Eger - hetilap, 1866

1866-09-06 / 36. szám

301 fizet Poroszországnak, s átengedi területének egy részét 33,900 főnyi népességgel. — Münchenből azon fontos hir érkezett, hogy a bajor ka­mara Poroszországhoz leendő csatlakozás mellett nyilatkozott. Alig szenved kétséget, hogy a többi német kamarák is hasonló­képen fognak nyilatkozni. — A porosz kormány alkotmányos érzelmeit különös vilá­gításban tünteti föl a királynak a felirati bizottmányhoz intézett beszéde, melyben többek közt ezeket mondá: A királyi kormány sohasem vonta tagadásba a kamarának a költségvetés megsza­vazására vonatkozó jogát; de kijelenté, bogy a „dolgok ha­sonló állásában“ jövőre sem késnék e törvénysértést, melyért most bocsánatot kér, újból elkövetni. — Vájjon mit mondanak erre a porosz szabadelvűek? Amerika. A mexieói állapotok napról napra fenyegetőbb alakot öltenek, úgy hogy sokan közellevőnek hiszik azon időt, midőn a Napoleon császár által alapított trón össze fog roskadni. A tenger alatti táviró jelenti, hogy Mexicóban összeesküvést fe­deztek föl, mely Miksa császár letételét akará kieszközölni pa­lotai forradalom utján. Az összeesküvésben, ha az amerikai la­poknak hitelt lehet adni, a császár legfőbb emberei voltak áru­lói. így pl. a belügyminiszter, több kabineti tag, és nagyszámú tisztje a palotai őrségnek. A „Times“ mexieói tudósítója jul. 19-röl következőleg ir: Most már alapjában meg van hazudtolva azon állítás, hogy Santa Anna az ex-dictator Miksa császár ügynöke lenne. Összeesküvést fedeztek föl, melynek lelke épen Santa Anna volt. Ezen összeesküvésről, melyet a császári rendőrség fedezett fel, a császárnak már 3 hónap óta tudomása volt, azon­ban szokása szerint semmi intézkedést nem tett annak meggátlá- sára, mert azt hivé, bogy az összeesküvőket magának megnyer­heti. Midőn azonban azt vette észre, hogy az összeesküvéshez olyanok csatlakoztak, kik legközvetlenebb közelében valának, elhatározá, hogy egy csapással véget vet az összeesküvésnek. Vasárnap julius 15-én reggel 4 órakor erős katonai csapat vette körül az összeesküvők főnökei egyikének házát, s ott motozást tartott. 42 összeesküvőt fogtak el, kik épen tanácskoztak. Ezek közt valának a többek közt a következő tábornokok: Zerez , de la Parra, Zamacona, Echeverria, Ramirez Ignácz, Cruz, Camphner, továbbá Chanaria és Ordonez, ez utolsó Santa Anna törvénytelen tia, s több magasraugu polgári hivatalnok. Különféle iratot és ok­mányt találtak a házban, s ezekből kitűnt, hogy az összeesküvés már nagy mérvben elterjedt, s bogy az összeesküvők Santa Anna pártján voltak. Másnap rögtön kihallgatták és elitélték az össze­esküvőket, s Yucatanba szállították. 17-én egy csapat megszál­lotta a császári palotát, elfogta Lacunza belügyért, három kabi­neti tagot és 11 palotai hivatalnokot. A mint ezen elfogatásoknak hire terjedt, nagy izgalom támadt a városban, és sokan forrada­lomtól tartottak. A császár kijelenté hogy, jövőre a legnagyobb szigorral akar uralkodni. Ehhez a következő felvilágosítást kö­tik. Mexikóban már régóta két párt volt. A szabadelvű, melynek élén Juarez áll, és a conservativ, mely különösen Santa Anna alatt igazgatá az országot. A conservativ párt volt az, mely mi­dőn a szabadelvű felülkerült, a monarchia felállításához folyamo­dott, és Miksát meghívta. A császár mindjárt elején belátta, hogy ezekkel nem boldogul, igy tehát a szabadelvűek közül hívta kor­mányra, a kik erre vállalkoztak. így a conservativeket magától elidegenítette, a szabadelvűeket pedig nem nyerte meg magának. — Newyorkból azon fontos hir érkezett, miszerint Johnsou elnök proclamatiót bocsátott ki, és ebben Miksa császár decretu- mát, a mely a matamorasi kikötőt ostromzárlatba helyezi, a sem­leges jogok és az Egyesült-államokkali szerződések megsértésé­nek nyilatkoztatja. Az ostrom-zárlatnak az Egyesült államok kormánya és polgárai ellen leendő életbeléptetése nem fogna töretni. Hálaköszönet-nyilvánitás. A magyar hazában 1861-ben keletkezett üdvös Szent-Lász- ló-Társulat jótékonyságát kiterjeszti azon keresztény és vérro­konaira is, kik az idők és viszonyok miatt Keleten részint Mold­vában, Oláhországban és Bukovinában, részint a török tartomá­nyokban elszórva élnek. E valóban nagy hiányt pótoló társulat jótékonyságát több emlék hirdeti már a keleti keresztények, föképen pedig az ott la­kó magyarok között. Alúlirott is szerencsés volt élvezni e jóté­konyságot, melyért most, midőn hazájába visszatér, hálás köszö­netét mond a Szent-László-Társulat minden egyes tagjának és különösen egri érsek ö nagyméltóságának. E kegyes jóltevöim ugyanis, azon szent és üdvös eszmétől vezéreltetve, hogy az Oiáhországban lakó magyar katholikusok nemzeti nyelvünkben is alkalmas oktatást vehesssenek, kiárasz- ták rám jótékonyságukat, s mig a Sz.