az emberek össze nem működnének any- nyira az idővel, sok szent emlék fönnállana ; mit pedig csak hallásból tud az ember — azt tartják — fele hazugság. így a mai divat szerint jónak látom, fátyolt vetni a múltra, nehogy ott ellenségeinkkel, tatárral, törökkel s

........... találkoztam. Hanem egy

rövid

ke statisztikai vázlatot adhatok a jelenről.

Heves fekete homokos és termékeny róna határa 17,276 kataszt. hold 650 □ ölnyi tért foglal el, melyből szántóföld 10,898 h. 569 □ öl, a többi rét, szőlő, legelő és erdő. Erdő alatt csupán a befásított 395 kát. holdnyi kis tért értem, mely a tulajdonos közbirtokosok által évenként irtatik, s maholnap odajutunk, hogy a város határában alig lesz árnyékos hely, mert az irtás nem arányos a faültetéssel. Egyedül a dinnyetermelhetés végett kiirtatik évenként egy pár hold, miután csak is az erdei földekben nyeri a dinnye kedves, zamatos izét és szép vörös szinét. De nem sokára letűnik majd a hevesi dinnye csillaga is, mert nem lesz erdei földünk, pedig ennek ugyancsak megfizetik ám árát a termelők, miután 200 □ ölnyi láncznak nevezett tért 4—5 ft 50 krral váltanak. Hát még a munka! Nagyon csalódnak hát, kik azt hiszik, hogy Hevesen úgy terem a dinnye, mint a felföldön esős időben a gomba.

Majd 6000 lelket számláló városunk anyagi tekiutetben alantabb áll egy hitvány falunál. — Bevallani is szégyenlem, hogy a városnak mint sajátja — 55 hold földje s daczára, hogy prornon- torialis hely, csupán egy negyedévi korcsmáltatási joga van. Ezek jövedelméből — de miután az igen csekély — a városi pótadóból kénytelen kiadásait fedezni. Biztosan előre látjuk, miszerint Hevesnek mindig jó adag fog jutni igy az adóból.

Ha a vasut-hálózati terveket tekintjük, melyek megyénkén fognának áthúzódni, még idáig reményünk sincs, hogy valamely vonal Hevest csak közelről is érintené, s a jelenleg még elég élénknek mondható kereskedést emelné. Utaink a legrongyosabb állapotban nyögnek. Van napi postajáratunk, de azért a szomszéd Jászsággal Pest felé közlekedünk. Talánjobbnak látja igy a postaigazgatóság ! . . . .

Ezeket röviden elősorolva, nem mondhatom el Hevesről, mit Méry az öreg Dumasnak Marseilleröl irt: „Ön és én azon városokat szeretjük, melyek már nem léteznek, s melyek még csak létezni fognak“: — nem mondhatom pedig azért, mert Heves — mint város — még nem létezett, s hogy létezzék, csekély a reményem.

Mily szegény városunk, az eddigiekből látható, s mégis szivén hordja a népnevelés szent ügyét, mert egy czélszerü iskolaház építését határozta, s az építkezés az ügybarátok eléggé nem méltányolható fáradozása, s a nemes szivek soha meg nem hálálható bőkezűsége folytán már folyamatban van . . . Vannak emlékek, melyek soha el nem enyésznek, főleg a nehéz körülmények közt véghezvitt jó és nagy tettek emlékei. — Ilyen lesz a hevesi iskola is ! — Forsan et haec olim meminisse juvabit. . . iskolánkkal egyidejűleg kezdett építtetni az új zsinagóga is. Van a tavasz óta gőzmalmunk, a környék valódi áldása. Ez az, mit Hevesről Írhattam. A többi a levelező dolga. t t t

Egervárosi és vidéki hírek.

— Királyné 0 Felsége névnapján, f. hó 19-éu, a helybeli székesegyházban ünnepélyes istenitisztelet tartatott, melyen Danielik János ez. püspök ő mlga pontificált. Az istenitiszteleten a tanuló ifjúságon s más ájtatoskodókon kivül jelenvoltak : a megyei s városi alkotmányos tisztikarok, a cs. kir. katonatisztikar s a kir. pénzügyi hivatalnokok.

— Eger város 1867. évi költségvetésének átnézete: 1) A város közigazgatási tisztviselői, és cselédjeinek készpénzbeli fizetésük 13,025 frt 40 kr. 2) Irodai szerekre, kivilágításra és hivatalos szobák fűtésére, úgy gyertya és fa-deputatumokra 1049 frt 20 kr. 3) Városi cselédek ruházatára 929 frt 42 kr, összesen 15,004 frt 2 kr. 4) A város közigazgatási tisztviselöi- és cselédeinek buzaterménybeli illetményük 454 véka vagyis 113 V2 köböl tiszta, — 10 ftjával, — 1740 véka vagyis 435 köböl kétszeres — 8 ftjával — pénzre értékesítve, mely a városi malom haszonbérletéből fedeztetik, s kivetésbe nem jő, összesen 4615 frt. 5) A város törvénykezési tisztviselőinek készpénzbeli illetményük összesen 5796 ft. 6) Irodai szerekre, világítás és hivatalos szobák fűtésére 543 frt 80 kr, összesen 6,339 ft 80 kr. 7) A törvénykezési tisztviselők buzaterménybeli illetményük 340 véka tiszta vagyis 85 köböl 10 ftjával, 376 véka kétszeres, vagyis 96 köböl 8 ftjával pénzre értékesítve, mely szintén a város malmai haszonbérletéből fedeztetik, s mely kivetésbe nem jő, összesen 1602. 8) Katonaságra s azok laktanyáira tett kiadásokra és bútorok beszerzésére 4242 frt 49'A kr. 9) Különféle kiadásokra a költségvetés tételei szerint 8956 frt 88'/a kr. Az összes kiadás teszen a 4. és 7. szám alatti kivételével 34,543 frt 20 krt. Bevétel összege teszen 13,655 frt 68 kn, marad kivetendő összeg 20,887 frt 52 kr.

