Eger - hetilap, 1867
1867-08-22 / 34. szám
277 li, hogy az elszakadt Moldva az ő karjaiba fog menekülni. Mindjobban terjed azon meggyőződés, hogy Károly fejedelem trónja rövid idő alatt összeroskad. A magyar orvosok és természetvizsgálók XII ik nagygyűlése, mint tudva van, Rimaszombatban tartatott meg az előre megalapított progamm szerint. A nagygyűlés f. évi aug. 12-én nyilt meg a rimaszombati helv. hitvallásunk templomában , mely egészen megtelt, s számos hölgy foglalta el a karzatokat. Az első elnök, Ágost szász-koburg-gothai herczeg a megjelenésben akadályozva lévén, Kubinyi Ágoston másodelnök elnökölt, s tartá a megnyitó beszédet, melynek szaktudományi részében a hazai fürdőinknél behozandó javításokat fejtegető. Utána Rimaszombat város polgármestere tartott üdvözlő beszédet, majd Kovács Endre alelnök beszélt. Ezután több szaktudományi felolvasás tartatott, igy Rónay Jáczint a kenti barlangról (Angliában) Fretter F. Gömörmegye földtani viszonyairól, dr. Grosz a közegészségi intézeteknek a közjólétre való befolyásáról értekezett, dr. Arányi Lajos pedig Hunyad vára mintáját mutatta be érdekes magyarázattal. Ugyanezen ülésben olvastatott fel Ágost, szász- koburg gothai herczeg levele, melyben sajnálattal tudatja a gyűléssel , hogy bármennyire óhajtott is a gyűlésen személyesen megjelenni, családi viszonyai gátolják e szándéka teljesitésében. — Felolvastattak a középponti állandó bizottmány jelentései a pályázatok eredményéről, melyek szerint a dr. Lészai Dániel által kitűzött 12. db. aranyat a hunyadmegyei ezementmész elemzéséről Böhm Gusztáv, a Hidegbéthy Antal által kitűzött 100 db. aranyat „Uj magyar gazda“ czimü munkáért dr. Entz Ferencz, a Buda város által kitűzött s gyűjtések által 300 frtra szaporodott pályadijt dr. Török János nyerte el. Dr. Rózsay pénztárnok s dr. Halász Géza ellenőr jelentéséből kitűnt, hogy a pénztári készlet 1129 frt 10 krra rúg; az erre vonatkozó számadások megvizsgáltatván , helyeseknek találtattak. — A pesti takarékpénztár 1866. és 1867-ben is a nagygyűlés rendelkezésére 200 forintot bocsátott, miért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. —Majer István esztergomi kanonok felszólitá a gyűlést, tűzzön ki valamely, a mezőgazdasági ipar emelésére czélzó pályakérdést, s e végből a kitűzendő díj alapjaid 100 frtot bocsátott a gyűlés rendelkezésére. — Kovács Endre alelnök a honi ásványvizek s fürdők nagy fontosságát adván elő, ezen ügy előmozdítására 100 db. aranyat tűzött ki a két év alatt megjelenendő legjobb pályaműre, mely a hazai ásványvizeket Írja le. — Indítványba hozatott, hogy a nagygyűlés azon városokban, hol gyülésezett, maradandó emléket hagyjon. Az emlék minősége iránt több rendbeli indítvány emeltetett, mig végre Arányi indítványára abban történt a közmegállapodás, hogy a gyűlés helyén jövőre fölirattal ellátott ércztáb- lát hagyand a nagygyűlés maradandó emlékül. A gyűlés d. u. l'/a órakor ért véget, mire nagy lakoma következett, mely taraczklövések közt vévé kezdetét a főtéren ez alkalomból készült sátorban. A vendégek száma mintegy 650-re rúgott. Az asztalnál Rimaszombat hölgyei s ifjai szolgáltak. A lakoma alatt természetesen számos lelkes toaszt is mondatott. Mindenekelőtt Kubinyi Ágost emelt poharat a magyar királyért, a királynéért s a királyi gyermekekért; Dapsy Vilmos Ágost szász-koburg-gothai herczegre, Grosz gr. Andrássy Gyula miniszterelnökre, Arányi a gömöri szépekre , Miklovics Kubinyira, Rózsay Rimaszombat városára mondott felköszöntést sat. A lakomát tánczmulatság követte. Este 9 órakor tűzjáték volt, mely azonban nem igen sikerült. Aug. 13-tól kezdve 22-ig részint szakülések tartattak,részint kirándulásak rendeztettek Ajnácskőre, az ózdi vasgyárakba, Put- nokra, az aggteleki barlangba, Rozsnyóra, Krasznahorka-Váraly- lyára, Dob sin ára, Pohorellára, a