Eger - hetilap, 1866
1866-02-15 / 7. szám
IV. évfolyam.7, szám. Február 15-én 1806. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceutni nyomda. Elöli/.eléseket elfogad: a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám,), — Jentsch Q. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Felirati javaslat. Eger, febr. 12. E napok legérdekesebb, legfontosabb eseménye az alsóház felirati javaslata, mely már Európa műveltebb nyelveire is lefordittatván, közkézen forog. E nevezetes okmány is, valamint az 1861 -iki feliratok, Deák műve, és azon 30-as bizottmány által, mely a képviselő-házban levő pártok legjobb erői közöl evégre választatott, kevés pontokban módosítva elfogadtatott. Ezt tudva, a felirati javaslat szelleme, iránya s alapja iránt egy pillanatig sem kételkedtünk; ugyanazon törvényes alap, ugyanazon erős logika, ugyanazon correct, világos irály, mely a szavakon át az eszmét tisztán láttatja, mint a 61. feliratokon, de a hang emelkedettebb, hódolóbb, s megfelel azon remény s bizalomnak, melylyel a nemzet jelenleg királya felé tekint. Nem csalódunk, ha e fontos irat súlypontjait azon szakaszokban keressük, melyek a k ö z ö s ügyekről, sa magyar felelős miniszterekről szólanak. Az elsőre elismeri, hogy léteznek oly viszonyok s ügyek, melyek Magyarországot a többi örökös tartományokkal közösen érdeklik; óhajtja, hogy a magyar koronához nem tartozó országokban is a valóságos alkotmányosság életbe lépjen, „kikkel mint alkotmányos népekkel érintkezni akarunk, mint önálló szabad nemzet más önálló szabad nemzettel, a mi függetlenségünknek és az ő függetlenségüknek megóvása mellett.“ Es ünnepélyesen kinyilatkoztatja: „igyekezetünk oda lesz irányozva, hogy e viszonyok megállapitására és mikénti kezelésére nézve oly határozatok jőjenek létre, melyek alkotmányos önállásunk és törvényes függetlenségünk veszélye nélkül a czélnak megfeleljenek. Ugyanazért haladék nélkül hozzá is fogunk egy e tárgyra vonatkozó javaslatnak kidolgozásához.“ A királyi trónbeszéd első helyre tűzte ki: a közös ügyek tárgyalásának és kezelésének elhatározását, a javaslat is az országgyűlés első feladatául tekinti, azok felett tanácskozni s határozni. Mindez eddig correct öszhangzó, a további fejlésre alkalmas és mi erősen hiszszük: hogy a közös ügyeket is meghatározni képes leend a politikai bölcseség, ha kölcsönös jóakarat s méltányosság uralkodik itt is, ott is. Sokkal nagyobb zajt ütött túl— s aggódó meglepetést okozott innen a Lajtán sokaknál, kik az örökös unŰulatiok- nak állandó törvényes rend által óhajtanak véget vetni, a javaslat azon szaka: mely a alkotmány tényle ges viszaállitását, különösen parlamenti korín ányt, felelős minisztériumot és a köztörvényhatóságok alkotmányos helyreállít á- s á t s ü r g e t i. Ez az aggodalom menthető, sőt némi tekintetben tiszteletre méltó is, mert e kívánatban a törvény- hozás isméti megakadását s a kibontakozás lehetetlenségét vélte látni. Azonban megnyugtatásukra maga a javaslat igy szól: „Ha Felséged e jogos és méltányos kérelmünket nem teljesítené, ha megtagadná tőlünk a parlamenti kormány és felelős minisztérium visszaállitását, súlyos aggodalom fogná el újra kebleinket, s ingatag reményünk nehezítené lelki nyugalmunk megőrzését, melyre pedig az élénkbe tűzött nehéz Kérdések megoldásánál oly nagy szükségünk van.“ Az országgyűlés, mely a javaslatban a nemzet nevében emel először szót, kötelessége é$ a jogfolytonosság elve szerint nem is tehetett egyebet, mint azon óhajtást kimondani; hogy törvényeink s az alkotmányos rend visz- szaállittassék; de ezen országgyűlés ismeri egyszersmind felelősségét, a pillanatok történeti fontosságát is hazánkra nézve, és ismeri kötelességeit is a koronával szemben, s nagy figyelemmel veendi a választ, mely a trónról lehangzani fog. Ekkor kezdődik az alku, mely alatt az ariadnei fonal meglelhető. Bármily ellenkezőknek látszanak a kiindulási pontok, a politikában gyakran a legélesebb ellentétek is találnak kiegyenlitést, és alig van oly nagyobb kezdemény, mely alku s nehézségek nélkül végre lennehajtható. Bizonyára azon nagy férfiú, kitől e javaslat eredt, és a 30-as bizottmány, mely azt magáévá fogadta, jól emlékeztek a trónbeszédben kimondott azon királyi nyilatkozatra: „hogy birodalmunk hatalmi állására, fejedelmi jogaink épségére, a társországok méltó igényeire való tekintetek a 48-ik törvények revisio előtti, változatlan életbeléptetésének lehetőségét kizárják,“ s igy a nyerendő válasz iránt egy pillanatig tartó kétségnek sincs helye, mindemellett kötelessége szerint szavakat adott az óhajnak, mert a törvényhozás nem helyeselheti,nem hallgathatja el, hogy csak egyetlenegy érvényes törvény is a kormány által egyoldalulag félretétessék. A fel- s leirások tartama alatt a képviselőház időt s alkalmat fog nyerni, a kérdéses törvényeket átnézni, azokat a felsőbb államérdekekhez alkalmazni; ha erről a kormány bizonyosságot nyer, és az eredmény elfogadható, nem lesz ok és alap, azoknak végrehajtásával tovább késni, s igy a király alkotmányos akarata és a nemzet jogos kivá- natai teljes összehangzásban és egyesülve megvalósithatók. Országgyűlési tudósítás. Pest, febr. 12. Habár sok tekintetben fontosak és tanulságosak valának is országgyűlésünk eddigi tanácskozásai; mindamellett valódi feladatát és jelentőségteljes hivatását csak f. hó 8-án tartott ülésében, a legmagasb trónbeszédre adandó felirati javaslattal kezdette meg.
