Eger - hetilap, 1867

1867-07-18 / 29. szám

237

megállapítása vagy átalakítása épen úgy, mint az ujonczok megajánlása, határozottan és föltétlenül főn van tartva a magyar országgyűlésnek, és erre nézve a baloldal véleménye semmi esetre sem az, melyet a neheztelt határozat állít.

Nem szólok végre azon gyanúsításokról, melyek a két évig tartott országgyűlés menetére, a minisztereknek Bécscsel való alkudozásaira vonatkoznak, és a szerkezetnek egyik pontjában kifejeztetnek, és melyeket részemről, mint az országgyűlés egyik igénytelen tagja, és hazám iránt viseltető, soha kétségbe nem vont, mert nem is vonhatott rendíthetetlen hűségem érzetében ezennel egész tisztelettel, de határozottan visszautasítok. E gyanúsítások nem az elvek kifejezésében, hanem a szerkezet dagályos styljében lelik a baloldal tiszteletre méltó aggodalmainak nem annyira hü kifejezését, mint eltorzítását.

Vélekedésem szerint tehát t. bizottmány, miután: a június 26-iki határozatnak szerkezete valóban nem felel meg a me- gyebizottmányi többség azon szellemének, melynek kifejezést adni óhajtott;

miután ezen szellemmel ellenkező és semmiesetre sem megengedhető félreértésekre adott alkalmat úgy a minisztérium, mint az ország több részében is ;

miután a megye bizottmányának nem lehetett, — mint ahogy nem is volt — más szándéka, mint az országgyűlési baloldal nézeteihez való csatlakozásának hű kifejezést adni :

mindezeknek folytán, a megye sérthetlen önállásának, és ön- kormányzatának csorbithatlan fentartása tekintetéből bátor vagyok tett indítványomat a t. bizottmány pártfogásába ajánlani.

Ki kell jelentenem, miszerint minden oly indítványt, mely a megye bizottmányának már meghozott végzésének , illetőleg az abban kifejezett — ámbár általam nem osztott — elveknek visz- szavonását, megmásitását foglalná magában, — azon tiszteletnél fogva, melylyel megyém önállósága és önhatósága iránt viseltetem — ellene szavaznék, s ha valaki ilyent indítványozna , ámbár vérző szívvel, de pártom és az abból kerekedett s általam mélyen tisztelt m. k. f. minisztérium ellen fognék szavazni. Ajánlom indítványom elfogadását.

A behozandó uj pénzrendszer.

(Vége.)

Ezen elveikből következőleg, valamint a magyar kereskedelem érdekében, elfogadásul a következő pénznemeket ajánlották : a magyar váltóforintot, mely teljesen egyenértékű a franczia frankkal azaz 40 krajczárral; kereskedelmi érmül ezen váltóforint tízszeresét),‘ azaz a 10 váltőforintost (4 arany frt.) aranyban, végre az ezüst 5 váltóforintost vagyis a franczia 5 frankost.

Az osztrák tagok ezzel ellenkezőleg oly pénznemeket követeltek, melyek egyike sincs azon országokban forgalomban, melyekkel épen egyezményt kötni óhajtanak, s ezek: a 25 váltóforintos aranypénz, mi a mai 19 írttal lenne egyenlő, és a 12'/2 váltóforint értékű 5 aranyforint; ezüstben pedig az 50 krajczáros, 1 és 2 frtos pénzdarabokat kivánták.

Ezen, egymással a legélesebb ellentétben álló követelmények oly élére álliták a vitát, miszerint a kérdés e gyűlésben elintézetlen maradt. — A tanácskozmány harmadnapján a vita folyamából azon meggyőződést merité az elnök, miszerint ha a két rész kívánalma valamikép nem kézvetittetik, úgy az egész tanácskozmány eredménytelenül fog szétoszlani; ez okból a magyar kisebbség kivánalmát is tekintetbe véve, a következő pénznemeket ajánlá elfogadás végett: a 25 és 10 váltóforintost aranyban, ezüstben pedig a 2 és 1 forintost, a 40, 25 és 10 krajczárost, rézpénzül pedig az eddigi 4, 2 és 1 krajczárost.

Az elnök ez ajánlatát a magyarok is szívesen fogadták, mert czéljokat általa elértnek látták, mely abban állott, hogy a magyar birodalomban, a köznép között úgyszólván megrögzött váltópénz szerinti számítás ismét helyreállittassék, a mely törekvés az adás- vevést megkönnyitvén, az abban résztvevők elismerését bizonynyal kivivandja.

Az itt elismertetett uj pénznemek közül, az aranyérmek, mivel világkereskedelmi pénzül fognak szolgálni, tiszta belértékben veretnek, azaz egy font aranynak csak J/io ed része lesz réz; az ezüstpénzek pedig, mivel csak az országos belforgalom közvetítéséül szolgálnak, nem egészen tiszta belértékben fognak veretni (1 fontnak 2/10-ed része réz.). — Hogy mely esetben mondhatjuk azt, hogy ezen és ezen pénzdarab tiszta vagy nem tiszta belértékben van verve, annak kifejtésére a következő pár szót tartom szükségesnek.

