Eger - hetilap, 1867
1867-08-08 / 32. szám
262 52-en, tárták vizsgájukat. Jelen volt a fáradhatlan kitarásu főpap érsek ő nmlga, Máriássy felszentelt püspök, kettős megyénk első alispánja Puky Miklós, Danielik ez. püspök, Perger, Ferenczy | kanonokok; Mocsáry Nógrádból, Jekelfalusyné Zemplénből, Somogyi Borsodból, Martonffy, Békefy, Boroviczényi sat. Egerből, I a mint hirtelen végig nézhettünk a szép vendégseregen, s a kiket épen ismertünk. A vizsgát megnyitotta egy szép beszéd Ragályi Gizellától, helyesen, meghatott hangon és gyönyörű magyarossággal elmondva. Hosszadalmas lenne mindent részletesen leirni, elég, ha megemlitjük — a hittani dolgokbani jártasságot nem is emlitve — a nagy szabatosságot, melyet a magyar és franczia nyelvekben kitüntettek. A magyar történelem és számtanról sem szabad megfeledkeznem. De különösen kiemelem a magyar nyelvet. A helyesírási, szókötési jártasság valóban meglepett; és midőn épen a körmondatokat magyarázgaták az idősebb növendékek, egy-két barkós szomszédom azzal sincerisált, hogy ezt bizony ö sem tudja. — Közben-közben a zongorán mutaták be szorgalmukat, és az énekben. Ez angyali chorust különben is ismerik az egriek. Hát még a kézimunkákról mit mondjak ? Különösen a gyönyörű fehérnemüekrcil? Valóban elmondhatni: hogy ezekben a szépség a hasznossággal vetélkedett. Bezárta az egész nyilvános számtételt egy búcsúbeszéd és ének. Az első Fridrik Józsától volt előadva; ez hattyúdala volt a távozó lyánkának gyermekkorától, oly meghatón adva elő, hogy itt-ott könyeztek. És végre egy dallamos magyar dal oly sirva-vigadó, oly ömlengő, hogy épen nem csodálkoztunk, midőn egy szász tiszt azt mondá: ilyet még nem hallottam. Fogadják a szorgalmas tanítónők fáradozásaikért a szülők és Eger vidéke köszönetét, és kívánunk nekik még sok alkalmat derék, keresztény magyar anyák képzésére. Hevesvármegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1867-ik év, aug. hó 2-án tartott rendkívüli igazg. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Berecz Ferencz mint elnök, Csala Sándor, Győrffy Ignácz, Freyburg Lajos, Ktirt- hyJános, Mahovszky Antal, Szapáry Imre gr., Ve- zekényi István és több tag. 21. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után elöadá, miként a jelen rendkivüli igazg. vál. ülés egybehivására azon indok vezeté, hogy több tárgyak vannak olyanok, melyek intézkedést sürgősen igényelnek, nehogy a halasztással a kivitel lehetlenné váljék; ilyenek a rövid idő alatt tartandó, több rendbeli nagygyűlésekre való meghívások, melyek az ülés alatt felolvasandók lesznek, s kéri a gyűlést, hogy azok nyomán határozni méltóztassék. Mindenekelőtt pedig a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Kürthy János és Mahovszky Antal urak kérettek föl. 22. Olvastatott a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium levele, melyben a keleti marhavész meg- gátlása tárgyában szükségessé vált szigorú rendőri szabályok és egyéb intézkedések életbe léptetése s végleges megállapítása előtt, f. hó 11-én a fennérintett miniszteri épületben szakférfiak hozzájárulásával tartandó tanácskozmányban, az egyesületet egy szakavatott tagjának közreműködésével e tárgyalásokba^ résztvevésre kéri. Ezen, a mezőgazdasági érdekeink előmozdítása tekintetéből oly fontos tanácskozmányba az egyesület részéről Schik Ignácz és Vezekényi István urak küldetnek ki, oly megjegyzéssel, hogy a fenn kitett helyen és időben megjelenvén, az érintett tanácskozmányban az egyesületet képviselni szíveskedjenek. Miről illetők jegyzőkönyvi kivonattal értesittetni rendeltettek. 23. Olvastatott a magyar orvosok és természetvizsgálóknak, a f. hó 11-től 17-ig, Ágoston szász Coburg-Koháry her- czeg ő fensége elnöklete alatt Rima-Szombatban tartandó nagygyűlését tudató leveliik, melyben egyszersmind az egyesületet ezen gyűlésen a kebeléből kinevezendő küldöttség által képviseltetni kérik. Ezen, a hazai tudományosság előmozdítására irányzott gyűlésre az egyesület részéröli megjelenésre Kálazdy Mór orvos és Kocziánovich József gyógyszerész urak fölkéretni rendeltettek, oly megjegyzéssel, hogy az érintett gyűlésen az egyesületet képviselni szíveskedjenek. Miről illetők jegyzőkönyvi kivonattal értesittetni rendeltettek. 