Eger - hetilap, 1867

1867-08-08 / 32. szám

261

ra Majzik Viktor föszbiró esküdttársával s Szabó Imre főmérnök küldettek ki.

Gyöngyös város polgármestere bemutatja a Gyöngyösön alakult „gyöngyösi óvoda-egyesület“ alapszabályait, — melyek megerősítés végett a belügyminisztériumhoz pártolólag fölterjesztetni rendeltettek.

Babies István, mint a hevesmegyei takarékpénztár elnöke, bemutatja a takarékpéntárnak 1866. évi üzlet-, forgalom- s mérlegkimutatását a f. évi april 7-iki közgyűlés jegyzőkönyvével együtt. — A bemutatott irományok a földművelés-, ipar- s kereskedelemügyi minisztériumhoz fölterjesztetni rendeltettek.

A gyöngyösi, komiéi sat. iskolákról szóló hivatalos jelentések előterjesztése mellett inditványoztatott, hogy a megyebeli népiskolákról szóló hivatalos jelentések mélyebb vizsgálatot s átalában is, az ügy fontosságához képest alapos áttekintést igényelvén, mind az itt előterjesztett hivatalos jelentésekről, mind pedig a megyebeli népiskolák ügyében teendőkről átalában véle- ményes jelentéstétellel egy küldöttség bizassék meg. — Mely indítvány folytán ily küldöttség tagjaiul Schaffner János, Albert Ferencz és Vavrik Béla biz. tagok s Erdélyi József főjegyző neveztettek ki.

Almássy Gyula szolgabiró Visonta és Halmaj községek azon kérelmét terjeszté elő, miszerint idei termésök silánysága miatt, a körülbelül 20,000 ftot tevő adóhátralékot fizetni képtelenek lévén, ez érdemben a m. pénzügyminisztériumhoz benyújtandó folyamodásuk pártolását kérik. — Miután ez érdemben a megye közönsége már intézkedett, tudomásul vétetett.

Honvédgyülés.

A hevesmegyei honvédsegélyzö-egylet múlt vasárnap (aug. 4-én) tartotta nagygyűlését Egerben, a megyeház nagy termében, Lenkey Károly elnök elölülése alatt s igen nagyszámú részvényes tagok közbejötté mellett.

A gyűlés megnyitása s az egylet múlt hó 30-iki nagygyűléséről fölvett jegyzőkönyv hitelesítése után, felolvastatott a segélyt kérők folyamodványainak megvizsgálásával megbízott küldöttség véleményes javaslata, mely némi módosítással helybenhagyatott. — Indítvány folytán határozatba ment, hogy a társulat alapszabályai, mielőtt azok a m. k. belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett fölterjesztetnének, vizsgálat alá vétessenek, a vizsgálattal König Endre elnöklete alatt Erdélyi József, Lejtényi Ferencz, Vavrik Endre és Burik István bízatván meg.

Szóba jött a tagdijak mely időre s miként leendő beszedése is, mire nézve a gyűlés abban állapodott meg, hogy az alapszabályok III. 1. 2. 3. pontjai értelmében, a társulati pénztárba befizetni kötelezett tagdijak évi járuléka 1867. jul. 1-töl számítandó, s legfölebb f. évi szept. 30-ig befizetendő. Hogy a társulatba belépni szándékozók fölvétele megkönnyit- tessék, a választmány összes személyzete fejenkint, úgy a választmánynál e végből jelentkezők aláírási Ívvel fognak elláttatni, a választmánynak a jelentkezők képessége iránti határozati joga érintetlenül hagyatván.

Miután még egy pár csekélyebb tárgy elintéztetett, a gyűlés „honvédegyleti“ gyűléssé alakult át, mely mindenekelőtt az egylet tisztviselőit választotta meg, közfelkiáltás utján, a következő eredménynyel: elnökül Lenkey Károly, alelnökül König Endre, jegyzőül Burik István, másod- vagy segédjegyzöül Tur- csányi Mátyás, pénztárnokul Lévay János; választmányi tagokul, és pedig Egerből: Okolicsányi József, Lejtényi Ferencz, Zalár József, Csernyus Kálmán, Bene János, Spák József, Pil- j ler József, Elek Ferencz, Erdélyi József, Poppel Gyula. Le- hoczky Sándor és Kaán Sándor; — a Tárná járásból: Posta Ferencz, Zsoldos Sándor és Németh Albert; — a pétervásári járásból: Ivády Miklós, leleszi Kovách József és Kiss Mátyás; — végre a szolnoki egylethez nem csatlakozott Tiszajárásból: C8crev Ignácz, Rapaics Dániel és Hellebrant János választattak meg.

Ezután egy honvédigazolási küldöttség alakíttatott, melynek tagjaiul Okolicsányi József elnöklete alatt Burik István, Erdélyi József, Horváth József, Lejtényi Ferencz, Turcsányi Mátyás és Vavrik Endre oly utasítással választattak meg: hogy csak oly egyének igazoltathatnak, kik minden kifogáson fölül álló okiratokkal vagy hitelt érdemlő két tanúval bizonyítani képesek, hogy az 184%-iki szabadságharezban mint honvédek, nem pedig mint i valamely szabadcsapat vagy nemzetőrség tagjai vettek részt. A

honvédségnél viselt főtiszti fokozatok csupán a hivatalos közlönyben foglalt kinevezések, vagy kinevezési okmányok, vagy végre két igazolt honvédtisztnek hitelt érdemlő tanuzása által igazoltathatnak.

