Eger - hetilap, 1867
1867-01-17 / 3. szám
V. évfolyam. 3. szám Január 17-én 18117 Előfizetési di.i: Kgé: 52. évre . . 5 ft Félévre . . . 2 „50 Negyedévre . . ! „ 30 Egy hónapra . - 4« Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejéhez minden hirdetéstől 30 k.r fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó hivatal: a lyceumi nyomda. Kiüli/, of és eket eltolna • a szerkesztőség (Széehenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Országgyűlési tudósítás. Pest, jan. 14. ** Az ünnepi szünetek után a képviselöház f. hó 10-én akarta első ülését tartani, de a képviselők a szabályokban kitűzött határozatképes számban nem lévén jelen, az elnök annak meg tartását f. hó 12-re elhalasztotta. Némelyek tudni akarják, hogy ezen elhalasztásra az is okul szolgált, mert Deák Ferencz még nem nyújthatta be felirati javaslatát, melyet az átalános hadkötelezettség iránt kiadott rendelet felfüggesztése tárgyában a képviselőház asztalára letenni szándékozott; Madarász József ellenben a szélső baloldalról már ekkor beadta volt határozati javaslatát, mely tehát megelőzte volna a képviselőház többségének e részbeni véleményét, ha az ülés megtartatik, A folyó hó 12-én tartott ülésben néhány igazolási eset elintézése mellett a képviselöház Deák Ferencz indítványa folytán határozaiilag kimondá, hogy elvárja, miszerint azon képviselők, kik időközben kormányhivatalba léptek, állomásaikról lemondanak. E határozatot megelőzőleg Kálóczy Lajos és Perczel Béla leveleik jelentettek be, kik épen ily indokból állomásaikról lemondanak, és ekként választóiknak az uj választás által alkalmat kívánnak nyújtani arra nézve: ha vájjon ily minőségben is bir- ják-e bizalmukat? E határozat jelentősége, mely a baloldaliak ama nézetének, hogy a képviselők egyátalán nem vállalhatnak kormányhivatalt, ildomos megoldása, félreismerhetlen, mert eddig világos törvény e részben nem létezik. — A benyújtott többnemü kérvény közül megemlitendönek tartom Végess Andor kérvényét, ki az abádszalóki képviselői választást megsemmisittetni kéri, mert a választás elrendelése és megtartása közötti határidő nem tartatott meg. Érdekes elvi kérdés megvitatására szolgálhat indokul. Főtárgyát ez ülésnek az átalánosan ismert, és átalános ellenszenvvel fogadott hadkiegészítési rendelet felfüggesztése iránt Deák Ferencz által benyújtott és alább következő felirati javaslat képezé. Remélhető volt, hogy miután e javaslat elölegesen a baloldallal is közölteteti, és, — leginkább stylaris,— módosításai elfogadtattak, e tárgyra nézve vita nem igen fog előidéztetni; Madarász József azonban már 10-én beadott indítványa folytán egy terjedelmesebb határozati javaslatot nyújtott be, mely szintén, mint Deák Ferencz felirati javaslata, felolvastatott, és tárgyalásra f. hó 15-re tűzetett ki. — A múlt napokban sokat foglalkoztak a lapok azon értekezletekkel, melyeket Becsben az üdvözlő küldöttség némely tagjai Beust s Belcredi miniszterekkel és az udvari kanczellárral tartottak; természetesnek tartom tehát, ha ma mindenki azt kérdi: mi ezen tanácskozások eredménye ? A válasz sokkal nehezebb, mint a kérdés. Irányadó körökben reménylenek, és nem adnak hitelt azon hírnek, mely a jelen kormányférfiak eshető visszalépéséről forgalomba hozatott. Annyi áll, hogy a vállpontnál vagyunk. Felirati javaslat. Azon felirati javaslat, melyet Deák Ferencz a képviselőház f. hó 12-iki ülésében, a védrendszert illető legfelsőbb rendelet ügyében, benyújtott, igy hangzik : Fölséges Császár és Király! Midőn legközelebb felterjesztett alázatos feliratunkban hódoló tisztelettel újra és ismételve kértük Fölségedet, hogy azon ünnepélyes államszerződést, mely kölcsönös jogviszonyaink alapja, a megsértett pragmatica sanctiot s az abban biztosított, de absolut hatalommal felfüggesztett alkotmányt teljes épségében tettleg ismét visszaállítani méltóztassék; midőn kifejtettük, hogy mig alkotmányon kívül állunk, jogosítva sem vagyunk az óhajtott kiegyenlítés eszközlésében bármi elhatározó lépést tenni: joggal várhattuk, s bizton reményiettük, hogy alapos okainkat méltánylás, kérelmünket mielőbbi teljesítés követendi. Reményeinket azonban aggodalom és kétkedés váltja fel, midőn látjuk, hogy legszentebb érdekeink felett mind a törvény- hozás, mind a végrehajtás körében, folyvást és most újabban még a jövőre is kiható rendeletekkel, absolut hatalom intézkedik. Magyarországnak azon kétségtelen joga, hogy védrendsze- rének megállapítása és bármily átalakítása csak az országgyűlés beleegyezésével jöhessen létre, egyidős az ország alkotmányával; törvényeink, a királyi hitlevelek, a pragmatica sanctio s alkotmányos életünk folytonos gyakorlata egyaránt biztosították azt. Midőn 1715-ben az állandó katonaság, mint a védrendszer- nek újabb és czélszerübb módja, behozatott: Magyarországra nézve az ország törvényhozása rendelte el azt. Minden bármi csekély változtatás, mely a védrendszert illetőleg azóta nálunk közbejött, az országgyűlés által határoztatott el. E jog alkotmányunknak és átalában minden alkotmányosságnak életföltétele, melyről az ország soha le nem mondhat. Az ország ezen kétségtelen jogának újabb, tettleges tagadása azon legfelsőbb rendelet, mely a védrendszert illetőleg, közelebb kiadatott. S mi, kik legszentebb kötelességünknek tartottuk, ismételve sürgetni, hogy mindenekelőtt a felfüggesztett alkotmány állíttassák teljesen vissza, vétkeznénk hazánk ellen, mely reánk bízta jogainak védelmét, s vétkeznénk a Fölséged iránti hódoló tisztelet ellen, mely nekünk őszinteséget parancsol, ha az absolut rendszernek ezen újabb intézkedését hallgatással mel- löznök. Epen akkor adatott ki az említett absolut rendelet, midőn alkotmányunk visszaállítását joggal kértük,és méltán vártuk; — épen akkor adatott ki, midőn Fölséged legmagasbb ígérete folytán hittük, hogy alkotmányunk mielőbb valósággal visszaállitta- tik, s az alkotmányosság Fölséged többi országaiban is tettleg é- letbe fog lépni. Nem úgy adatott az ki, mint felelős kormánynak oly javaslata, melynek kötelező ereje az illető országok törvényszerit elfogadásához van kötve, hanem úgy, mint azonnal végrehajtandó, minden részeiben kötelező, s következményeiben jövőre is kiható törvény. Tárgya e rendeletnek azon legnemesebb és legsúlyosabb adózás, melylyel a polgárok az államnak tartoznak: a honfiak vére és élete; szabályai mélyen behatnak a családi élet legszentebb viszonyaiba, s az ország legfontosabb szellemi és anyagi érdekeit érintik. Nemcsak azon első és legfőbb tekintet, melyet mellőzni joggal sohasem lehet: alkotmányunk alaptörvényeinek ! világos rendelete, hanem ezenfelül a méltányosság és czélszerti- 1 ség is megkívánják, hogy ilynemű rendelkezések megállapítása-