Eger - hetilap, 1867

1867-07-11 / 28. szám

224

A mátrai bányatársulat birtokában lévő valamennyi bányáknál az a körülmény forog fenn, hogy az érczek nem messzire terjednek, hanem rögtön elenyésznek, és azokat igen költséges munka által újra föl kell keresni, mely folytonos változása a telérnek eddig a jövedelmezést lehetetlenné tette; mélyebb aknamüve- lés megindítása által azonban alkalmasint kedvezőbb eredmény volna elérhető. U. F.

A behozandó uj pénzrendszer.

II.

Európa nemzetei között az elsők a francziák voltak, kik meggyőződve e nemzetgazdászati elv igazságáról, 1793-ban saját pénzverdéikbe az aranylábat hozták be, s pénzrendszeröket 72 év lefolyása alatt annyira tökéletesiték, hogy midőn 1865-ben a pénz egyenértékű veretése czéljából, Belgium-Sveicz- és Olaszországot csatlakozásra szólitá fel, ezen államok a franczia pénzrendszert,

— mint jelenleg a legtökéletesbet, — örömmel fogadták el.

Ezután a pénzegyenlösités eszméje ismét két évig nyugodott, ez idő alatt azonban földünk minden polgárosult állama azon meggyőződésre jutott, hogy világkereskedelmi pénzül egyedül az arany alkalmas. E meggyőződés kifejezhetésére ismét csak Fran- cziaország nyújtott alkalmat azáltal, hogy ez év elején felszólitá az érdekelt államokat, hogy magukat az ezen, 1867-ik év junius

17-ikén Párisban megnyitandó nemzetközi pénztanácskozmányon képviseltessék.

Valóban benső örömmel ragadta meg ezen haladási alkalmat Ausztria, hogy ennek segélyével a legközelebbi szomorú események által még inkább megrendített pénzügyi állapotát némileg rendezhesse, hogy pedig e tanácskozmányba küldendő képviselőjét oly utasításokkal láthassa el, melyek, — ha kivitethetnének, — a birodalom minden népei kereskedelmi érdekeinek előnyére szolgáljanak, e czélból 0 Felsége folyó év febr. 23-án kelt legf. elhatározásával Bécsbe egy elöleges pénztanácskozmányt hivott össze, s elnökévé a jeles pénzügyi szakembert, báró Hockot nevezte ki.

— A tanácskozmány tagjai a két pénzügyminisztérium által meghívott szakemberek voltak. —

Nem mulaszthatom itt el azon öt szakférfinak neveit fölemlíteni, kik édes hazánk érdekeit oly erélylyel és mély tudományossággal védték, miszerint érveik erejének a tanácskozmánynak Lajtán túli tagjai, habár többségben voltak is (15-en), engedni kénytelenittettek, s.ezek: Korizmics László, Wodjaner Albert, Kautz Gyula, Weninger Vincze és Rözner Ede. Fennen dolog a magyar kebel ezen szellemi győzelem olvastánál, melyet majd bővebben kissé alább fejtendek ki, s azon megnyugtató érzetet önti keblünkbe, hogy hazánkban a pénzügy tere sincs képviselők nélkül, sőt oly jeles tagokat mutathat fel, kik a magyar tudományosságnak e téren is a külföld előtt tiszteletet vívnak ki. — S valóban nagy szükségünk is van magyar pénzügyi szakemberekre, mert csak ezek viselhetik szivükön a haza anyagi felvirágzását, s tudományuknál fogva is csak ezek képesek az e téren fenforgó hiányokat orvosolni.

Mindezek előrebocsátása után áttérek végre a bécsi elöleges pénztanácskozmány rószletesb ismertetésére, melyben e czikk főtárgya, t. i. a behozandó uj pénzrendszer, szintén bővebb kifejtését találandja.

Ezen év april 10 kén ült e testület első Ízben össze, s miután báró Hock, egy e világfontosságu tárgyhoz illő jeles beszéddel azt megnyitotta volna, a tanácskozmány azon kérdés megfejtésével kezdte meg működését, hogy vájjon e jelen időpont alkalmas-e a rendszer és pénzláb változtatására?

Az e kérdés feletti vitában magyar szakférfiaink az első győzelmes érvcsatát vívták, főleg a bizottmány három tagja ellenében, kik a pénzlábnak megváltoztatását csak Poroszországgal egyetemben akarták elintéztetni, nehogy Ausztriának ebbeli ténykedése Poroszország elleni tüntetésnek vétessék, — a szakbizottmány magyar tagjai azonban felvilágositák őket, miszerint ezen kérdés tisztán világgazdászati, s a politikával a legtávolabbi összeköttetésben sincs, következéskép az ilynemű törekvésnek czélja politikai tüntetés nem lehet, hanem csak azon nagy jótéteménynek elterjesztése , mely a nemzetek kereskedelmi forgalmára a pénz egyen-értéktí veretése által háramlik.

