Eger - hetilap, 1867
1867-08-15 / 33. szám
V. évfolyam. 33. szám. Augusztus 15-én 1867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. A Hevesmegyében előforduló használható ásványok és • kőzetekről. III. A harmadik bányászati vállalat az egri érsekség és fökáp- talan részéröl 1859. évben, Baktán, Szarvaskőn és Bátorban megindított turzás barnaszénre. Az indító ok e vállalatra, valamint a fönemlitett uradalmakban találtató barnaszénnek fellelése, kiterjedése és miuősége, már 1864-ben Íratott le közelebbről az „Eger“-ben, s nincs egyéb hátra, mint megemlíteni azon körülményeket, melyek az egri főkáptalan birtokához tartozó bátori barnaszénbánya mind művelésére, mind a szeneknek távolabb forgalmi helyekre való tovaszállitására akadályozólag hatnak. Az ok, mely a bányaművelésre leginkább akadályozólag hatott, ama nagy viztolulás volt, mely a felnyitási tér hosszával egyarányban növekedett, és minthogy a bátori széntelep 10 foknyi liajlás mellett a hegy alá vonul, a ferde sik hosszában lefelé folyó vizet, mely mindig a munkának kezdőpontján összegyűl, emelkedő irányban részint edényekkel, részint szivattyúkkal kellett kihúzni; a vizemelésnek ezen neme, melyet csak akkor szoktak használni, midőn a viztolulás csekély, nemcsak igen időrabló és költséges, hanem már elégséges sem volt arra, hogy a bányából a viz lecsapoltassék. Ez okból 1863-ban egy 6 öl mélységű vízakna (függélyes bejárás a bányába) mélyesztetett, melynek előállitása után, a viz két akós edényekkel emelő-csiga által éjjel nappal merittetett, ily módon 24 óra alatt 2400 akó viz inerittetvén ki a bányából. Ezen igen nagy viztolulás, valamint más részről azon körülmény, hogy igen sok olyan köszénbánya is van, melyekben épen semmi viz nem fordul elő, és az olyan bányáknak tereit, a munkások egészségére nézve igen ártalmas sok köszénpor miatt, be kell föcskendezni, — azon hegyrétegnek földismei minőségében leli okát, mely közvetlenül a kőszéntelepen fekszik, mely rendesen agyagos, szilárd és vízhatlan kőzettömegből áll, melyet feketés színe miatt szénpalának nevezünk. Ama széntelepek már most, melyeknek közelében kitörések( eruptiók) nem történtek, a reájok lerakodott vízálló szénpalával együtt, eredi fekvésüket megtartották; de egészen másképen néznek ki oly kőszéntelepek, melyeknek közvetlen szomszédságában, vagy alattuk és rajtuk keresztül kitörés ment végbe; — az eredetileg vízszintesen lerakodott széntelep a begyek emelése és sülyesztése következtében, vagy oldalnyomásnál fogva különféle kisebb nagyobb részekre oszlatnak, melyek különböző látkörökön fekszenek, és az egyes hegyrészek emelése vagy sülyesztése következtében keletkezett hegyrepedékeken vonul át az esővíz a bányába. Mennél több vagy kevesebb oly hegyhasadék van, annál több vagy kevesebb viz találtatik a bányában. A bátori köszénbányában a kőzeteknek ismeretes szét- bánytsága 1 hüvelyk és 15 öl közt változik,fés az emelt vagy sü- lyesztett egyes hegyrészek szélessége 2 öltöl egész 50 ölig terjed. Ezen széthányások következtében a bátori kőszénbányában, hol az ott felturzott három széntelep közöl a legfelsőbb 8 öllel magasabban és a legalsóbb 4 lábbal mélyebben fekszik a középsőnél, azon eset fordult elő, hogy egy, a középső telepbe vízmentesen ásott tárna által, nyolcz ölnyi hegysülyedés mellett a legfelsőbb és négy lábnyi hegyemelkedés mellett a legalsóbb, tehát mind a bárom telep egy láthatárban éretett el. t> Egy földtani tekintetben fölötte érdekes, de gazdászati tekintetben igen költséges eset állott