Eger - hetilap, 1867
1867-10-25 / 43. szám
350 amaz vasúttársaság részvényei mily dúsan jövedelmeznek , hogy némely escomtebankok mily roppant sikerrel működnek, hogy a credit mobilier tisztviselői mily gazdagon dotálvák; de mit használ mindez a népnek közvetlenül, s vájjon a magyar gazda, a magyar iparos és földművelő, azon nagy szorultságban, melylyel folyvást küzd, — érez-e enyhülést ? — Hogy legkevesebbet sem — szükségtelen bizonyítgatnunk. De nem is .kell nekünk oly intézetektől segedelmet várnunk, a melyek létegzetében nem saját vérünk pezsg, s melyek saját zsírjukat önmaguk emésztik föl. A nép, különösen a magyar, segítsen önmagán. Más népek, — pedig sokkal kedvezőbb viszonyok között, — sem azon intézetek által erősödtek föl, sem azok közvetlen hatása által nyernek felvirágzást. Csak a franczia- s németországi népeket kell fölhoznunk például, hogy meggyőződjünk azon igazságról, miszerint egész nemzetek és néposztályok, csupán saját veritékök, saját filléreik szövetségeiből nyerik azon táperöt, mely életet ad, s az élet legnyomasztóbb szükségeitől s az Ínségtől megóvja őket. A takarékpénztárral rokonintézet, a „népbank,“ korunk újabb s legjótékonyabb intézményei közé sorolható; Francziaor- szágban és Amerikában már virágzó állapotban vannak azok; ez eszme jelen korunkban a magyar népgazdászatnak is egyik leg- liatalmasb előmozdítója lehetend. A népbank vagy tulajdonképen segélyegylet némi rokonságban áll az életbiztosítási intézettel, azonban egészen eltérő természetű a takarékpénztárakétól; mert ez uj intézet a takarék- pénztárak mellett is fennállhat, a nélkül, hogy a takarékpénztárak jövedelmét csorbítaná. A takarékpénztárak természetével nem bírhat ezen népbank, — mert ennek részvényesei a megtakarítható összegecskéknek befizetését hetenkint rendesen eszközölni tartoznak, s a heti betételek által takarékosságot űzni szinte kényszerítve vannak, s többet nem is fizethetnek, mint csupán a meghatározott dijt, például hetenkint 50 krt minden részvény után, vagy több hetet egybe véve, egyszerre előre a részvényösszeget, melyet pontosan kell az egyleti pénztárba befizetni, s valamint a heti betételekre, azaz: az ősz- szegre nézve, úgy a betett pénznek kivehetésére nézve is meg vannak a részvényesek szorítva, mert 10 év előtt, a meghatározott eseten kívül, senki ki nem veheti, hacsak kölcsönkép, a kikölcsönzési feltételek mellett, nem akarja kivenni; — ellenben a takarékpénztárbai betéteire senki sincs kötelezve, sem mennyiségre, sem pedig az időre nézve, tehát a takarékpénztárba mindenki, bármikor és bármennyit betehet, és betett pénzét onnét ki is veheti, a mikor akarja,de nem kap több kamatot, mint 5 százalékot, s nem részesül azon kedvezményben, hogy kizárólag ö, mint betevő, — nem pedig más vidéki — kaphat előbb biztosan hosszabb időre kölcsönpénzt; — ezenfelől a népbanknál azon kedvezményben részesül a részvényes tag, hogy a heti be- tétellel tőkésitendö összege azonnal minden levonás nélkül 6 százalékkal kamatoz, úgy a kamatok kamatja is kijár; — és ha kölcsönt vesz fel, s az alapszabályokban körülirt feltételeket pontosan megtartja, s biztosítékot nyújt, 10 év alatt a tökét nem tartozik visszafizetni, a kamatokat azonban mindenkor előre megfizetni köteles; — a befolyó tőke s annak kamata, és kamatain kívül a beiktatási dij , büntetés, késedelmi kamat és irati dij czime alatt szintén a részvényesek által fizetendő összegekkel szaporodik azon jövedelem, mely által a rendes és rendkívüli évenkénti kiadások fedezhetők, sőt a jótékony czélokra éven át fordítandó összegeknek levonásával is a mellékforrásokból, a melyek csakis a részvényes é3 adós fél krajczáronkénti fizetése által szaporodnak, — bizonyos mennyiségű tőkésitendö összeg is maradand, mely is a heti betételek, úgy azok kamatai és a kamatoknak kamataival 10 éven át minél több tagból álló társulat alakul, s ezzel kapcsolatban minél több részvényszámból áll az egylet, annál nagyobb mérvben gyarapodik az egylet vagyona, s annál elébb remélhető több haszon s nyeremény a várakozáson felül, mert a betétek és egyéb mellékforrások által az egész kezelendő kész- pénzösszeg 2000 részvény után 5 év alatt is, ha nem ugyan egészen a félmillió forgalmat, de a négyszázezerét igen könnyen túlhaladja; és igy a betétek évről évre számítva 10 éven át 15—20°/o-re emelkednek olyannyira, hogy a 10-ik évben a befizetett hetenkénti tőkének haszna átalánosan számítva a 50—80%-tet is meghaladja; igy a részvényes tag, minden egyes részvényre a befizetett tőkén felül kamatnyereményül majd ugyanannyit kap, mint a