— A múlt szombati zene- és tánczestély a kaszinó termében, a kellemetlen idő daczára, szépen sikerült. A katonai zenekar által előadott darabok után táncz kezdődött, mely 12* a óráig tartott. A tegnapi estély még jobban sikerült; igen szép vendégkoszoru gyűlt egybe. A zene- és tánczestélyek ezentúl szerdai napon fognak tartatni. Jegyek előre válthatók Jentsch G. könyvkereskedésében és a kaszinó-vendéglősnél. Es te pénztár nem nyittatik, hanem a bemenetnél minden vendég zene- és tánezprogrammot kap.

— A királyi biztos ur múlt héten eltávozott váró sunkból.

— Gyakori tűzesetről panaszkodnak a tisza-szaló- kiak; e hó elején is háromszor volt egymásután: 7-én este egy zsellér háza égett le, 8-án pedig egy istálló, melyben két tehén és egy bornyú esett a tűznek áldozatul; ez utóbbi tűzesetről bebizonyult, hogy gyújtogatás következménye; 9-én este b. Orczy sorházának padlásán gyuladt meg a szalma, ez azonban idejekorán észrevétetvén, a tűzvésznek elejét vették. Ugyanitt háromszor több bor termett (Sz.-Imrén 4-szer), mint a mennyit vártak, s némelyek szerint ezen jó termés okozta azt, hogy már tiz év óta nem házasodtak oly sokan, mint most.

— Tisza-Fü reden Lipcsey Imre földbirtokosnak számadó kondása, Tónay János okt. 6-án nyom nélkül eltűnt, és holléte mai napig sem tudatik. Úgy vélik, hogy a Tiszába ugrott, mert legutoljára a parton látták.

— A kápolnai honvédemlékszobor javára tervezett műkedvelő színi-előadás, mint értesülünk, decz. 15-én fog megtartatni.

— Tisza-Abádon f. hó 9-én éjféltájban egy malom 50 zsák tisza-nánai búzával, nem tudni, minek közvetkeztében, el- siilyedt.

— He rezeg Ignácz tápio-szelei községi jegyző, a Kápolnán emelendő honvéd-emlékszobor javára 43 ftot gyűjtött, mely összeg szerkesztőségünkhöz beküldetvén, illető helyen átadatott. Az egyes adakozók nevei később fognak közzététetni.

— Tegnap este 9 órakor félreverték a harangokat. Mint mondják, a Czifra-hóstyán valami gyuladás történt, de csakhamar elnyomatott.

— (Személyzeti.) Kerekes Arvéd áldozár pétervásári segédlelkészszé neveztetett.

— (Be k U 1 d et e11.) Zenekedvelőknek! Egy közelebb Bernben tett látogatásunk alkalmával alkalmunk vol t Heller J. H. urnák ottani, zenélő-szelenczék és zenélö-müvek nagyszerű raktárát csodálni.

Ezen gyárosnak, ki szakmájában a legkitűnőbbet állítja elő, gyártmányai, mondják, mesés kelendőségnek örvendenek s a világ legtávolabb részeiben is el vannak terjedve. Ezen gyár termékeinél úgy zenészeti, mint díszítési tekintetben az ipar és művészet legújabb vívmányai tekintetbe vétettek. Ezen müvek különösen ajánlhatók karácsonyi ajándékul is.

— Színház. Aradi Gerö dráma-, operette- és népszinmü- társulata múlt vasárnap, nov. 17-én kezdette meg előadásait „Ai h 0 n v é d- h u s z ár 0 k , vagy a nagy-sarlói győzelem“ czi- mű eredeti népszínművel, mely nagy közönség előtt adatott, s nagy tetszést nyert.

Kedd nov. 19. „Rósz e m b e r." Vigj. 3 felv. — A darab, -— psychologiai baklövéseit leszámítva — elég ügyes és mulattató, kivált ha — összevágóbban ment volna. Ezúttal az egész darabot Szaplonczay Ida érzelmes, és Pártényiné ügyes, és sok tekintetben művészi játéka mentette meg. Ez utóbbi különösen egy magánjelenetében önmagát múlta felül, s méltán megérdemlő a tapsokat, melyeket aratott. A többi