Eger - hetilap, 1867
1867-07-25 / 30. szám
248 A párisi világtárlat. III. Túlesve a kezdet nehézségein, t. olvasóim engedelmével áttérek a részletes tudósitásra, s bemutatom a császári szönyegsá- tort (pavilion), a roches-dauvrei világítótornyot, az ausztriai falut, orosz izbát (paraszt lakás), orosz császári istállót, orosz postát, házat, Vasa Gusztáv házát. 1. A császári szőnyegsátor. Napoleon és neje számára két szőnyegsátar (pavilion) van fölállítva. A császáré, melyben a császári pár a kiállítás alkalmával időzött is, a jénai hid mellett van. A megnyitás előtti napon még nem volt kész, egész éjjel dolgoztak rajta, miért is el lehet róla mondani, hogy egy bűbájos varázsbot-ütésre állott elő. Mennyi ízlés ! A sötétzöld, aranyméhekkel átszőtt szőnyeg mily jól esik a szemnek ! Az „ezeregy éj“ hihetetlen fénye van itt megvalósítva s túlszárnyalva. A külső és belső egyaránt megragadó, keleti fényűzéssel és pazarlással kiállított mű. E remekre, ha a tér engedi, még visszatérek, ha a császárné pávillonjáról lesz szó. Most a világítótoronyról valamit. 2. A világítótorony a földnek őrszeme aten- geren, vagyis oly magas torony, melynek tetejében világot gyújtanak, hogy a tengeren utazó hajósok borús éjeken a partok hollétére nézve tájékozhassák magukat. A világítótorony a hajótörésnek tétlen tanúja, mely nem segít a szivszorongó hajóson, s csak az örvényt világítja meg, s láttatja vele, mely elmerüléssel fenyegeti. Úgy emelkedik ki a világítótorony a tengerpart zord magányában, mint egy kérdőjel, mint kérdőjele az életnek és halálnak. Egyetlen lakója az őr, ki a haragos tenger fölött őrködő s a szeleknek kitett világítótorony világát meggyujtja. Ne hidd azonban nyájas olvasó, hogy a mars-mezei világitótorony is oly barátságtalan. Egy szigeten, melyet kies tó és táj vesz körül, van felállítva, a sziklás szigetet a szárazzal hid köti össze. E világitótorony nem lát zivatart, nem látja a hullámzajlatot megtörni lábai alatt, de annál több látogatója és bámulója van. A tó zajtalan és csendes, s tiszta tükrében látható a táj; az egésznek igen festöileg szép kinézése van. Hogy mily óriási ez épület, elképzelheti a t. olvasó, ha mondom, hogy magassága 43.30 méter, villámhárítójával együtt 56.40. Idoma 16 oldalú sokszög. Átmérője földszint 11.40 méter, mivel itt az örök lakása miatt szélesebb, a tetejében 4 méter. Üre 3.40 méter. 250 lépcsőn kell fölhaladni, mig az ember az erkélyre juthat. Sokban hasonlít a mi csonka mecsetünkhöz. A torony kupolája, vagy, hogy úgy mondjam, kalapja, tizenhat oszlopkán nyugszik, melyeket üveghoriték vesz körül, közepén van a világítást eszközlő lámpa, egy óraszerkezetü gép az egész láttani készletnek korszerű mozgást eszközöl, 3. Ausztriai falu. A német negyed közepén van az ausztriai falu, mely Bécs vidékéről nyújt némi fogalmat. A tér közepén van egy nagy keresztalaku épület, a sörház. E főépületet hét ház környezi arányos távolban, melyek által némelyek véleménye szerint a hét osztrák örökös tartományt akarta volna az építész feltüntetni, noha ez alkalmasint eszében sem volt a jámbornak. Figyelemre méltóbb az, hogy e melléképületek a főépület körül körben épitvék, mely építési ízlésből a keringöt kedvelő nép ismerhető fel. A falu északi részén fák, délre a sorháztól két ugrókút, nyugati részén az annyira tisztelt sz. János szobra látható rácsos kerítéssel. A békés lelkűiét s kényelemszeretet jellemzi általában a németet, minek szőlőlugasai, sétányai alakításában és építésében szívesen ad kifejezést. 4. Izba (parasztház Oroszországban.) Keleti Európát az orosz birja, vagy mint népünk mondja, amuszka;e roppant birodalomnak több mint fele pusztaság , a nép műveletlen, babonás, vakbuzgó, de azért e birodalom is igényt tart a világ bámulatára, és sietett részt venni a kiállításon. Egy csoport faépületét mutatjuk be ez alkalommal az olvasónak. Ilyen az izba, parasztiak, melynek részletes leírásától t. olvasóim fölmentenek, miután az egész nem más, mint deszkás fedélzetű faépület, különbféle czifrasággal földiszitve. E házaknak még nincsenek lakói, tehát puszták, mint azon lengyel házak, melyek lakóit a népei javát szivén viselő (?) kormány egy más hazába —• Szibériába vitette, hogy a hidegebb égalj vallási és politikai ábrándjaikból kigyógyitsa őket! A kiváncsi franczia türelmetlenül várja e lakok megnépese- dését; valóban nem mindennapi jelenet lesz, látni az eredeti moszkovita mongol vonásait a tarka sarafanokban, *) aranyos