Eger - hetilap, 1866
1866-02-01 / 5. szám
IV. évfolyam. 5. szám. Február 1-én I860. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr, Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. Klftfizetéscket elfogad: a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), — Jentsch O. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Pest, ja». 29-én. A magyar hazának és nemzetnek ma ismét örömünnepe van; örömünnepe, mely szép jövőjének legbiztosabb záloga. A mit a két testvérhaza oly forrón óhajtott, s a miért csak közelebb is országos küldöttség esdett a trón zsámolyánál, a nemzet leirhatlan örömére beteljesedett. Magyarország bájos királynéja, a magyar nemzet védangyala, felséges Asszonyunk, Erzsébet császárné és királyné, felséges Férje legkegyelmesebb urunk, királyunk oldalán ma délután három óra tájban hazánk fővárosába szerencsésen megérkezett. A felséges Uralkodó-Pár jelen legmagasb látogatása iránt hódolati hivatalos programmok nem jelentek meg; de a nemzetnek és a testvér-fővárosok lakóinak, valamint az ország együttlevő nagyjainak és képviselőinek nem is volt azokra szüksége. Nekik szivök irta meg aprogram- mot, és önként, a jobbágyi hűség és szeretettől vezéreltetve, siettek a dicső Uralkodó-Pár hódolatára. Az ország határán, Marcheggnél Sennyey tárnokmester, és Lichtenstein herczeg üdvözölték a nemzet nevében Ő Felségeiket. O r Pozsonyban, Szenczen, Tornoczon, Ersekujvárott, Esztergom-Nánán és Váezon, hol a vasúti gyorsvonat néhány perczig megállóit, mindenütt a legnagyobb kitörő lelkesedéssel fogadták az érkező Uralkodó-Párt. Pesten az indóháznál a főváros küldöttségével és közönségével a főrendi tábla és képviselőház küldöttségei ; továbbá roppant népsokaság várakozott és fogadta a kitűzött időben pontosan megérkezett legmagasb vendégeket. Az idő rendkivülileg kedvezett; enyhe tavaszi nap volt az inkább, mint téli. Reggel borult, de később derülni kezdett, s midőn O Felségeik megérkeztek, és a fővároson átvonultak, a nap tisztán ragyogott; talán hazánk szebb jövőjét, a fejedelem és nemzet közötti egyetértés áldásait jelentette ez ?! Az utczák a legdiszesebben valának nemzeti lobogókkal, szőnyegekkel ékesitve, és mindenütt töméntelen sokaság, mely a jobbágyi hódolat jelettl alegzajosb és szűnni nem akaró lelkesedéssel üdvözlé 0 Felségeiket. tr A bevonulás hatos fogaton történt. 0 Felsége magyar tábornoki ruhában, a királyné kedves alakú magyar kalappal fején, s mentében foglalt felséges férje balján helyet, s nyájasan viszonzá a szíves üdvözleteket. Az isteni gondviselés nemzetünknek kedvez; a borús napok utána jobb jövő reménye éled, és a legnagyobb magyar jóslatának teljesüléséhez : „Magyarország nem volt, hanem lesz,“ ma több remény van, mint bármikor volt. — A király és királyné a nemzet nyelvén szól a nemzethez, az lehetetlen, hogy a nemzet és király meg ne értsék egymást; lehetetlen, hogy a bizalom bizalmat ne szüljön és ébreszszen. A felséges Uralkodó -Pár ezen legmagasb megjelenéséből az egész nemzet újabb reményt és buzditást s megerősítést fog kétségtelenül meriteni arra nézve, hogy közjogi kérdéseink a szerencsés megoldás stádiumához jutottak, és csak az ildom s a méltányosságtól függ, miszerint a fejedelem óhajtása, s a nemzet öröme a teljes kibékülésben összeolvadjon. Este a testvér-fővárosok önkéntesen és fényesen ki világíttattak ; több helyen gyönyörű transparentek. Éljen a király ! Éljen a királyné! hangzott ma, s úgy hiszszük, ez a fővároson kívül az egész országban visz- hangzik. Eger, jan. 81-én. A követ-igazolási viták befejezvék, azok folyamára nem szívesen gondol vissza a hazafi, mert a képviselőház majestása vele egy szemernyivel sem öregbedett. Az egész eljáráson, ugylátszik, ez irány vett erőt: ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat. Jó lesz ezt tudni a képviselő-háznak is, hogy a nagy közönségben a visszatetszés nagy mértékben nyilatkozik, a méltóságából kie- esett ezen igazolási vita-folyam felett. Mindenki érzi annak szükségét, hogy a választási törvényeket reformálni kell, — nehogy a nemzet becsülete újból compromittáltassék. 48 előtt nem láttunk ily jeleneteket a törvényhozó-teremben. Mindössze azon inconvenientia történt olykor, hogy, esetlegesen két különböző politikai elvű követ küldetvén föl egy-egy megyéből, ezek azután az országgyűléseken utasításaikat ellenkezőleg magyarázták, egymás ellen szavaztak, és azzal a küldő megye szavazatát paralyzálták. De e visszásságon könnyen és gyorsan lett segítve; a megye visszahivatta engedetlen követét, és a botránynak vége lett. Most ez máskép van; és hogy mint van ? — azt, a közel napok szomorú színben tüntették föl. A nemzet reformot vár a választási törvényekre nézve, nehogy a ve- rificatiók, a magyarnak ősi szép jellemén gyógyithatlau sebeket ejtsenek. Hanem mi ezúttal nem a verificatiókról kivánunk szólani. Úgy tekintjük azokat, mint egy nyári zivatart, mely fölkapja a port és nyargal vele, —de végre csendes és termékenyítő esőben végződik. Uj és érdekesebb jelenetek fognak állni előttünk a közel napokban, a melyekre várakozó tekintetünket kíváncsian függesztjük. A dráma első felvonása csak most veendi még kezdetét — az adress-vitákkal. Nincs benne kétség, hogy a magyar jellem ezeknél sem fogja magát megtagadni. Lesznek
