Eger - hetilap, 1866
1866-02-22 / 8. szám
IV. évfolyam. 8. szám. Február 22-éii 1806. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft - kr, F élévre . . . 2 50 „ Negyedévre . t „ *o„ Egy hónapra • - 44 „ EGER Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Elő fizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), — Jentsch 6. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Országgyűlési tudósítás. Pest, febr. 19-én. A képviselőház felirati javaslata iránt az átalános vitát f. hó 15-én, mint a bejegyzett szónokok elseje, csakugyan Bar tál György nyitotta meg. Beszéde, mely csaknem három órán át tartott, elvitázhatlanul jeles szerkezetű, és az előadás, mint a „Pesti Napló“ is megjegyzi, folyvást tiszta, biztos, és egyenlőn folyékony, és szelleme jóakaratu volt, mi a hallgatókat többször helyeslő nyilatkozatra ragadta. E beszédről a lajtántuli lapok is a legnagyobb elismeréssel szólották, ide értve még az ellenzéki, a centralista lapokat is. Bartal a felirat mellett nyilatkozott, fentartva magának a részletes vitánál nézeteinek bővebb kifejtését, Diire nézve már a ÍJÉ és 32. szakaszokat illetőleg módo- sítványát is beadta. 16-án a vita folytattatok, melyben résztvettek: Madarász József, ki a felirati javaslatot egész terjedelmében nem helyeselte, közös ügyeket nem akar ismerni, különben hajlandó a kibékülésre, Eötvös József báró szokott ékesszólással és tárgyavatottsággal szólott a tárgyhoz, feltétlenül pártolva a javaslatot minden részletében. Zs edény i Eduárd beszéde elején kijelenti, hogy nem lajtántuli, nem Iléunetországi, hanem tisztán magyar szempontból szól a felirat boz ’ elismeréssel nyilatkozik ősi alkotmányunkról, dicséri jJ'eíyEatósági institutióinkat, és azok előnyét a cen- tralisáló m.misztérium ellenében bizonyítgatja; lehetetlennek tartja n Á,ze^e szerint a 48-diki törvényeknek teljes élethelérUpféséí a revisid előtt, azért nincs is megelégedve a felirati szerkéz^1- ~ G nem keV?ebb nyugalommal ésékeSft^^f1;“Vf b‘ E ö,tvÖ8 va?7 E 8 * dényi, emelt szót: hoSsJu es Jeles szerkezetű, éles logikájú beszédében a felüti javu.slatot elfogadja, úgy a mint van; de nem osztja Bar. tál véleme,:vét a közös ügyek meghatározásában; szól akov'mány ellen, fiojyaz teljesen nem világosítja fel a nemzetet ezt'lí^'óh ós várja, k°gy az tegye meg az első lépést, illetőleg e/gerjesztést czéljai nfint- , na gróf Kegleviph Béla röv/den jelenti ki, hogy pdr‘ tolja a feliratot; Babarczy Anitái szintén elfogadja azt, és jogi szempontból tökéletesen oszJia; fentaJtja azonban magának, hogy a részletes vita alkalmival minu en olyatén módositáshoz járulhasson, „melyek a jogi alap megsértése nélkül opportunitási szempontból a korona és nemzet között annyira kívánatos kiegyenlités munkáját megkömayi teni képesek.“ Végre saját és elvtársai nevében a következő észrevételt teszi: „Mi, kik a jogfolytonosság elvének diadalát nem a merev restitutióban keressük, hanem e tekintetben opportunitási szempontok elöl sem zárjuk be szemeinket, többek részéröl az alkotmányosság téves felfogásával vádoltatunk — e vád szintoly igazságtalan, mint alaptalan — igazságtalan, mert bensőnk teljes megnyugvásával érezzük, miszerint a hazafiság közös tulajdonunk, és annak legalább is annyi melege található kebleinkben, mint a túloldalon bármelyikében ; — alaptalan pedig, mert a merev jogfolytonosság csalhatlan theoriája ellen, a képviselöház- nak 1861-diki és jelen feliratai harczolnak — ugyanis merev jogfolytonosságot, vagy opportunitási szempontot követett-e a tisztelt képviselőház, midőn Horvátországra nézve az 1861-iki feliratban fehér lapot hagyott, a jelen felirati javaslatban pedig a küldöttségek általi értekezés lehetőségét engedi meg? — ezt nem gán- csolólag mondom, sőt helyeslem, hogy a képviselőház opportunitási szempontból intézkedett — csak is azon méltányosságot kérem — hogy hasonló eljárást a törvényhozás másik faktorától se tagadjon meg.“ Babarczy után Nyáry Pál, továbbá Hunfalvy Pál és Ivánka Imre szólották még, mindhárman pártolva és elfogadva a feliratot, különösen. Nyáry helyeslé s macáévá. té.vA cxz Eötvös báró és G h i c z y Kálmán által I O ~ ' " V e részbén mondottakat. Ez ülésben többen, kik a szónoklatra följegyezve valónak, a szólástól elállottak, mindamellett a következő ülésben 17-én az átalános vita ismét folytattatott, és a képviselőház csaknem minden elsőrangú tekintélyét láttuk a küzdtérre szállani, és ékesszólásaikkal megvilágositani úgy a helyzetet, mint a felirati javaslat egyes pontjait. Névsze- rint: Lónyay Menyhért, Faragó Ferencz, gróf Ap- ponyi György, Szentkirályi Móricz, Ragályi Ferdinánd, Vályi János, gróf Széchényi Béla, Böszörményi László, gróf Zichy Nándor, Somssich Pál és végre V a y Béla, mindannyian elfogadván és részben pártolván a felirati javaslatot. Ez emlitett szónokok között főleg kitűntek Apponyi és Zichy grófok, továbbá Szentkirályi és Somssich Pál. E lapterjedelmét haladná a részlejé» jellemzés, annyit azonban ki kell emelnem, hogy Apponyi Gym^ -r<^f beszéde átalános hatást idézett elő, és sokban helyesléssel tanulT!'ott’ a többi között kijelenté, hogy ő a minisztérium kinevezése és a municipium visszaállítása mellett van, s a feliratot elvben elfogadja. Faragó Ferencz makói képviselő nem tüzetesen a felirattal, hanem inkább Ausztria külligyeivel foglalkozott, s miután előadta volna a schleswig-holsteini. bJasz és a többi kérdéseket, megérinté a lengyel kérdést is és w kifejezést adott hálájának a kath. egyház feje iránt, ki Európába.? egyedül birt bátorsággal, az elnyomott lengyel nemzet ércekében szót emelni. — Szóló óhajtotta volna, ha a feliratban Galíciáról is tétetik említés. A ház protestált azon kifejezése ellen, mintha korszerűtlen lenne a magyar képviselőházban a kath. egyház fejéről elismerőleg szólani. — De legélénkebb elismeréssel és helyesléssel találkozott ezen ülésben Deák Ferencz nyilatkozata, ki 'p oly bölcseséggel, mint tapintattal véget vetett a türel- - btlenségnek, melylyel a képviselőház többsége a szólásra mkat feljegyzettektől, a szavazás sürgetésével, a szót