A magyar tagok, ezen erélyes föllépésök, a tárgy magas szempontbóli felfogása, s szigorán következetes előadásuk által a többséget maguk részére hóditák, s a kérdés igennel döntetett el. 1 — Ezzel a mintegy három óra hosszant tartó általános vita be volt J fejezve.

Hogy azonban a részleges vitában is, melyben már igen fontos s egymással ellenkező érdekek kerülendnek szőnyegre, daczára nagy kisebbségöknek, a magyar érdekeket hatályosan képviselhessék, minden gyűlés előtt külön összejövetelt tartottak, hogy igy az illető tanácskozmányon egyetértésök által megerősödve, annál nagyobb hatálylyal léphessenek fel. Ily összejövetelen állapiták meg elvi nézeteiket, s kimondották, miszerint ők csak oly pénzegyezraényt tartanak tökéletesnek, melyben a pénzérmek a többi szerződő államok érmeivel értékökre nézve teljesen megegyeznek ; továbbá, hogy elfogadhatónak csupán az aranyra alapított franczia pénzrendszert tartják.

(Vége. köv.)

Baary Ferencz.

Megyei élet.

Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottmányának jun. 26-án megkezdett, s több napon át folytatott közgyűlési tanács- kozmányaiból a már közlötteken kivül közöljük még a következőket.

Ájul. 1-én tartott ülésből:

Isaak László 2-od alispán jelenté a bessenyei határban czél- ba vett, de meggátolt tagositási munkálatok folytatása végett újabban megkisérlett mérnöki bevezetési eljárását, s egyszersmind a makacs ellenállók megfékezése, a mérnöki munkálatok befejezése, s az Ítélet foganatosítása végett Bessenyöre egy század lovasság beszállásolását kéri. — A honvédelmi ministerium megkerestetni rendeltetett a Karácsondon állomásozó lovas-századnak Bessenyöre elszállásolása végett.

Olvastatott több horthi lakos folyamodása a községi elöljárók újbóli választásának elrendelése s a volt biró gyanús számadásainak megvizsgáltatása iránt, s ezzel kapcsolatban a szolga- birónak e tárgybani jelentése. — A kérelem alapossága kiderülvén, a szolgabiró az elöljáróság újbóli választásának elrendelésére utasittatott, s a folyamodók értesittettek, hogy a kérdéses számadások a megyei számvevőség által fognak megvizsgáltatni.

Több abád-szalóki lakos is nyújtott be folyamodást a községi elöljáróság újraválasztása iránt,— mi szintén elrendeltetett.

A közmunka- és közlekedési minisztérium felhívja a megye közönségét egy küldöttség alakítására a gyenda-tisza-beöi véd- gát közfontossága s a roffi védgát minősége iránti vizsgálat ügyében. — A küldöttség kineveztetett, elváratván annak jelentése.

Olvastatott id. Almásy József folyamodványa a gyöngyös- halászii jegyzőválasztásnál elkövetett törvénytelen eljárás megvizsgálása iránt. — A folyamodvány Kürthy Antal főszolgabírónak vizsgálat végett kiadatott.

Kludik Vincze ügyvéd ügyvédi oklevelét kihirdetés végett bemutatván, az kihirdettetett, s nevezett a megyebeli ügyvédek sorába iktattatott.

Több kápolnai lakos panaszt emelt a jegyzőválasztásnál alkalmazott törvénytelen eljárás miatt. — A panaszirat nyilatkozatadás végett ifj. Puky Miklós szbirónak kiadatott.

Okolicsányi János megyei föpénztárnok és Bozsik János ellenőr jelentik, hogy a megyei házi és nemesi pénztár, úgy az azokban talált árva-, letéti, telekkönyvi, közigazgatási s egyéb pénzt és könyveket, számadásokat átvették. Egyszersmind a pénztárnak ez évben már az eddigi mód szerinti kezelésére határozatot s a nemesi pénztár zilált viszonyainak rendezésére intézkedést kérnek. — A jelentés tudomásul vétetett. A pénztár kezelésére nézve az eddigi mód hagyatott meg. A nemesi pénztárra nézve utasittatott Vasváry Károly t. főügyész, hogy e tárgyban a fö- pénztárnokkal értekezve, a letéti kötvények biztosítása, s a hátralévő kamatok behajtása iránt szükség esetében a törvényes lépéseket tegye meg.

A j u 1. 2 - i k i ülésből:

Szabó Imre megyei mérnök jelentést tesz a Vámos-Györk és Adács közti útvonal és az azon levő 4 hid kijavítása tárgyá ban, s azon véleményét terjeszti elő, hogy a 4 hid kijavítása az országos közmunkaváltsági alapból engedélyezendő pénzbeli erővel eszközöltessék. — E hivatalos jelentés Borhy Dániel szbirónak a két község kihallgatása s jelentéstétel végett kiadatott.

Gaál József köziiltetvényi felügyelő kimutatást terjeszt elő a heves szolnokmegyebeli községi faiskolák állapotáról. Tudomásul vétetett.

1