24. Olvastatott az országos erdészeti egylet meghívó levele, melyben f. hó 6, 7, 8, 9 és 10-ik napjain Losoncz városában és vidékén tartandó közgyűlésére az egyesületet képviselői által leendő résztvevésre kéri. Ezen, a hazai erdészet érdekében tartandó gyűlésre, az egyesület részéről Bozó Pál egyleti tag küldetik ki, oly megjegyzéssel, hogy az érintett gyűlésen az egyesületet képviselni szíveskedjék. Miről illető jegyzőkönyvi kivonat és a 214. számú igazolójegy megküldésével értesittetni rendeltetik. 25. 1867-ik évtől kezdve, Boroviczényi Gyula egyleti tag által Diviaczky Károly ur egyleti rendes tagul ajánltatott. Az alapszabályok értelmében történt szavazás folytán, átalános szavazattal bevétetett, részvénydijának számbavételére a pénztárnok utasittatván. Kelt mint fenn. Hitelesiték: Jegyzetté .Kürthy Antal, Rigó Antal, Mahovszky Antal. titkár. Politikai hetiszemle. Azészak-schleswigi kérdés az utóbbi héten kivá-. ló tárgya volt a politikai lapok tudósításainak és vezérczikkeinek. Tudva van, hogy a prágai békeszerződés 5-ik czikkének, mely szerint Schleswig dán nemzetiségű északi része Dániának visszaadandó, végrehajtása felett Poroszország és Dánia közt egyenetlenségek támadtak, s hogy Fraucziaország ez ügybe, Dánia javára, egy Berlinben fölolvasott jegyzéke által beavatkozott. E franczia jegyzék létezését, a hivatalos „Moniteur“ esti lapja tagadása daczára, részint Stanley lordnak az angol alsóházban tett nyilatkozata, részint a porosz lapok és egyéb, minden oldalról érkező tudósítások constatálták. E beavatkozás a porosz korkormánynak természetesen nincsen Ínyére, s félhivatalos lapjai ingerült hangon utasítják azt vissza; a „Nat. Ztg.“ többek közt igy ir: „Meg kell mutatni az egész világnak, hogy Poroszország a prágai békét úgy exequálja, mint neki legczélszerübbnek s igazságosnak látszik, nem pedig úgy, mint azt Parisban óhajtják.“ Poroszország s a porosz lapok az észak-schleswigi kérdést tisztán német ügynek tekintik, melybe egy hatalomnak sincs beleszólása; azért az Anglia által ez ügyre nézve szóba hozott confe- rentiát sem hajlandó a porosz kormány elfogadni. Nem valószínűtlen, hogy, ha Poroszország nem enged , harcz fogja a kérdést megoldani, mitől Francziaország, úgy látszik, nem idegenkedik, mert megunta már a porosz kormány dölyfös magaviseletét, szükségesnek látja, végre határt szabni mohó terjeszkedési vágyainak. Franczia részről a fegyverkezés, az angol lapok párisi levelezője szerint, lázas erélylyel folytattatik; a „Herald“ levelezője állítja, hogy katonai körökben erősen hiszik, hogy az első ágyuszó 3 hónap múlva el fog dördülni; azonban a többség azon véleményben van, hogy a háború csak jövő tavaszszal fog kitörni. Mi azt hiszszük, a háború kérdése a nevezett két állam közt főleg attól függ : talál-e Napóleon szövetségest ? E nélkül nehezen fogja magát kitenni egy kétes kimenetelű háború esélyeinek. A második tárgy, mely Európa figyelmét kiválólag igénybe veszi, akeleti kérdés, melylyel a zultánnak Francziaország, Anglia és Ausztriában tett látogatása szorosan összefügg. A próféta utódának legközelebb végzett utazása kétségkívül alkalmas eszköz volt arra, hogy szorosabban fűzze a viszonyt Törökország és azon államok közt, melyek a török birodalom integritását politikai szükségnek tekintik. Meg vagyunk győződve, hogy azon jó tanácsok, melyekkel a zultán az irántai barátságos udvaroknál mindenesetre találkozott, az ő magatartására befolyás nélkül nem maradnak. A zultán utazásának politikai jelentőségét és következményeit azonban még most korán volna mérlegelni. Mindenesetre itt az ideje, hogy a Porta ne csak Ígérgessen, hanem tegyen is már valamit, mert Keletről fenyegető hírek érkeznek. Egy aug. 2-iki corfui távirat szerint, a görög kormány el van tökélve , a krétai fölkelést minden eszközzel támogatni. A tartalékok behivatnak, s más hadikészületek is tétetnek. Ha a krétai kérdés szeptemberig meg nem oldatik — úgymond a távirat — Görögország hadat fog izenni Törökországnak. Spanyolországból is nagyon komoly hírek érkeznek. Az elkeseredés ott már tetőpontját érte el, s egy nagyobb mérvű fölkelés közel kitörése nem valószínűtlen. Párisi tudósítások szerint, a spanyol emigratio nagy csapásra készül, mely még e hóban hozatnék színre. A kezdeményezés ez alkalommal a progressistáktól jőne, s a köztársaságiak csupán csatlakozni fog
