Eger - hetilap, 1867
1867-07-18 / 29. szám
238 így péld. Galicziát, Horvátországot elözönlötték az orosz emis- sariusok. Erdélyben Romániából agitálnak orosz protectio alatt. Hazánk hajdani kulcsában, az annyi magyar vértöl áztatott Bel- grádban, az orosz és szerb egyetemi ifjúság gyülekezetét akar tartani a szláv egyesülés és testvérülés érdekében. A „Pozor“ erre azt a megjegyzést teszi: „hát a horvát, szlavón, és bolgár ifjúságot mért nem hívták meg?!“ —A csehek nyakrafőre oroszul tanulnak, és a szláv egyesülés társulatának, melynek az orosz trónörökös az elnöke, egy fiok-egyesületet készülnek alakítani. A galicziai „Slovo“ a ruthen népség hangulatát festi, mely a csehek és horvátokkal a dualismus megbuktatását helyez i kilátásba. És igy egy valóságos ellenségi lánczolattal vagyunk kerítve nyugat és dél-kelet felöl. Hogyha még ezen jelek után sem fogunk felébredni, és éber szemekkel Őrködni, mik történnek lenn a Dunánál, hanem aprószerü viszályainkkal töltjük az időt, akkor vakok vagyunk. — Egyébiránt Törökország átalakulása csak idő kérdése: ma vagy holnap; és ezt akadályozni akarni, nevetség lenne, és jogtalanság. Ez azonban ki nem zárja, sőt követeli a szomszédállam azon gondoskodását, hogy a mellettei átalakulások rá nézve nemcsak nem veszélyesek, sőt a mennyire lehet, előnyösek legyenek. — Ezt teheti a magyar kormány, melyet ebbeli törekvéseiben elősegíteni, minden hazafi szent kötelessége. Igen helyes és idevágó óhajtással lépett fel múlt szombati számában a „Neuer Lloyd,“ ezen derék németmagyar lap. Ez ugyanis óhajtja, hogy a keleti követségek és consulatusok többnyire magyarországi egyénekkel töltetnének be, vagy legalább egy, a magyar haza speci- ficus érdekeit szemelőtt tartó egyén rendeltessék a követségek és consulságok mellé. Ezen igazán hazafias és practicus óhajt annál inkább pártoljuk: mert a magyarországi viszonyok legközelebb érdeklik Keletet, és viszont; mert a magyarországi férfiú az e viszonyból kifolyó érdekeket részint a történelem, részint magából az életből — a közeli szomszédság miatt — jobban ismeri és érzi; mert a magyar kormány Bécs által értesittetvén a törökországi viszonyokról, részint talán roszabbul, részint későbben értesittetnék, mint egyenes útoni értesülés következtében ; mert már III. Ferdinándidejében (1649. 7. t. ez.) sürgetők a rendek: „a fényes portához rendelendő cs. k. követ mellé mindig egy magyar követ is neveztessék,“ és az 1723.104. t. ez. azt sürgeti: hogy a külhatalmasságoknál alkalmazott osztrák követségekkel a magyar ügyek kellő tárgyalása végett magyarok használtassanak, — mert egy szóval, Magyarország állami, és a magyar állam lakóinak magán-érdekei megóvására — mi nem is az osztrák érdekek, és férfiak háttérbe szorittatását, de a mi érdekeink hason módoni előléptetését a paritás alapján követeljük. A török zultán jul. 12-én Londonba ment, onnan f. h. 21-én Bécsbe, és 26. Pesten át induland haza. Az „Opin. Nation.“ szerint a török zultánnak Páris nagyon tetszett, s különösen kettő: hogy a párisi nép csinos lábbelivel, és hogy jó konyhával bir. Ez utóbbi téren, a császári konyhászaton nagyszerű reformokat szándékozik behozni — otthon. Rómából írják, hogy a cselekvési párt nagyon tevékeny, titkos ügynökök járnak kelnek, minden arezon látható az az aggódó jel, mely közeli eseményeket szokott jelenteni. Az idegenek elutaznak részint a nagy meleg, részint a cholera-esetek — leginkább pedig a miatt, hogy a kitörendő zavaroktól félnek. Beszélnek már nyugtalanságokról is Olaszországban, különösen Szicziliában. Annyi bizonyos, hogy S. Vittoria és Comicoban nyugtalanságok miatt katonaságot kelle requirálni, de a cbole- lera miatti félelem volt oka. Humbert olasz trónörökös, beszélik, Oroszországba megy háztüz nézni. Oroszország jun. 20-án aláírta azon okmány, melyben amerikai birtokait 7,200,000 dollárért eladja az amerikai Egyesült-Államoknak; mely összeg 10 hónap alatt aranyban teendő le. Gyönyörű egy rendelet jelent meg a vallást illetőleg, t. i. az oroszországi szabadság a vallást kettőre osztja: belföldi és kül földire. Belföldi a nem egyesült és egyesült görög, meg a zsidó, külföldi: a kath. meg protestáns. Poroszország sehogy sem tudta kitúrni a bannoverai királynét Hannoverából. Most a hanoverai király magánbirtokai felett alkudozván a poroszszal, ez