Eger - hetilap, 1867
1867-10-25 / 43. szám
351 egyesülnie. Ha ez való, akkor ugyan jól őrizték a caprerai orosz- J lánt. Állítólag egy amerikai gőzösön hagyta/volna oda Caprerát. Az ausztriai császár és magyar király 0 Felsége f. hó 21-én indult el Párisba. Ezen utazással különféle politikai conjecturákat hoznak kapcsolatba. Ausztria, Anglia és Fraucziaország kormányai közt állítólag igen fontos megállapodások iránt folynak ta- nácskozmányok, melyek 0 Felsége Párisban idözése alatt fognának befejeztetni. Való-e e hir, a jövő fogja megmutatni, de igen valószínű, hogy a császári látogatás a politikával is kapcsolatban i áll. Ö Felsége hir szerint csak öt napot fog Párisban tölteni, s I azután visszatér birodalmába. | Poroszországnak újabb annexiókra van biztos kilátása. Baden és Hessen-Darmstadt nemsokára teljesen be fognak lépni az észak-német szövetségbe. Hire jár, hogy a szász királyság és a négy szász herczegség kormányzatát is ezek uralkodói a porosz királyra ruházzák át, oly formán, hogy az illető uralkodók csupán czimöket tartanák meg, a porosz király pedig államaikban átvenné a polgári és katonai kormányzatot; mely állapot aztán természetesen csakhamar teljes annexióvá nőheti ki magát. Bajorország és Wíirtemberg még most nem mutatnak hajlamot, önállóságukat Poroszországnak feláldozni, sőt a würtembergi képviselökamra többsége még a Poroszországgal kötött véd- és daczszövetséget is vissza akarja utasítani; de vájjon képesek lesznek-e az említett államok, elszigetelve, függetlenségöket Poroszország terjeszkedési vágyával szemben sokáig fentartani ? Aligha. Kandiában a török nagyvezér nem nagy szerencsével jár el föladatában. Okt. 19-iki konstantinápolyi távirat szerint, a nagyvezér a nagyhatalmak consulainak jelenlétében megkérdezte a fölkelő bizottmány főnökeit kívánalmaik felöl, s ezek Kandiának Görögországgal való egyesítését követelték. A fölkelök közt muszka ügynökök folyvást szítják a tüzet. Orosz- és Poroszország állítólag újabban ismételve sürgették Kandia átengedését, vala mint más garantiákat a többi török tartományok keresztény lakosai számára. A Keletről érkezett hírek köztit megemlítjük még, hogy egy konstantinápolyi távirat szerint, Epirusban és Thessali- ában a lakosság 15 százalékáig ujonczoznak. A Porta t. i. a szer- bek fenyegető magatartásával szemben elhatározta, hadserege fölfegyverzését siettetni. Belgrádban a szerb skupstina jelenleg ülésez. A fejedelemhez intézett föliratban többi közt kiemeli a nemzeti militia készültségét és készségét, s azon reményét fejezi ki, hogy nagy küldetését tudni fogja óhajtásához képest teljesíteni. E „nagy küldetés“ alatt természetesen Szerbiának a keleti ügyben jutandó szerep értetik. Levelezések. Büd-Sz.-Mihály, okt. 14. T. szerkesztő ur! Sokáig hallgattam. De volt is oka; kellemes hírekkel úgy sem kedveskedhettem volna. Vizáradás, fagyás, jégverés, szárazság, hó és ragya volt nálunk napirenden; erről úton útfélen lehetett panaszokat hallani. Hála Istennek, hogy legalább a földrengéstől nem kell tartanunk, mely, mint becses lapjából tudom, a regényes Mátra helységeit rémülésbe ejtette. Hogy jelenleg tollat ragadok, a kegyelet és hála érzelme késztet. Ugyanis f. é. szeptember 28-án állíttatott föl a szent- mihályi róm. kath. temetőben azon nagyszerű emlékkereszt, melyet feledhetlen férjenek, 1st. bold, gróf Dessewf- fy Emilnek, megszomorodott, kesergő özvegye készíttetett. Az