-László-Társulat két éven át, mig az itteni képezdei tanfolyamot elvégezhettem, évenkint 100—130 frtnyi segélyben részesített, addig a jótékonyságáról már a Keleten lakó magyarok között is jól ismert egri érsek ö nagyméltósága engem is az udvarában élelmet nyerő szegény tanulók közé volt kegyes fölvenni, és két éven át élelemmel ellátni. Fogadják kegyes jóltevöim őszinte hálám nyilvánítását. Irántami nagy kegyességöket azzal igyekezendem meghálálni, hogy tanítói hivatalomat, melyet szülőföldemen, Oláhországban, közelebb elfoglalhatni reményiek, híven és pontosan fogom betöl­teni, és édes magyar nyelvünket az itt szerzett ismeretekhez ké- | pest buzgón ápolni. Legmélyebb hódoló tisztelettel Egerben 1866. szept. 4-én. Tones Sándor, bukuresti tanítójelölt. Vegyes hírek. f (0 Felsége a császárné) gyermekeivel együtt múlt vasárnap Budapestről Bécsbe utazott. — (Nemes t e 11.) A tavaszi fagy és az erre következett szá­razság miatt az egri egyházmegyében több lelkész és kántortani- tó ez évben is, mint 1863-ban nehéz anyagi körülmények közé jutott. Mint értesülünk, Máriássy Gábor püspök öméltósága ismert ritka nemes érzelmét követve, e károsult lelkészek éskán- tortanitók némi fölsegélésére 1000 frtot ajánlott fel, és kézbesí­tett egri érsek ő nagyméltóságának. — Ugyancsak ö méltósága azon bőkezűségénél fogva, melynek többi között a miskolezi kál­vária is oly ékes szószólója, a szalonnái templom részére Cséka Károly festésznél szent László királyt ábrázoló oltárképet ren­delt meg. — Az összes egri gyakorló orvosok múlt hétfőn összegyűl­vén, részint városunknak a cholerátóli megóvása, részint az an­nak netaláni kitörése esetében követendő rendszabályok fölött tanácskoztak. Egyelőre Dobrányi, Frantz és Schönberger orvos urakból álló választmány lön megválasztva, mely ez ügyben ja­vaslatot fog készíteni. A megállapítandó rendszabályok nyomta­tásban fognak a lakossággal közöltetni, hogy kiki tudja magát mihez tartani. Az orvosi kar ez alkalommal elhatározta, fölkérni a polgármesteri hivatalt, hogy a legközelebb városunkba érkezett több száz főnyi katonaság a lakossághoz be ne szállásoltassék, hanem a kaszárnyákban helyeztessék el, hol a lefertőzés nagyobb biztosság kedvéért minden előleges gyanú nélkül is azonnal esz­j közöltetni fog. Ha a kaszárnyák az összes katonaság befogadá- ! sára elégtelenek lennének, akkor a már előbb is itt tartózkodott katonák fognának magánházakba beszállásoltatni. **(Felinszky varsói érsek,) mint a „Le Monde“ augusztus 27-diki számában Varsóból Írják, még mindig fogság­ban van Jaroslawban, és helyzete napról napra keserűbbé tétetik. Legújabban egyetlen kincsétől is megfosztották, elvevén tőle azon kelyhet, és oltárkövet, melyet a pápa ö szentsége küldött részére, s melyen eddig fogságában is naponként misézhetett, s imádkoz­hatott hívei és hazája boldogságáért. Ez egyetlen vigasztalásá­tól is megfosztatott tehát, s átalában semmi sem hagyatik kisér- letlenül, hogy a nagylelkű fogoly-érseket hitében és hazája sze- retetében megingassák. Nem hinné a kegyetlenkedést, melylyel ez érsekkel elbánnak, Írja a levelező, ha azt saját szemeivel nem látta volna. T A „Wiener Ztg“ jelenti: A császár 1867. évre az állam pénzügyi szorultsága tekintetéből az udvartartás költsé­geinek alább szállítását 7*/a millióról 5 millióra meg­parancsold. Ennek lehetővé tétele végett a császári család a ki­szabott évjáradék nagy részét átengedé, és a föudvarmesteri hi­vataloknál is tetemes megszorítások történnek. f (Azon iszonyú jégviharról,) mely aug. 19-én Szabolcsmegyében pusztított, s melyről lapunkban már említés volt téve, még a következő érdekes részleteket közölhetjük: Egy kótaji tag körül ültetett szép nyárfákból 150 darabnál többet de­rékon tördelt ki a vihar. A kukoriczaszár cső és levél nélkül, a napraforgó pedig buga nélkül úgy áll letörve mint a sétabot. Bur­gonya és paszuly-föld egészen kiseperve a bele vetett terménytől

Next

/
Oldalképek
Tartalom