úgy látszik, a kedvező egyezés egyik feltételéül a királyné eltávolítását tűzte ki. Spanyolország némely vidékein lázadás ütött ki. Már Cataloniában is mutatkoznak lázadó csapatok. Franczia lapok azt írják, hogy Prim tábornok Tende ezredes kíséretében Páris- ból hirtelen eltűnt, ebből azt következtetik, hogy Spanyolországba ment, s a felkelés élére fog állani. A mexicoi tragoedia részleteit illetőleg több tudósítás kering ugyan a lapokban, de azok hitelességgel nem bírván, e tárgyat jövőre halasztjuk. Lajtántuli dolgok. Az igazságügyminiszter jul. 9-én a büntetőtörvény tárgyában kiküldött reichsrathi bizottmány elé póttörvényjavaslatot terjesztett, melynek értelmében a testi büntetések s a lánczrave- rés eltörüítetnek, s a bizonyítékok elégtelensége miatti fölmentésnek politikai következményei megszilntettetnek. A Herbst-Kaiserfeld-féle club jul. lü-iki ülésében a vallásügyi edictum tárgyában kiküldött bizottmány tagjai Herbst következő indítványát fogadták el: A házassági ügyekben a bíráskodás a polgári törvényszékekre bízandó; az iskolák az egyház felügyelete alól elvonandók, és a vallásfelekezetek közti viszonyok a teljes egyenlőség alapján rendezendök. Az örökös tartományok külön minisztériumának megalakítása legközelebb várható. Hírlik, hogy gr. Auersperg Antal van kiszemelve az osztrák minisztérium elnökévé. Az urakháza a reichsrathi deputatio kiküldésére vonatkozó törvényjavaslatot az alsóház szerkezetében egyhangúlag elfogadta. Gr. Crenneville táborszernagy a föhadsegédi állomástól fölmentetvén, főkamarássá neveztetett ki. A „W. Geschäftsbericht“ egy czikkében, melyet sugalma- zottnak tartanak, javaslatba hozatik, hogy a monarchia szorult pénzügyi viszonyain újabb 100 vagy 150 milliónyi papírpénz ki- bocs áfása által segittessék. Beust báró nehány nap múlva Párisba utazik. Ezen utazást fontos politikai okokkal hozzák kapcsolatba. A párisi világtárlat. II. Századunk már negyedszer gyűjti össze a világ kincseit, az emberi erő és ész vívmányait, jelességeit, hogy azokban gyönyörködjék, hogy gyermekeiben a lelkesedést s a versenyt még nagyobb fokra emelje; s valóban nincs alkalmasabb mód a nemzetekben az idegen faj iránti ellenszenvet megtörni, a vészes elszigeteltségnek véget vetni, a kézmü-iparnak s kereskedelemnek nagyobb lendületet adni, mint a nemzetközi kiállítások, minő a jelen párisi kiállítás is. ' A 19-ik század első világkiállítása, mint mindenki tudja, Londonban volt 1851-ben a kristálypalotában, tere 95,000 □ méter #) volt. Az erre következett 55-iki első párisi az industrie- palaisban már nagyobb mérvű; melyre eleinte csak 56,000 □ méternyi tért jelöltek ki, a krimi háború miatt kevés kiállítóra számolván, de mindjárt 80,000 □ méterrel kellett kitoldani a tért. A 62-iki southkensingtoni minden tekintetben fölülmúlta az előbbieket, területe 121,000 □ méter volt, mégis átalános volt a szűkkor miatt emelt panasz. Francziaország azon volt, hogy a jelen évi tárlat helyisége olyan legyen, mely lehetségessé tegye, hogy a kiállítás még nagyobb mérvű, átalánosabb, és szakrendezett legyen, mi teljesen sikerült. A kiállítás re ndezésével megbízott comité soká nem tudott megegyezni, hol állíttassák fel a kiállítási palota, végre a Marsmező választásában állapodtak meg, mely történeti szempontból azért nevezetes, mivel a forradalom itt tartotta féktelen ünnepélyeit, itt szavazta meg a nemzet a császárságot, itt fosztatott meg I. Napoleon a koronától. 1865. szeptember 25-én vette át a területet a császári bizottmány; múlt év april 3-án tétetett le az alap, s egy évre rá ünnepélyesen megnyitotta a császár a palotát, mely mint egy varázsütésre hirtelen előállott, s ott, hol azelőtt kietlen pusztaság volt, most palotákon, kéjházakon, mesés érczállatcsoportozaton, óriás bronz-kutakon pihen a szemlélő tekintete. Ezen hihetetlen átalakulást húsz millió frank eszközölte, melyben az állam hat, Páris ugyanannyival vett részt, a többi aláírás utján jött be. A Marsmezö kerülete 460,000 □ métert tesz, e tér legalkalmasabb volt, noha nincs minden kifogás nélkül, mert sok alkalmatlansággal van egybekötve, amennyiben túlesik a Szajnán, jó távolra a várostól, s nincsenek meg a szoros összeköttetés és kényelmes szállítás eszközei. A tulajdonképi kiállítási palota 148,080 □ métert tesz. Ezen I *) Kgy méter 3.1 lábat tesz.