Királyhegyre és Murányba. A nagygyűlés tartama alatt gazdasági és iparkiállitás, bál, dalárda hangverseny, színi előadások sat. szórakoztatták a Rimaszombatban megjelent orvosokat és természetvizsgálókat. Az aug. 17-iki bezáró közülésben a jövő évi, XlII-ik nagygyűlés helyéül Eger városa tűzetett ki. Egeren kívül Győr városától is kaptak meghívást a magyar orvosok és természet- vizsgálók. Elnökül egyhangúlag Bartakovics Béla egri érsek ö nmlgát; alelnökül Kubinyi Ferenczet és dr. Flór Ferenczet; jegyzökül dr. Kátai Gábort és dr. Albert Ferenczet választották. A párisi világtárlat. VI. Az egyiptomi kiállítás. Ki ne tudná, mikép Egyip- i tóm egykor a tudomány és cultura magas fokán állott, bogy a ! régi görög műveltség leánya volt csak az egyiptominak?.. Ez I országgal, mely a vallás és történelem legnagyobb hőseit: Mózest, Jézus Krisztust, Mohamedet; nagy Sándort, Julius Caesárt, Anzendüléseknél, s hogy a nemességnek sikerülni fog, a fékvesztett tömeget rendre utasítani. Azonban neje tovább látott, s rábírta nagy nehezen férjét, hogy Párist minél előbb hagyják el. Duportail asszony még az nap összeszedte drágaságait, két gyermekét felöltözteté az útra, s várta a reggelt. Férje azon nap este szokatlan halványan tért haza. Midőn szép, fiatal nejét s két kis gyermekét meglátta, megtörve dobá magát le egy tám- lányba, s eltakarva arczát, fájdalmas zokogásban tört ki. „Fernand, férjem, vigasztalódjál. Holnap elhagyjuk ezt az iszonyú helyet. Elmegyünk Bordeaux-ba nagynénénkhez, s onnan vissza a kedves Indiába.“ A férj nem tudott szólni. Átölelé nejét, s megsemmisülve suttogá: „El vagyunk árulva!“ „Hogyan ? szólt neje. Beszélj, férjem.“ „A kapu előtt gyanús egyéneket láttam, kik kémlelve vizsgálták kocsinkat. Minden léptünkre figyelnek. Mit tegyünk?“ A nő pillanatig gondolkozott, azután az asztalhoz lépett s csengetett. Bizalmas komornájuk lépett be. „Fülöp, ad-e egy éjjelre szállást?“ „Kinek, asszonyom ?“ „Nekünk.“ „Oh ! mily öröm ez nekem, asszonyom.“ „Elhiszem. Most pedig vezessen szállására, Fülöp. Férjem majd nehány óra múlva követni fog.“ Duportail asszony alig tudá felindulását legyőzni, amint háza kapuján kilépett két gyermekével. Sűrűn elfátyolozá arczát, s követé inasát a vad, lármás tömegekkel telt utczákon át. A sorompóhoz közel megállották egy kis ház előtt. Ez volt a hű Fülöp laka. „Hogy van, Margit néni?“ mondá Duportail asszony a ház ajtaját kinyitó nőnek. „Bizony szomorú időket élünk“ — feleié Fülöp neje, ki mindenkép szomorú akart lenni, de nem sikerült, úgy örült szép vendégének. „Margit néni, két gyermekemnek csináljon ágyat — hadd pihenjenek, holnap nagy útra megyünk.“ „Ön elhagyja Párist, asszonyom?“ kérdé Margit nyugtalanul. „Igen, a nagyobb baj kikerülése végett távoznunk kell egy időre“ ... „Oh Istenem! csak aztán a sorompónál föl ne ismernék . . . szóla Margit, szemeit az égre emelve. Azok az átkozott vörös sapkások minden kocsit, mely Párist elhagyja , megvizsgálnak, s már temérdek szökni akaró nemest feltartóztattak, s guillotin alá visszahoztak.“ A szép spanyol nő, ki izgatottan járkált fel s alá a szobában, e szavakra elsápadt. É perczben kocsizörgés hallatszott; Duportail asszony az ablakhoz futott, s ijedten tekintett ki. „Ez az én fogatom . . . Hah itt jő férjem is.“ Áz ajtón csakugyan férje lépett be, ki megragadva neje kezét mondá: „Kedves nőm, nincs veszteni való idő, hamar üljetek fel a kocsira.“ „Hát te Fernand?“ „Hogy feltűnést ne okozzak, én majd gyalog megyek át a sorompón, s Párison kívül majd veszek egy lovat, s utólérlek.“ Duportail asszony könyekbe tört ki , kérte férjét, hogy vigyázzon magára, s gyermekeivel felült a kocsira, mely elvágtatott. A sorompónál a kocsit csakugyan megállították, s mindkét j ajtaját felnyitották. Ijesztő alakok vörös sipkákban vevék körül a kocsit. *
