Eger - hetilap, 1866
1866-12-20 / 51. szám
420 téi saját jólétének emelésére kell irányoznia. Több — a gazda- . sági segélyforrások megnyitására vonatkozó törvényjavaslatok i fognak előterjesztetni. A békernü közepette — u. m. a trónbeszéd j — nem fogjuk elhanyagolni, katonai szervezetünket a tapasztalat i tanulságai szerint tökéletesíteni. Az adóbeszedésre, és az állam- számvevőségi ügyre vonatkozólag helyesebb rendszabályok fog- ! nak javaslatba hozatni. A közelebbi évben előforduló fizetésekről í és rendkívüli kiadásokról gondoskodva van. A kormány az 1867. évre — a jelen évre megszavazott pénzügyi rendszabályok folytatását fogja kiváuni. Az államszükségletek részérei segélyforrásokra, — az adókivetés javítása és egyenlösitésére vonatkozólag törvényjavaslatok fognak előterjesztetni. Olaszország most már saját magának lévén átadva, annak felelőssége ép oly nagy,mint az általa kivívott hatalom és saját erőinek felhasználásábani tökéletes szabadság. (A trónbeszed általános tetszéssel fogadtatott.) — Napoleon császár a szeptemberi conventiót végrehajtotta : a franczia csapatok decz. 13-án végkép odahagyták Rómát, s most mindenki feszülten várja, hogy mily események fognak bekövetkezni. A búcsúszavak, melyeket a pápa a távozó francziák- hoz intézett, aggodalmát fejezik ki a kétes és forradalmi izgatások által fenyegetett jövő iránt. — Az „Italiá“ Írja, hogy ő szentsége elutazásáról véglegesen lemondtak. — Tonello az olasz kormány részéről megbízatással Rómába küldetett. A tárgyalások az „Italia“ szerint nem lesznek politikaiak, csupán néhány püspöki szék megszüntetéséről s nehány uj püspök kinevezéséről van szó. Poroszország. A porosz kormány ismét vereséget szenvedett a képviselőházban, még pedig a hadsereg ujjászervezési ügyében, mely a fenforgó kérdések legfontosbika. A katonai költségvetés f. hó 10-én került napirendre, s az általános szótöbbség a szabadelvűek indítványa mellett nyilatkozott a kormányjavaslat ellenében. Ezzel a hadsereg-ujjászervezési kérdés újólag nyílt kérdésnek nyilváníttatott. A szabadelvűek ismét visszafoglalták az előbbi tért; a kormány ellenben, mint a hadügyminiszter kijelenté, e határozat elfogadása által nem enged magának praejudicáltatni, hanem önkényesen óhajtja az ügyet elintézni, s igy a megbasonlás, úgy látszik, egész erővel fog ismét kitörni. Oroszország. A „Moskauer Ztg.“ constatálja, hogy a lengyel tartományok katholikús lakosságából számosán térnek át a görög nem-egyesült vallásra. Szerinte csupán Minks kormányzó- ságban 10,000 katholikús tért át. Még tömegesebb az áttérés Vil- na kormányzóságban, hol sok katholica egyház hívek hiányában bezáratott. De e lap természetesen elhallgatja azon hallatlan üldözéseket, melyeknek a kath. lakosság Litvániában és Fehér- Oroszországban ki van téve. — Krakóba érkezett utasok beszélik, hogy a varsói g. n. e. érsek föllépése folytán, a pápa arczképe a kath. templomok összes sekrestyéiből eltávolíttatott. Az arczké- pek a mükereskedések kirakataiból is eltűntek. — Hogy az orosz kormány a katholicismus teljes elnyomására törekszik, mutatja azon közelebb kiadott czári ukáz is, melynek tartalma ez: A római udvar tettei az orosz kormányhoz való viszonylat megszakítását idézték elő. Ennélfogva az 1847. évi egyezmények, valamint az orosz birodalomban lakó katho'ikusok cultusiigyeinek igazgatására vonatkozó szerződések teljesen elvesztették kötelező erejüket. Ezen ügyek ezután, a császári birodalom és a lengyel királyság alaptörvényeihez képest visszaesnek az illető hatóságok hatáskörébe. — Pétervárról decz. 15-röl jelentik: Egy cs. ukáz bizottmányt nevez ki a császár elnöklete