emlék derék Skalnitzkynk rajza szerint Kauzer Jakab pesti képfaragó által magasztosan egyszerű s valóban, nemes stylben készíttetett, és pedig karsti márványból; az egészlö lábnyi magasságú, és egy nagyszerű talapzatról égnek emelkedő keresztet képez, s két ezer forintnál többe került. A valóban lapidáris emlék- szerü irályu fölirás, mely a talapzat négy lapjába aranyozott betűkkel bevésve van, következő : Gróf Dessewffy Emilnek, A Magyar Tudós Társaság És A Magyar Földhitel Intézet Elnökének Szül. Febr. 12. 1812. f. Január 10. 1866. Akarata Hajthatatlan, S Czélra Ha Tört Csüggedetlen, Volt. De Hogy A Sikert Kivivja, Körtilményszabta Udommal, Minden Eszközt Mérlegezve, Erejét Mind Megfeszítve, Kifáradást Nem Ismerve, Időt Vagyont Rászentelve, S Bizalommal Istent Kérve Küzdött Szüntelen. És így Lön, Hogy Noha Mindég Akadály Sok És Nehézség Tornyosult Czélja Útjába, Győzedelmeskedett Rajtuk Gyakran, S Ekként Nem Tágító Törekvése Szült Eredményt, S A Sokból Hát, Miért Buzgott, Többet Maga Is Láthatott Hontársai Segélyével Megalkotva, Éölépitve Édes Hazája Javára, Dísze S Gyarapulására, S Köszönet Is Jutott Érte. Megpihenni Ki Nem Szoktál, Nyugodj Most Már Siri Csöndben, Keserűt Is Sokat Eltűrt, Súlyos Terhekkel Nyomasztott Munka-Hős! Te Az Erényeket S Szándékid Tisztaságának Kötelesség Gyanánt Bírtad Mindenkoron Gyakorlód. Öntudatát. S Bár Éltedben Vonakodva Nyujták Is Oda Dijjadat, Számíts Bizton A Jövőre, Az Majdan Teljes Készséggel Adandja Meg Jutalmadat: Tiszteletet Jellemednek, Méltánylást Bel-Értékednek, Beismerést Érdemidnek, Meleg Hálát Emlékednek! Mily erőteljes, mily magasztos szavak! Mily finom érintése az akadémia palotája fölépítése, és a földhitelintézet megalkotásának, melyek oly válságos időben létesültek, miknek létesítésében annyi akadálylyal, oly temérdek nehézséggel kellett a jeles hazafinak küzdenie. Az elhúnytnak magasztos szellemében működik tovább ne- meslelkü és szivü özvegye, született báró Wenkheim Paulina ő méltósága, ki az általa kisded körben kezdett munkásságot lankadatlan buzgalommal folytatja. A derék grófné ugyanis, bár eddig is áldozatkész és kegyes jótévöje volt a sz.-mihályi róm. kath. egyháznak, és évenkint tetemes összeggel járult annak szüksége fedezéséhez, azonfölül, hogy már az idén majd másfél száz forint értékű díszruhákkal gazdagító egyházunkat, legújabban ötszáz forintnyi alapítványt tett, hogy annak költségei fedezéséről mindenkorra gondoskodva legyen. Másik száz forintot pedig alapitványképen a végre fhatározá, hogy boldogult férje halála évfordulóján ünnepélyes gyászmise tartassák. Isten áldja, vigasztalja, és engedje, hogy nagyreményű fiában mindazon reményeket teljesedni lássa, melyeket, fájdalom, oly korán elhúnyt férje és ö maga benne helyeztek! Alföldy. Gyöngyös, okt. 22. Városunk lakói legtöbbnyire bortermelők lévén : sok ember várta okt. havától évi munkálkodása gyümölcsét, sok közös pénzügyi viszony tisztázása köttetett e határidőhöz. Szüret felé azonban máskép, úgy gondolkoztunk, hogy kevés borunk lesz ugyan, de eladhatjuk szokás szerint nagy áron; a mikor pedig megszedtünk , mindnyájan csalódtunk: sok bor lett, s az ára igen alacsony. A legtapasztaltabb gazdák is csalódtak a mennyiségre | nézve, a minőségre nagy befolyással volt épen a szedés legna- i gyobb idejében kezdődő négy napos szakadatlan esőzés, az árra nézve pedig a mondott két körülmény beállása. Breviter et con
