Eger - hetilap, 1867

1867-11-07 / 45. szám

366

hamvadt csontjait a temetői gondnoknak felügyelete mellett ösz- szeszedetni, s azokat bizottság által e végre kijelelt térben legalább egy öles mélységű sirgödörbe saját költségén eltakarittatni.

10. A sirtulajdonos családnak szabadságában áll megengedni, hogy a családi sírban esetenként egyes oldalrokon hullája is temettethessék.

11. A sírhelyek váltsági dija a sirkert gondnoka által kezeltetvén, ebből a gondnok csak a bizottság végzése s utalványa mellett vehet ki pénzt, s a mikénti felhasználásról a munka befejezése után azonnal beszámol.

12. A sirkert csinosítása s fentartására begyült pénznek hová fordítása tekintetéből, a polgármester elnöklete alatt, a sírhelyeket biró családtagokból, a városi közgyűlés által minden év november 1-sö napján egy 12 tagú bizottság választatik, mely a sirkert pénzalapjának kamatozása végett biztos helyréi kihelyezéséről, a sirkertnek berendezéséről gondoskodik, a bizottság intézkedéseinek végrehajtására, úgy a sirkertnek közvetlen felügyeletére kebeléből egy gondnokot választ. A bizottsági tagok, úgy a gondnok az év leteltével újra megválaszthatok.

13. Minden sirhelylyel biró családtagról remélhető, hogy halála esetére végrendeletében a temetöhely pénzalapjának gyarapításáról meg fog emlékezni.

14. Egy család részére két egymás mellett eső sírhelynél több át nem engedhető; — a családágak önálló családokul tekintetvén, sírhelyeket szintén önállóan vállalhatnak.

Belső rendszabályok.

1. A sirkert berendezése, vagyis az utaknak, egyes sírhelyeknek előleges kijelölése, a kert díszítésére szolgáló fáknak ültetése,— úgy az épületnek és kerítésnek kijavítása, fentartása, I a temető pénztárának terhére a bizottság által eszközöltetik.

2. Egyes sirtulajdonosnak csak virágok, s apró diszbokrok ültetése engedtetik meg, azért, nehogy a szabálytalanul ültetett fák a kertnek öszhangzását megzavarják, vagy az aránytalanul nagy számban ültetendő fák, e sirkertet erdővé alakítsák.

3. Egy sírhelynek kijelölt határain túl, a szomszéd sirhelynak, regiek elenyésznek, hegyek, sőt vidékek sülyednek, mások ellenben emelkednek. A földrengés nincsen időhöz kötve, történik éjjel, nappal, téli vagy nyári időszakban, gyakran megelőzi azt fergeteg, a tengernek szokatlan hánykodása, források elapadása, újaknak támadása, állatoknak nyugtalansága, a levegőnek nyomott állapota, a delejtiinek ingadozása, földalatti moraj sat. de ezek nem bizonyos előjelek, annyira, hogy néha a földrengést ezek közül egy sem előzi meg, s igy elmondhatjuk, hogy a földrengésnek biztos előjelei nincsenek. A földrengés néha igen kis térre szorul, máskor több száz mérföldre kiterjed, igy p.o. az 1828- ik évben Ischia szigeten érzett földrengés sem a szomszédos szigeteken, sem a közelében eső szárazföldön érezhető nem v olt; ellenben az 1826-ik évi földrengés, melynek középpontja Uj- Granada volt, köröskörül több száz mérföldre kiterjedt. Az 1755-iki nagy földrengés, mely Lissabont romba dönté, nem csak egész Európában, hanem Afrika s Amerikában is érezhető volt, s kiszámítás szerint 700,000 □ mérföldre, vagyis a földgömb yi3 részére kiterjedt.

A földrengés épen ezen különböző kiterjedésének kimagya- rázhatása, a szaktudósokat épen úgy, mint K. B. urat érdekelvén, a földrengéseket némelyek két csapatra oszták t. i. vulcanicus, és plutonicus rengésekre, az első csapatba foglaltatnak azon kisebb rengések, melyek a vulcánok közelében gyakoriak, az utóbbiba pedig azon nagy rengések, melyek a földgömb nevezetes részén érezhetők; a vulcáni rengéseknek oka, a vulcánoknak helyi, 8 legalább belsejüknek folytonos tevékenysége, a plutoni rengéseknek oka szintén a föld izzó belsejében rejlenék ugyan, de a földgömb magvának, izzó közepének azon részében, hol a földkéreg vulkánok nyílásaival, vagy Humbold szerint, biztonsági szel- lentyüivel ellátva nincsen, a lökés tehát igen nagy mélységből, és pedig sugáralakban hatván a földkéregre, nagy területekre kiterjed.

Úgy hiszem, hogy K. B. urnák azon óhaját, hogy a szept. 22-iki földrengés miért volt csak Bodony környékén érezhető, e theoria ki nem elégítheti, mert a tűzhányó azaz vulcanus hegyektől távol eső Bodony környékén, a fentebbiek szerint nem vulcanicus, hanem plutonicus vagyis messze vidékre érezhető rengésnek kellett volna lennie (tudomásom s számításom szerint a szept. 1 22-iki rengés 70—80 □ mérföld területen volt érezhető) de vala- |

bői foglalni nem szabad. Ha kinek az egyes kijelölt sírhely családi szükségletére, vagy építkezési tervének kivitelére elegendő nem lenne, a szomszéd, bár még el nem adott sírhelyből, a kívánt szaporítás meg nem engedhető, mert ha megengedtetnék, ezáltal a szomszéd sírhely keskenyittetnék el, s tétetnék hasznavehetetlenné, vagy az eleve tett beosztás zavartatnék meg; — ily esetben szövetkezzenek a nagyobb sírhelyet óhajtók ketten vagy hárman, s vegyenek meg egymás mellett eső három vagy négy egész sírhelyet, s oszszák azt fel maguk közt.