pavoinikkal**) látni a menyecskéket, látni a falu okosait, az öregeket bő kaftánban, melyet övvel szorítanak testökhöz, mindez — ismétlem — nem köznapi dolog lesz. Hát még, ha a muszkákat megragadja a lelkesültség, előfogva hangszeröket, egyhangú zenéjök kíséretében rákezdenek valamely nemzeti dalt, mely átél és hó szépségét tárgyazza,— a muszka izba, mondhatjuk, látogatott hely lesz, s a jury legboldogabb népnek az oroszt kiáltja ki. 5. Czári istálló. Szabadjon csak névleg említeni az izba átellenes szomszédját, II. Sándor czár lóistállóját, mely egyébiránt amannál több választékossággal bir; mellőzve azt, ha ki van-e festve, birtokában vannak-e a magas mének az elkülönzött- ség kényelmének, — csak az oroszországi lovakról akarok valamit szólani. A kiállítási lovak az ukrániai, tehát azon fajhoz tartoznak, honnét az orosz lovasság elég csinos, és alkalmas lovakat nyer. E faj Európában eléggé ismeretes, főleg a mazeppai esemény óta. Az ukraniai ló a vad kozák legmeghittebb barátja, gyorsasága által megmenti urát a haláltól, s ha elvesz, a család tagja elvesztőt siratja benne. Van egy másik fajú ló is, mely nem oly ismeretes, noha |ép oly gyors, a f i n n 1 ó. Kinézése majdnem olyan, mint azon nagy- fülü állaté, melylyel a gyermekek egymást boszantani szokták. A szamarak minden türelmük mellett sem képesek a muszka égaljat kiáltani, ezek helyét tehát a finn lovak pótolják, s mig egyrészt igen kevéssel beérik, másrészt gyorsaságuknál fogva igen basznavehetök. A postáknál többnyire ezek alkalmaztatnak. Mondhatni, röpülnek inkább, mint mennek, a mennyiben finom, karcsú lábaik alig hagynak nyomot a keményre fagyott havon. A szának elé hármasával, négyesével, sőt többesével is fogják. Meglepő látványt nyújt szemlélni e kis, oly annyira élénk, gyors, tüzes és bozontos sörényű lovakat, miként irannak tova. 6. Postaállomások. Oroszországot nem hasitják vasutak, az utazás postai alkalmatossággal történik, mely nagy j gonddal kezeltetik. A postakocsik már azért is alkalmasak, mert ! minden személy jól kibélelt külön osztályzatot nyer, kerekek helyett a kocsi alá korcsolyaszerü szántalpak vannak alkalmazva. Gyakran 2—300 orosz mérföldet is megtesz az utas a nélkül, hogy csak egy rongyos falura is akadna, de a kimért távolban sehol sem hiányzanak a postaházak, hol lovakat váltanak, az utas pedig kaphat theát, néha egy kis tejet, s ha a szerencse gyermeke, még valami silány sültet is. A várótermekben börös pam- lagokon lehet kipihenni az ut fáradalmait. Ágyakról szó sem lehet. Egy ily postaépület van a kiállításon is. 7. Muszka urilak. Az izba, parasztház, nem ad fogalmat a művelt-osztály lakásáról, pedig e két osztály közt sehol sincs oly kirívó ellentét, mint épen a nagy muszka birodalomban. Az izba lakói egy szobába, egy batka köré szorulnak; a nagy uraknál ellenkezőleg a szobák számosak, húsz termen is keresztül kell menni, mig a házinő szobájába jut az ember. Ami a bútorzatot illeti, azok a mienkhez hasonlók, feltünöleg számosak a pam| lagok, melyek ágyul is szolgálnak, mivel itt az ágy rendkívüli bútorzatot képez. A család tagjainak, barátainak és vendégeinek ezeken készít nyughelyét.— A termek között legnagyobbak azok, melyek a rendes tartózkodásra vannak szánva, ezek különböző- leg vannak beosztva és fölszerelve. Majd terjedelmes és csinos virágtartó tárul szemeid elé, repkények, illatos virágok, vagy kúszó növényekkel, melyek a termő földdel megtöltött s gondosan öntözött tartóból vidáman emelkednek föl, mintegy feledve, hogy egy zordon tartományban vannak. Különösen este, azonban nappal is, majd a kandalló mellett, mely félporcellán, a tetőtől földig érő roppant alkotmány, s rendesen 25—30°-ig van fűtve, gazdag kínai kereveteken, vagy puha karosszékekben ülve sütkéreznek ; majd az asztal körül csoportosulnak össze, s theáznak, kártyáznak vagy koczkáznak. Tudva levő dolog, mikép az oroszok szenvedélyes tánczosok és játékosok. Egy szögletben láthatók a fiatal leányok, a mint beszélgetnek, hímeznek, és suttogásuk által megszegik az illemszabályt, vagy nyáriasan öltözködve virágaik között sürögnek, azokat ápolják, melyek oly üdék és illatosak, mintha csak Görögország szelíd ege növelte volna. E jeges honban a virág a legnagyobb fényűzés-, szenvedély- és élvtárgy; a rubelek és ipar ereje legyőzi a természetet. Minden valamire való háznál van Uvegház ; a hatal*) Ujjatlan, elöl behasitott női ruha. **) Fejékesség a maszka parasztnöknél, olyan fökötöféle. !