mennyit befizetett. Tehát a népbank, vagy igazabban segélyegylet részvényesei közt nem csak a heti csekély betett összegecske megtakarítása által ment meg egyeseket a nyomor és erkölcsi bukástól, hanem, nyereményül hazánk kórállapotára is jótékony hatással lenne a hitel emelése által a jelen szomorú társadalmi körülmények kiegyenlítésére, s legjótékonyabb befolyással lenne még a családi élet 8 viszonyokra; de mondható, hogy igen fontos ezen — már sok helyen fölkarolt intézmény főleg a kereskedelmis iparososztályra, és ha a földművelők osztályába is átszivárogva, azok által meg fog ismertetni, s velük megkedveltetik, a gazdászatban is nagy hézagot pótoland, mert apródonkinti betételek által néhány év múlva nemcsak szép összegecske vagyont lesz képes szerezni a részvényes, hanem egyesektől szaporodott tömegből a részvényes tag mindenkor részvénye erejéig olcsó kamat mellett hoszabb időre kap hatos kölcsönt, mely összeget akárminö forgalma által nyereménynyel hasznosíthat; tehát ilyen olcsó s biztos töke a nemzetgazdászatra rendkívüli jótékony hatású leend. Kis-Czellben régtől fogva egész csendben áll ezen intézet főn, bár a zárszámla szerinti vagyonállapot nem terjesztetett nyilvánosság elé, és évtizedről évtizedre szép gyümölcsöket termett, úgy hogy annak jótékony hatása több helyre kisebb nagyobb mérvben, de különösen Szombathelyre átszivárgóit. Több kisebb nagyobb városban utánozák a jó példát, igy Zala-Egerszegen is életbe lépett az, később Nagy-Kanizsán kereskedelmi szellemben karoltatott fel; 1864-ik évben Zalamegye számos más községeiben, sőt Veszprémben is elterjedt, és megkedvelve családi intéz- ménynyé vált, úgy hogy már Somogymegyében Csurgón, Marcza- liban, Nagy-Atádon, Nagy-Bajomban, Kaposvárott sat. végre megyénk egyik jeles országgyűlési képviselője Kovách László buzgalma folytán, Gyöngyös város és járásában is e hasznos egylet már megalakult. Hiszszük, hogy országgyűlésünk gondoskodni fog oly intézkedésről, mely a takarékpénztárak és népbankok szaporodását elősegitendi, s ekkor, úgy véljük, nem lesz annyi okunk több község lakói ellen nyomoruk s szegénységök miatt korholó szavunkat fölemelni, — de csak úgy, ha felfogják hazánkfiai szavaink jelentőségét, s átlátják, hogy a közös akarat és közös cselekvőség az, mely a perui balzsamot megteremti, s hogy kábaság a Gondviselés ingyenkegyelmétöl várni a segedelem azon nemét, mely saját törekvésünkben is feltalálható. Laurenchik János. Politikai hetiszemle. Az Olaszországból és Rómából érkező tudósítások nagyon zavarosak. A csatározások az egyházi állam területén már hetek óta folynak, a nélkül, hogy akár az egyik, akár a másik fél jelentékenyebb eredményt mutathatna fel. A szabadcsapatok, a florenczi kormány titkos kedvezése mellett, folyvást nagyobb számban özönlenek be a határon, úgy hogy a pápai csapatok alig képesek már velők megmérkőzni. A mi a lakosság magatartását illeti, aziránt sem jöhetünk tisztába ; mert mig némely tudósítások a fölkelés folytonos gyarapodását jelentik, más tudósitások szerint, a városok és falvak lakói mindenütt nyugodtan viselik magukat, sőt mindinkább a forradalmárok ellen fordulnak, kik állítólag fosztogatásokat is követnek el az egyházi állam területén. Mint a párisi esti „Moniteur“ irja: a forradalmi irányiatok, melyeket a szabadcsapatok nyíltan vallanak, a lakosságot csak jobban megerősítik törvényes uralkodójok iránti hűségükben. Párisból okt. 17-röl jelentik, hogy Viterbo és Frosinone tartományokban több város fegyvert kér, hogy a pápai csendőröket támogatva, a gari- baldistákat visszatízhesse. — A franczia beavatkozását régóta engetik a lapok, de úgy látszik, legalább egyelőre, nem fog az bekövetkezni. Ugyanis a párisi „Moniteur“ f. hó 21-iki száma jelenti: hogy tekintettel arra, miszerint az egyházi állam forradalmi bandák által rohantatott meg, a kormány elhatározá, hogy Ci- vita-Vecchiába egy hadtestet küld, s ezen rendszabály kivitele már meg is kezdetett. Azonban a florenczi kabinet abbeli állításai s nyilatkozatai, hogy minden szükséges rendszabály megléte tett az egyházi államba való további betörések megakadályozá sára, s hogy a szeptemberi egyezménynek teljesen érvényt akar szerezni: a császárt arra indították, hogy a csapatok hajóra szállását beszüntesse. — Az olaszországi hírek közül megemlítjük még azon florenczi táviratot: hogy Ratazzi miniszterelnök beadta lemondását, s a király azt elfogadván, Cialdinit bizta meg az uj kabinet megalakításával; továbbá, hogy Florenczben azon hir van elterjedve, hogy Garibaldinak sikerült, fiával Menottival