alatt, Lengyelországban reformoknak behozatala végett. Nabukoff neveztetett ki ideiglenesen lengyelországi államtitkárrá. Törökország. Kandia szigetén a dolgok igen válságos állapotban vannak. Európa forradalmárai közül folyvást uj ellenségek támadnak, kik most az Arehipelagusb in gyülekeznek. Garibaldi harczosai közül már ezerek vannak Kandiában, s görög lobogó alatt folyvást érkeznek csapatok. — A Porta és Görögország közt a szakítás elkerülhetlennek látszik, mert a görög kormány a mozgalmat nem bírja fékezni. A jóniai szigeteken nagy a forrongás. — Athénéi levelek egy nov. 21-én történt véres eseményről tudósítsanak. Ugyanis több száz görög fölkelő az arkadl zárdá— Húgó király szelleme! A szőke ifjú közönyösen nézi a jelenetet; majd villogó gyil- kot von ki övéből. A gyilok czikázva siivölt a levegőben, és a rém keblébe fészkel. Egy iszonyú orditás . . . utána zavaros lárma, fegyvercsörgés. — A gyilokdobó alak Bourbon Lajos franczia herczeg. Gyászos volt az ifjú II. Ferencz temetése — talán az országnak kormányzata alatti állapotát jelöli az — de annál fényesebben, ragyogóbban koronáztatá meg Medici Katalin tiz éves gyermekét IX. Károlylyá, hogy ezután ne legyen gyermek, hanem király; ne játszszék élettelen bábokkal, hanem véres fejekkel! — Sokat Ígért a királyné az országnak, melyeket Károly lenne teljesítendő. Fényt, dicsőét, mint a koronáról visszavert napsugár ... de már a kezdet is inkább illett a biborpalást vérszi- néhez. Alig vévé fel Károly a kormánypálczát, erősbülö dühhel tört ki a Guise és Bourbon herczegek közt — a történelem szerint — a kormányzói hatalom fölötti, nem annyira pártharcz, mint polgárháborúra nőtt villongás. Ifjú, igen ifjú volt még a király, és pedig nem a férfiúi lélekkel biró ifjak közül. Tetszett neki a korona, a fényes trón — hanem annál ke- vésbbé a munka, a fáradság. Pedig mi nagyobb, mint egy nép sorsa felett jól intézkedni!? —■ Átruházta tehát anyjára a királyságot ! Ravasz nő volt a királyné, ravaszsággal akart győzni! A Guisek részén volt, mert azok inkább megfelelhettek czéljának. Tudta jól, hogy a Bourbonok a hugonották élén állanak, azért is nekik sok szépet Ígért. De a Bourbonok is gondoltak valamit, és jobbnak látták, nem hinni a szép szavaknak. Egyik fél sem engedett! Újból kitört a harcz, s most már azt sem eléglették meg, hogy honfikéz ontja a honfivért; hanem segédcsapatokat hoztak; a hugonották angol, a királyné spanyol haddal iparkodának győzni. — Ezt nevezi a történet vallás-háborúnak. Folyt a vér, bőven, özönnel. A segédesapatok gyönyörködve nézték a rájuk nézve hasznos mulatságot. Fülöp spanyol király és Erzsébet angol királynő biztatták a harczolókat— — és azok, olykor-olykor megpihenve, folytatták is. Hét év haladt igy el . . hetedik éve ül Károly a francziák királyi székén. Gondtalanul sétál a király fényes termében, csak egy dalnok van vele, pengetve a lantot, és dalol oly búsan, mint az ország akkori állapotához legjobban illett. Az ajtó hevesen feltárul, minden bejelentés nélkül Guise Ferencz lép be, férfias, naptól barnított arczán némi jele a felindulásnak látható. — Uram ! — Mi jó hir, herczeg? csak gyéren mutatod magadat előttünk, akkor is ilyen mogorva hangulatban. — A vérözönhöz nem illő a kaczagás. A király titkon int a dalnoknak, az távozik. — Hogyan állanak az ország ügyei ? A herczeg oly kifejezéssel arczán, mintha mou dani akarná: „A király kérdi ezt“? szól: — És te uem tudod! a hugonották pedig nagyon is hangosan kiáltják, mit miudenki tud . . . csak te nem . . . — Szólj, oh beszélj ! — Három nap alatt — szerintök — nem vagy király ! — Károly elhanyványul. — Megteszik helyetted Bourbon Lajost,
