Eger - hetilap, 1867
1867-07-11 / 28. szám
V. évfolyam. 28. szám. Julius 11-én 1867 Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fej ebeit minden hirdetéstől 30 tor fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad -• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. az.) — Jentach 0. könyvkereskedése a minden ca. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ....................................................5 ft •— Félévre ...............................................2 ít 50 kr. Negyedévre...............................................1 ft 30 kr. Egy hónapra ..............................................— 44 kr. T . gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) A Hevesmegyében található hasznavehető ásványok és kőzetekről. II. (Vége.) A mátrai bánya-társulat birtokához tartozó és sok lak- s kezelési épülettel együtt több mint 200,000 négyszögölre terjedő bányaterület, a bányatörvény értelmében 128 bányarészre és minden bányarész ismét 100 részre, az egész bányaterület tehát 12,800 kukszarészre osztatott fel. Az előbbi bánya-tulajdonosok 4400 kukszarészt tartottak meg pótlékul eddigi bányabirtokaikért, a többi 8400 rész pedig a bányászatot kedvelő közönségnek adatott el, egy-egy rész 50 a. ért. forintért, mi által 420,000 osztrák értékű forintnyi üzleti tőkét akartak összegyűjteni. Azonnal közel 100 bányászt fogadtak fel, és nemcsak a már megnyitott érczutak ásattak tovább, hanem a hasonló föl dismei minőségű szabadtelkeken uj turzások is kezdettek meg a társulat javára, egyidejűleg zúzdákat és kohókat, valamint a munkások részére lakházakat kellett épiteni, és az előbbiek mozgásba hozására gőzgépet kellett megszerezni, mindezt pedig azért, mivel a parádi érczek szállítása a selmeczi vagy szomolnoki kohókhoz az érczek fémértékét túlhaladta. A különféle ezlisttartalmu ólom- és rézérczek fémtartalma a selmeczi ezüstbutában, és a bécsi cs. k. általános próbahivatalnál tett vizsgálatok szerint a következő, még pedig: a gyöngyös-oroszii érezeké mázsánkint 45 font ólom és 15 lat ezüst, a gyöngyös-oroszii rézérczeké mázsánkint 12 font réz és 7 lat ezüst; a parádi érczek mázsánkint 20 font rezet és 20 lat ezüstöt tartalmaznak. Különösen érdekes valami tüércznek előfordulása, mely egy Beszterczebányán tett próba szerint mázsánkint 24'/2 font rezet tartalmaz ; említendő még azonkívül, hogy a parádi ezüst nagyon aranytartalmu, és hogy bányavizek olvadott rezet tarj talmaznak, mely vas általi lecsapatás által megnyerhető, épen J úgy, a hogy az Szomolnokon történik. Ha fontolóra veszszük már most, hogy a kimutatott fémtartalom a gyors jövedelmezésre a legnagyobb reményt nyújtja, és hogy a legjobb eredmények elérésére a mátrai bánya-társulat nem jelentéktelen tökével rendelkezik: a szóban lévő mátrai bányarészek birtokosai közöl sokan lehetnek, kiknek keblében azon kérdés merül föl: honnan jöhet az, hogy ezen bányarészek árfolyama, közel 6 évi időszak alatt, a helyett, hogy fölebb szökött volna, még 50 forintnyi értékén alul, t. i. 20 forinton áll. Hogy a szóbanlévö bányaművelés eddig még nem jövedelmez, azt az ottani nehéz és költséges üzleti viszonyok okozzák; főleg a gazdagabb érczeknek spontaneus és igen megbizhatlau előfordulása és a nemes érczeknek különféle vegyi anyagok által igen megnehezített elválasztásaJóllehet a parádi bányaművelést illetőleg minden statisti- kai adat hiánya miatt, az ottani üzleti viszonyok részletezésébe nem bocsátkozhatom, mégis általánosságban az ottani földtani alakítások (formatiók) álláspontjából a fönnemlitett nehézségeket tneg akarom érinteni; előbb azonban a következőknek megértésére nehány észrevételt vélek szükségesnek, előrebocsátani. A fémek mind termő, mind megérczült állapotban a földkéregnek igen alárendelt alkatrészeihez tartoznak. Ha az emberiségre nézve annyira fontosak nem volnának, tisztán földismei szempontból nagy figyelemben alig részesülnének. De az egyes fémek értéke tudnivalólag igen különböző, s e szerint különbözők a fölkeresésükre irányzott igyekezetek is, sőt még az érez, ér ez te lep vagy ér ezt el ér elnevezések is a fémek különböző értékétől függnek. Oly ásványt, mely csak egy száztóli vasat tartalmaz, senki sem nevez vaséreznek, mig egy kovarcz- szikla, melyben egy száztóli arany foglaltatik, igen gazdag arany- ércztelepül tekintendő. Az érczeket és fémeket a szilárd földkéregben az úgynevezett erek-vagy telérekben azaz rések kitöltéseiben találjuk, melyek, ha a kitöltő anyag annyi fémrészeket tartalmaz, hogy ez által bányászatilag fontossá válik, érczereknek, ellenkező esetben pedig meddöerek vagy s U k ö n y ö knek neveztetnek. Minthogy valamennyi telérek réseknek kitöltései, alakúk szükségképen a lemezformához közelit. A telérek sóba sem tökéletesen lemezalakuak, vastagságukban gyakran változnak, több résbe hajlanak vagy ágaznak el. A formának ezen szabálytalansága, melylyel gyakran a szilárd földkérgen áthatolnak, az erek (érczerek) elnevezésre is adott alkalmat, összehasonlítván ezeket az állati test ereivel, melyekhez azonban annyiból nem hasonlítanak, a mennyiben sohasem csőalakuak, hanem mint minden rés, mindig sikformában terjednek el. Kitöltetlen, vagy csak részenkint és csupán agyaggal kitöltött telérréseket erecsek- nek szoktunk nevezni, és ezek megint vagy éreztartalmúak vagy meddők (ércziiresek.) A mennyiben egy művelés alatt álló telérnek kitöltő anyaga inkább nemes vagy inkább meddő ; és a menynyiben a távolság az elenyészési és újra fölkeresési pont közt a nemes telérben kisebb vagy nagyobb, azaz jutányosabb vagy költségesebb : annyival kisebb vagy nagyobb lesz a remény az ily bányaművelés jövedelmezőségére; továbbá azon körülmény fötényezöje a jövedelmezőségnek, ha a nyert ásványok azonnal felolvaszthatók, és azokat a költséges mosás és szétzúzás által nem kell előlegesen a tartalomnélküli földnemii anyagoktól tisztítani azaz összpontosítani, és a további olvasztásra előkészíteni. előfizetési fölhívás AZ