E tárgy elintézése után az egylet részérei alapszabályok szerkesztésével küldöttség bizatott meg, melynek tagjaiul König Endre elnöklete alatt: Burik István, Erdélyi József és Zalár József választattak meg.

Végül az egylet kiadásainak fedezésére szükséges pénzerö beszerzését illetőleg elhatároztatott, hogy e czélból egyelőre aláírási iv fog nyittatni, melyen az igazolt egyének tetszés szerinti ajánlatukat följegyezvén, a megajánlt összeget befizetni kötelesek lesznek.

Eger, aug. 6.

(dx) A nőnevelés egyik igen fontos kérdése az államnak. Az anyák életrevalósága és erkölcsétől függ a társadalom ereje. Az erkölcstelen anya, korcs és pulya, — a gyakorlatlan anya pedig ügyetlen honpolgárokat nevel nemcsak, de azonfelül a családi tűzhely átka, és romlása. Mit ér a nő, ki elkényeztetett érzelmeiben a sors csapásai alatt megtörik, ki bánat vagy balcsapás súlya alatt görnyedő férjének az Istenbeni bizalom, és végzései- beni megnyugvás enyhítő vigaszát nem képes nyújtani? Mit ér a nő, ki a család fenntartásáért küzdő férj aggodalmait nem érti, küzdelmeit nem osztja ? És mit ér a nő, ki saját munkásságával a családfenntartás reá nehezedő részét gyakorlatlanságában és ügyetlenségében nem érti, és végezni nem tudja?

Lelki erő tehát, és kötelességeinek tudata teszi a nőt azzá, a mivé a Teremtő tette. De nemcsak lelki erő és /kötelességeinek ismerete az, amit a nőben megkívánok,hanem ez egyszersmind a hazafiság. Hazafias nőket óhajtok; nem demonstráló nemzeti nőket kívánok, kik a hazafiságot divatnak tekintik, s kik tehát azt a divattal felöltik és leteszik, hanem szív, lélek és nyelvben hazafiasakat. — Ismertem nőket, kik a világ előtt mint nagy honleányok szerepeltek, de azért angolul beszéltek, francziául imádkoztak és szükségtelenül, csupa affectálásból, németül gondolkoztak és leveleztek. Jaj volt neked, szegény magyar nyelv, midőn szép ajkaikat felnyiták, de százszor jaj ! ha valamit magyarul kellett leírni! Nem ilyeket óhajtók, hanem szerény, nőies hölgyeket, de magyar hölgyeket, kik németül, francziául tudnak ugyan beszélni ott, a hol szükséges, de a hazai uyelv is csak oly szépen és hibátlanul cseng ajkaikról, sőt még érdekesebben, mint az idegen.

Ilyféle elmélkedés között látogattam meg az idevaló, az angol kisasszonyok vezérlete alatt levő nönöveldét, — és megvallom, nem kevéssé valék meglepve, midőn eszméimet itt any- nyira megvalósulva láttam. Már maga a terem földiszitése muta- tá, hogy itt a művelődés a nemzetiséggel karöltve halad. Igen, én e kettőt: civilisatio és nemzetiség, együtt szeretem látni. A terem falai és ablakai Ízlést eláruló decoratiokkal, nemzeti színű- ekkel valának ellátva. — Megjegyzendő, hogy az intézet két nevelési irányt követve, két részre van osztva, t. i. a bejárók és bentlakók intézetére. A bejárók többnyire szerényebb sorsú polgárlánykák nevelőintézetét képezik; mig a belső növendékek, sze- rencsésb polgári helyzetöknél fogva, helyzetöknek megfelelöleg, úgynevezett felsőbb nevelésben részesülnek.

A bejárók, számra mintegy 270-en, 4 osztályba sorozva, aug. 1-én tárták vizsgájokat. Jelenvolt az intézet teremtöje, Bar- takovics Béla érsek ö excellentiája, s minden rendű városi közönség. A vizsgát megelőzé egy kis kedélyes üdvözlet a pártfogó excellentiás úrhoz, s kedvesen szavalá a kicsi Bucher Teri- , ke, városunk kisdedovójának kedves kis leánya; ártatlan érzelmeit piczi szájjal tolmácsolá a nagy közönségnek. E vizsga, ámbár csak unalmas szótagolás és olvasából állott, mig egyrészt a tanárnők buzgalmát tanusitá, másrészt a hallgatóság türelmét is bizonyitá, mely jól tudta, hogy e kicsinység a későbbi nagy nevelés alapja. Bezárta a reggeli vizsgát ismét egy szónoklat Frank Ilona részéről. Délután a vizsga 3 órakor folytattatok. Már ez sokkal érdekesb volt. Hittan, magyar történelem, földrajz, magyar nyelv sat. érdekesen válták fel egymást. A bevezető szónoklatot tartá :ToronyiMáli, a párbeszédet Gotthard Laura. Különösen a magyar nyelv, számtan, és a kézimunkákban! jártasság vonta magára figyelmünket. Még az I. osztályú kicsinyek is 30 db. kötött harizsnyát állítottak ki. — Volt itt mindenféle fehérruha, stikkelés, virkolás, s tudja Isten, : hogy hívják, ezen igen szükséges kézimunka-ügyességeket.

F. hó 2. és 3-án pedig reggel a bennlakók, számra mintegy

*