Köztudomású, miszerint minden nemes érczpénzbe, hogy az kevesbbé kopjék, réz van vegyítve, hogy ezen rézkeverék mily nagy mennyiségű lehet, azt a törvényhozás határozza meg; az ezredéves gyakorlat és tapasztalat azonban e részben is biztos útmutatóul szolgál, s csalhatatlan nemzetgazdászati igazságként hirdeti, miszerint a pénznek csak akkor van meg azon belértéke, melyet az állam felületére bélyegez, ha belőle több értékű s réz által helyettesített nemes érez nem hiányzik, mint amennyit azon költség, melyet az állam ráfordított, hogy azon érez pénzzé verethessék, képvisel.

Ezen veretési költségeket általán minden államban egy font (30 latos) nemes érez tizedrészére, vagyis 3 latra teszik, ennyit vonnak tehát el veretési költségek neve alatt minden font nemes érczből, s ezen elvont 3 latot vörös rézzel helyettesítik. — Ezen, már most nyers tartalmúnak nevezett, rézzel kevert, font nemes érczből veretnek az egyes pénzdarabok.

Az ily keverési arány szerint létrejött pénzek tiszta belérté- küeknek neveztetnek, s kereskedelmi pénzekül a világforgalomban közelfogadásra találnak.

Ha azonban ezen szabálytól eltéröleg az állam több lat rezet vegyit a nemes érez közé, pl. ha egy nyers tartalmú font nem három, hanem hat latot tartalmaz, akkor a pénzdarab nem tiszta bel- értékünek mondatik, s a külkereskedésben nem is fogadtatik az el. Ezen keverési arány az illető pénznemet csak azon ország belfor- galmára szorítja, melyben az a törvény parancsa következtében veretett.

A pénznek ezen nem tiszta belértékbeni veretése szolgál eszközül a keleti kereskedés miatti ezüstkivitelnek megakadályozására, mert ez által Ázsia népei az ezüst iránt táplált eddigi elő- szeretetökről lemondani kényszerülnek, mely után a nagyobb bel- értékü aranyat használandják kereskedelmi forgalmukban.

Előttünk fekszik tehát a tanácskozmány összes eredménye, mely első jelét adja annak, hogy Ausztria pénzügyileg is az újjáalakulás és javítás terére lépett, s államaiban a kényszerforgalmu papírpénz helyét rövid 3 év mulvajó ezüstpénz foglaíandja el.

Ezen utasításokkal ellátva jelent meg Ausztria és Magyarország megbízottja a párisi nemzetközi pénztanácskozm ányon, mely jun. 17-kén Napoleon herczeg, a császár unokaöcscse elnöklete alatt nyilt meg, és melynek eddigi működéséről csak annyit tudunk, miszerint az aranylábat kizárólagos pénzlábul közakarattal elfogadták.

Eddig 20 tekintélyes állam van e tanácskozmányon képviselve, s ezek: Francziaország, Anglia, Ausztria és Magyarország, Baden, Bajorország, Belgium, Dánia, Spanyolország, az ame rikai Egyesült-Államok, Görögország, Olaszország, Németalföld, Portugal, Poroszország, Oroszország, Svédország és Norvégia, Sveicz, Törökország, és Würtemberg, s ha ezek között az egyezmény megköttetik, akkor az közel 300 milliónyi népségre terjeszti ki hatását. Óriás vívmánya ez a kereskedelmi ügynek, mely ennek nyomában élénk virágzásnak induland. Saary Ferencz.

Politikai hetiszemle.

Törökország, melynek sorsa bennünket legközelebbről érdekel, orosz és görög izgatások következtében, folytonos csatározások és vérengzések színhelye. Athénből jul. 9-röl Írják, hogy Kréta szigetének kissamosi kerületében a lakosok, mivel meghódolni vonakodtak, a törökök által öregestől apróstól leö- lettek. 9 helység felgyujtatott. Konstantinápolyból pedig jul. lükéről írják, hogy Omer basa elfoglalta Spakia krétai hegyvidéket, Koroneos és Zimbrakakis fölkelővezérek pedig körülkerittet- tek. Ezzel ellenkezőleg értesítik a „Zukunf't“-ot Athénből, mely szerint Omer basa a kultikraki szoroson át akarván kelni, megveretett, 500 halottat vesztvén. Melyik hir igaz, megválik, annyi azonban bizonyos, hogy a keleti kérdés, daczára a padisah pá- ris-london-bccsi utjának, alkalmasint .. . ante portás! annál inkább, mert a mint a „ZukunfP'-nak Írják, a görög kormány az angol, franczia, és orosz garantirozó hatalmasságoknak kijelentette, hogy a krétai testvéreket nem engedi lemészároltatni, és segíteni fogja őket nyíltan. Tette ezt eddig is — alattomban. Nem régiben is az „Árkadion“ görög gőzös 500 önkéntest és 2000 db. fegyvert szállított a krétai partra, a török hajók orra előtt. Hozzájárul, hogy a bolgár felkelés folyvást tart. Végre az orosz a moszkvai népkiállitáson kezdett aetióját erélylyel folytatja. Fájdalom , hogy a szláv unificationalis törekvések hul- lámzatai nemcsak hazánk határáig verődnek, de magába az országba is átcsaptak, sőt a birodalom is érzi alattomos lökéseit.