4. A temető könyvében minden sírhelyet vevő család — vagy családág jrészére egy különlap rendeltetik, mely lapra a sírhely tervezeti száma, a vevő neve, s a netaláni későbbi átruházások bejegyzendők.

5. Az egyes, fal melletti sírhelyek 7—8 láb szélesek s 12 láb hosszúak lévén, a szélességből ha a sirgödör 1 láb széles fallal kibúrkoltatik, mégis marad siriiregül 5 láb, melyben 2 koporsó egymás mellett elfér; a hosszaságot illetőleg, a sirgödör ásása mindenkor az ut melletti gyepes tér belső szélétől kezdendő meg ilyforma beosztással: az első két láb tér sir burok, és emlékkő alapjául szolgáland, — ezután következik a sirüreg hossza 7 láb, — ennek végében a hátulsó burokfal szintén 1 láb; — ezek együtt elfoglalván 10 láb hosszaságot, a még fenmaradt 2 lábnyi térfa fal közelében illetetleniil hagyandó, nehogy a közvetlenül a fal tövéig kiásott sirüreg, a keritésfalat gyengítse. A középosztályokban foglalt körsirhelyeknél, melyeknél a síremlék homlokkal az ut melletti gyep belső széléig állítandó — a sírhelyből fel nem

j használt két láb tér a sírhely belső végén kihagyandó.

6. A sirkertben lévő épület felügyelő-lakul, s halottas-szo- I bául szolgál, a felügyelő a szabad lakáson túl egyéb dijat nem I nyer, de magánszolgálatra nem használható. Ezen felügyelő kötelességei:

a) Felügyel arra, hogy a temető keritésfala, a kerítésen ki- viil és belül lévő ültetmények, síremlékek, senki által se káro- sittassanak, — a közköltségen ültetett fákat pedig folytonosan ápolja.

b) A lakásul átengedett épületre nem csak felügyel, hanem

mint K. B. urat, úgy a természetbúvárokat sem elégitvén ki e theoria, vagyis a vulcánoktól távol eső apró földrengéseket plutonicus okból kimagyarázni nem tudván, újabb korban ez vagy ehhez hasonló jelenetek megfejthetése tekintetéből ismét a neptu- nismusra tértek át, s a földrengéseket is részben ebből igyekeznek kimagyarázni; ugyanis Yogler Ottó német tudós 1857- ben megjelent munkájában, félretéve az átalánosan elfogadott azon hypothesist, hogy a földgömbnek belseje izzó állapotban lenne, mindazon őskori, úgy a jelenkorban a földgömb belsejében és fölületén észlelhető változásokat s természeti tüneményeket, a viz működésének tulajdonítja, felállított theoriája szerint a földrengéseket ekként fejtegetvén. A föld rétegei közt mozgó vizek, mint források a föld felszínére jutván, több kevesebb felolvasztott ásványanyagot hoznak magukkal a felszínre; ha az idő és tér nagy tényezőket egymással sokszorozzuk, bámulandó eredményekre vezet, s hogy erről némi fogalmat adjon, felhozza például a sveiczi Leuker fürdőnek 20 forrása közül a Loreűtz forrást, mely egy maga a föld belsejéből évenként nyolcz millió font gypset hoz a felszínre, mely gypstömeg 60,000 köbláh gypset képvisel. A Paderborn melletti Pad er folyó forrásai, 4000 vizrészben bár csak egy rész meszet tartalmaznak, de miután e források minden perczben közel egy millió font vizet adnak, az e források által a föld belsejéből kiemelt mész, egy év alatt még is egy millió köblábat tesz; a források felől tehát bátran elmondható, hogy azok, bár általunk a föld felületén alig észrevehető, de számítás folytán hegyeket alkotható anyagmennyiségeket hozván a föld mélyéből a felszínre, a föld belsejében e képzelt hegyekhez hasonló üregeknek kell szükségkép támadniok; ezen üregek a víznek folytonos hatása folytán, nemcsak hogy évről évre nagyobbodnak, hanem támjaiktól megfosztatván, egyenesen beszakadnak, vagy oldalaik összecsúsznak, s már maga ezen, a képzeletet is haladható súlyú nagy föld- vagy sziklatömeg, súlyához s esése nagyságához képest kisebb, vagy nagyobb vicLk ráz- kodtatását vonja maga után, főleg ha hozzágondoljuk e nagy üregek levegőjének rögtönös összenyomatását, a csúszás-dörzsölés folytán kifejlett meleg által a víznek gőzzé változását, sat. Hogy az ily Uregbeomlások vagy oldalaiknak csúszása valószi- 1 nü, azt ismét a földszinén tapasztalt hason jelenségekkel igyek- | szik igazolni, felhozván a Lowerzer tó mellett aRoszberg