Eger - hetilap, 1867
1867-07-25 / 30. szám
247 következményei felett; s azt, hogy a megyei autonómia fentartá- sához ezentúl is ragaszkodunk. Midőn erről a nagyméltóságu minisztériumot felvilágositó- lag tudósítjuk, egyszersmind megnyugvással veszsztlk a rendelet azon kijelentését, hogy a minisztérium a megyei autonómiát tiszteletben fogja tartani. Kelt az 1867-ik évi julius hó 16 án Egerben tartott rendkívüli bizottmányi nagygyűlésünkből. Heves és K.-SzolnoJc t. e. megyék közönsége. A Gyöngyösön alakítandó takarékpénztár ügyében 1867-ik év julius hó 14-én tartott bizottmányi ülés ; jegyzőkönyve. Jelen voltak: Kovách Lász-ló mint elnök, Beust Ödön báró, Berecz Ferencz, Béla József, Frey- burg Lajos, G y ő r ff y I g n á c z, Kürthy János, Ma- hóvszky Antal, Minczér János, Szapáry Imre gr., Szávoszt Frigyes, Streitman József, Frébicser Sámuel, Weinberger Ignácz és több tag. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után elöadá, miként a Gyöngyösön tervezett takarékpénztár alakítását, az 1863-ik év okt. hó 4-ik napján e tárgyban tartott közgyűlés — a közbejött körülmények miatt egyidőre elhalasztani határozó, azon megjegyzéssel, hogy boldogabb idő beálltával elnök — bölcs belátása szerint — annak alakítása tárgyában újabb közgyűlést hívjon össze. Miután pedig elérkezettnek tartja az időt arra, hogy az e 1 tárgyban elejtett fonalat — megbízása folytán — újra kezébe | vegye; s miután — változván a kormány—'Szerinte többé semmi | nehézség sem áll útjában, hogy az egyidőre elhalasztott takarék- pénztár megalakittathassék: helyén látta e tárgyban a mai napra gyűlést hirdetni, s arra a t. tagokat összehívni a végett, hogy határozni méltóztassanak különösen a fölött: vájjon a tárgy ott folytattassék-e, a hol elejtetett, vagy miután az alapszabályoknak fensőbb helyre leendő fölterjesztése többé nem engedélyezés, hanem csak megerősítés és tudomás végett szükségeltetik : a kidolgozott alapszabályok közül melyik fogadtasssék el és terjesz- j tessék helybenhagyás végett fensőbb helyre; továbbá a részvény- j dij 100 ftban-e — mint kezdetben megállapittatott — vagy a i helytartótanács későbbi végzése folytán 200 ftra fölemelt összeg- I ben állapitassék meg; végre az eddigi aláírások mennyiben vé- | tessenek tekintetbe, s azoknak mennyi kötelező erő tulajdonit- j tassék ? Miután a helytartótanács által {legkésőbben helybenhagyott j alapszabály az intézet működési körét nagyban korlátolja, hatá- I roztatott: hogy azon alapszabály terjesztessék megerősítés vé- j gett fensőbb helyre, mely az intézet czéljának kivitelére nézve leginkább megfelelő; e tekintetből Mahóvszky Antal, Vezekényi István és Kürthy János urakból álló bizottság küldetett ki a végett, hogy a módosításokon keresztülment alapszabályokból az t intézet czéljára nézve leginkább megfelelőt kiszemelvén, azt egy- beállitva, az elnöknek adja át, ki azt fensőbb helyre fölterjesztvén, annak mielőbbi megerősítését szorgalmazni el nem inulasz- tandja; továbbá a részvénydij megállapítását illetőleg: a hely-, tartótanács által legkésőbben meghatározott 200 forint fogadta- tik el; végre az eddigi aláírások semmiseknek tekintetnek, azon megjegyzéssel azonban, hogy mindazoknak — kik a helytartótanács végzése folytán a 200 ftra fölemelt részvénydij elfogadására magukat azon időben újabban is kötelezték, — jelenleg is elsőbbség adatván, eleve felszólitandók lesznek arra: vájjon ezen kötelezettségüket hajlandók-e a jelen alakulásra is kiterjeszteni vagy sem, s ha a beküldött nyilatkozatok után ezek által a megállapított 400 részvény fedezve nem lenne, fognak újabb aláírási ivek kibocsáttatni, s a még hiányzó részvények mások által aláíratni. Mindezek azonban csak akkor fognak eszközöltetni, midőn már az alapszabályok teljesen megerősítve leendenek, hogy ennek nyomán az aláírók határozott utasítást nyerve, aláírásaikat minden körülírás nélkül megtehessék. Kelt, mint fenn. Jegyzetté: Rigó Antal, id. jegyző. Politikai hetiszemle. A nagyhatalmak közötti szövetkezések képezik jelenleg legkiválóbb tárgyát a a napi sajtó tudósitásainak. Határozottan állítják, hogy Orosz- és Poroszország közt véd- és daczszövetség köttetett, s ha a tudósítás ily szerkezetben talán túlzott is, az még a porosz félhivatalos közlönyök magatartásából is kitűnik, hogy | ezen állítás lényegileg nem alaptalan. A dolgok ily állásában, tekintve a keleti kérdés mindinkább fenyegető voltát, Francziaor- szág nem maradhat tétlen. Napoleon