be ezelőtt két évvel a bátori bányában; minthogy t. i. a legfelsőbb széntelep csak egy láb vastagságú szénpalaréteggel bir, ezen pedig egy kavics és ingó homokból álló víztartó-keverék halmazódott fel, történt, midőn a középső széntelepben egy darab tovább müveltetett, hogy több mint tizöles hegy-széthánytság következtében, véletlenül a víztartó homok- és kavicsréteget értük el, és mivel a vizeresztö hegy- réteg jelentékeny terjedelmű, s ennélfogva minden esővizet és másféle légköri csapadékokat fölvesz — a több mint 500 köb-öl üres tért tartalmazó bánya a mennydörgéshez hasonló zajjal bezuhanó vizzel öt óra alatt egészen megtelt, és az épen foglalkozott bányászok a bányából alig menekülhettek meg. Daczára annak, hogy a vizet egy álló hétig éjjel nappal szünet nélkül és erö- tetve merítettük, az mégis inkább áradt, mint apadt, és a bányának kiszárítása csak egy viztárna (vízszintes bejárás a bányába) által volt eszközölhető. A fökáptalan nem sajnálta a költségeket, és elörebocsátott vizszintezés (lejtmérés) után, a viztárna ásatásába fogtunk, melyet a terűnek csekély lejtése miatt 90 ölnyi távolságban kellett megkezdeni,, és melyf. é. febr. 25-én befejeztetett. Eltekintve attól, hogy ezen tárna művelése mind hosszúsága, mind az előfordult sok, úgynevezett eltévedt kögerendek (vagy lelencz kőtuskók) miatt, mely utóbbiakat keménységűk miatt lőporral kellett széprepeszteni, időrabló és igen költséges volt, az áttörés a vizzel megtelt bányába még a munkásokra nézve is igen sok veszélylyel járt, és minden életveszélynek elkerülése miatt, a vizet fúrt lyukakon részenkint kellett lecsapolni. U. J. Megyei közügyek. A Heves és K..-Szolnok t. e. vármegyék f. é. aug. 1-én tartott bizottmányi üléséből pótlólag közöljük még a következőket: Olvastatott a m. k. belügyminisztérium f. é. jul. 25-én 10,923. sz. a. kelt rendelete, melyben sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy a 8 havi megyei szükségletekről szerkesztett költségvetésben oly összeg hozatott javaslatba, mely a volt m. k. helytartótanács által kirendelt javadalmazás irányában nemcsak megtakarítást nem mutat fel, hanem azt még 1796 frt 61 krajczárral meg is haladja, s kinyilatkoztatja, hogy amennyiben a magyarországi vármegyék és kerületek közkormányzói költségeinek fedezésére a volt m. k. helytartótanács által költségvetésileg kirendelt f. évi összes javadalmazásból legfelsőbb helyen közel 350,000 frtnyi összeg levonatott, a hevesmegyei 139,297 frt 70 krnyi egész évi dotatiónak is aránylagos levonás alá kell esnie, s igy a felszámított 95,365 frt 1 krnyi 8 havi szükségletnek megállapítása s teljes mértékbeni kirendelése lehetetlenné vált. Minélfogva a f. évi junius 27-én 761. sz. a. kelt jelentéssel bemutatott 8 havi költség- vetés egyik példányát mellékleteivel együtt azon kijelentés kíséretében küldi vissza, miszerint az abban felszámított egyes tételeket, úgy a f. évi junius 27-én 404. szám alatt kelt fölterjesztésben kért ülnöki állomás dijaztatására megkívántaié költségtöbbletet is újabb komoly megfontolás alá vévén, azoknak lehető leszállításáról gondoskodjék. Végül figyelmeztetik a megye közönsége, hogy miután a közbiztonsági személyzet esetleges szaporítása szükséges, a f. év végéig a cs. k. csendőrség fentartására kirendelt alap maradványából fog fedeztetni az eziránti szükséglet, mely külön fölterjesztésben lesz kimutatandó. — Ennek kapcsában jelenti elnöklő 1-ső alispán, hogy a közbiztonsági sze- ' mélyzet szaporítására vonatkozó, visszaküldött költségtervet a