császár, mint minden oldalról érkező tudósítások állítják, szövetséget akar létrehozni Fran- czia-, Olasz-, Angolország és Ausztria közt, melynek első sorban feladata lenne, Törökországban a status quo t fentartani. A keleti ügyben Ausztria legközelebbről lévén érdekelve, ezt kereste meg Napoleon mindenekelőtt. Bécsben állítólag igen tartózkodók Napoleon ajánlatával szemben, azonban Ausztria a dolgok folyamát föl nem tartóztathatja, s ha elszigetelve maradni nem akar, végre is kénytelen lesz szövetkezni, de Orosz- és Poroszországhoz csatlakozni , érdekei tiltják, Francziaországgal kell tehát szövetkeznie , melyhez Olaszország s talán Anglia is csalatkozni fogna. A „Köln. Ztg“-nak Írják Párisból, hogy ezen hatalmak közt a szövetség megkötése, melyhez Törökország is járuland, kedvezöleg halad előre. De nemcsak szövetségesek után lát Francziaország, hanem hadikészületeit is erélyesen folytatja. Algírban a tengerpartokon óriási mérvű védintézkedések történtek, melyek nyilván nem a belellenségek ellen iutézvék. A kormány továbbá folytatja lóvásárlásait, s az ezredeknél az 5 ik zászlóaljak felállítását rendelte el, azon ürügy alatt, hogy a Mexicoból hazatért tisztek alkalmaztathassanak. Azonkívül a „Moniteur“ szerint elrendeltetett, hogy az 1865-ben feloszlatott 23 üteg vissza- állittassék. Legújabb tudósítás szerint pedig aPáris körüli erődök fölfegyvereztetnek. Francziaországban mindinkább hajlandók hinni, hogy nagy háborúba kell vágni, hogy a kormány a szaporodó bel- és külzavarokból kimenekülhessen. Miksa császár kivégeztetéséről a hivatalos tudósítás jul. 4-én érkezett New-Yorkba. E szerint Miksa elölről lövetett főbe; utolsó szavai voltak: „Szegény Sarolta !“ Mejia és Miramon tábornokok hátulról végeztettek ki. Mexicoban ez esemény következtében nagy öröm uralkodott, a külföldieket pedig rémület fogta el. A porosz és angol követek Juarezhez utaztak, hogy kísérletet tegyenek a szerencsétlen fejedelem szomorú sorsának elhárítására, de törekvésük sikeretlen volt. A császár, úgy látszik, nem hitte, hogy kifog végeztetni, mert nem ismerte Escobedo jellemét, ki mindent mozgásba hozott, hogy elitéltetését keresztülvigye; sőt még azzal is fenyegetőzött, hogy seregeit Juarez ellen vezeti, ha ez kegyelmet ad. E vérszomjazó tábornok Queretáróból ezeket Írja: „A föárulók kivégzése által mindenütt megvetettem a rémuralom alapjait. A gazdagokra magas sarezot vetettem, s javaikat lezároltattam. Hol személyesen nem intézkedhetem, alárendeltjeim szigorúan parancsom szerint cselekszenek. Remélem, hogy még katonai pályám befejezése előtt tanúja leszek, mint on- tatik vére az utolsónak azon idegenek közül, kik*hazámban megfészkelték magukat.“ Amerikai tudósítások a legsötétebb színekkel festik a mexicoi állapotokat. A császárság hívei részint kivégeztettek, részint száműzettek, javaik elkoboztatván. A franczia követ nem végeztetett ki, mint korábbi hírek álliták, de körülbelül bizonyos, hogy fogva tartatik, nem ugyan mint követ, hanem mint magánszemély. 0 ugyanis 8 hó előtt egy mexieói milliomos nővel összekelt, s 1,200,000 piasztert küldött Francziaországba; már pedig mexicoi törvény tiltja a készpénz kivitelét Mexicóból. A franczia követnek ennek folytán tudtára adták, hogy mindaddig fogoly marad, mig az 1,200,000 piasztert ismét vissza nem hozatja. — Lopezröl, Miksa elárulójárói Írják, hogy Pepe Rincon ezredest, ki a császárt meg akarta menteni, kérte, ajánlaná őt a mexicoi hadseregnél valamely állomásra, mire ez igy válaszolt: „Lopez ezredes, ha én önt valamely állomásra ajánlanám, ez bizonyosan valamely fa volna, kötéllel a nyakára.“ Lopezt ezóta nem látták nyilvánosan. Olaszországnak, zilált pénzügyei sok gondot okoznak. A parlamentben most folynak a tanácskozások az egyházi javak felett. — Rómából Írják, hogy a pápa f. évi deczember 8-án bullát teend közzé, s ezáltal összehívja az átalános zsinatot, mely jövő évben a szeplőtlen fogantatás napján fog megnyittatni. A százados ünnepélyre löbibornok, 465 püspök, 10 ezer olasz pap, 8000 idegen pap, 1200 szerzetes és 85 ezer világi érkezett az örök városba. Ez utóbbiakhoz nincsenek számítva azok, kik mint a pápai tartományok lakosai, útlevél nélkül jöttek. Spanyolországban a fölkelés folyvást nagyobb terje• delmet nyer, az ország több részében guerilla-csapatok mutatkoznak. A kormány hivatalos közlönyei által el akarja hitetni a néppel, hogy minden rendén van, de a haditörvényszékek erélyes működése ellenkezőt bizonyít.
