Eger - hetilap, 1866
1866-08-30 / 35. szám
293 mények első hírére az irkutzki hátóság Riek őrnagyot küldte ki egy osztály katonasággal Possolskaja felé. Merchnendiusk és J Kudaraból is küldettek csapatok a lázadók ellen. Riek őrnagy a lengyelek elé menvén, heves csata fejlődött ki, melyben Poroc- how hadnagy a katonai kerületi törzs főnöke elesett. A lengyelek egy része megadta magát, a többiek az erdőkbe menekültek, és itt még folyvást Uldöztettek. Julius 14-én már ismét kezeink között volt 150 lengyel.“ — Az elfogottak száma utóbbi hírek szerint 486-ra megy; a rend ismét helyre van állítva, mely utóbbi hir, egy szentpétervári távirat által is igazoltatik. E zendüléssel a lengyelek azt akarták elérni, hogy elmenekülhessenek az Amur folyó mellékeire, s onnét a tengerparthoz, hol állítólag amerikai hajók vártak rájuk. Érdekesnek tartjuk, e tárgyat illetőleg egy más tudósítást is közölni, mely következőleg hangzik: Miután a kormány minden gyára és bányája szinig tele volt, a lengyel számüzöttek pedig folyvást szaporodtak, az elöljárók két országút építését határozták el: Irkutzk Kiachta és Udinsk Petropawlowsk közt. Az osztályokba sorozott számüzötteket kozákokkal, gyalogkatonasággal és tisztekkel őriztették, kik a munkára fölügyel- tek, s az igazgatást és élelmezést vitték. De — mint Oroszországban mindenütt, — itt is beférkőzött a még magasb rangú tisztek és hivatalnokok közt is szokásos tolvajság. • Az osztályok egyike, mely 1200 legyei számiizöttből állott, kik közt galicziaiak is voltak, Kultukban volt állomáson, természet- i töl igen szegényesen ellátott kietlen, terméketlen vidéken, hol csak néhány kevés ember lakik a burgatok törzseiből. A kormány meghatározta zsold és élelem ritkán és csak század-részben került a számüzöttek kezébe, minek éhhalál lett a következése, s ennek nyomában különböző betegségek, különösen az éhségtifus. A szánandó számüzöttek panaszt tettek a felsőbb hatóságoknál, de panaszuk vagy nein jutott odáig, vagy nem hallgattaték meg. A kitörést egy lengyelnek ártatlanul megkorbácsoltatása idézte elő. Jun. 21-re virradóra elszedték a katonák fegyvereit, s az ellenállókat megkötözték, s az élelmezési kapitány megölése és Schatz vezénylő ezredes elfogása után a Bajkal-tónak indultak. Ezt valahogy megtudták a muszka munkások. Ok is megölték elöljáróikat, s egyesültek a lengyelekkel. A burgatok az alkalmat megragadván, fellázadtak, s élelemmel és lovakkal ajánlkoztak, a fölkelőket ellátni. Az irkutzki parancsnok 4 rótta gyalogságot küldött a fölkelők ellen, egy osztály lovassággal és 6 ágyúval. A fölkelök eleve értesülvén az oroszok közeledéséről, a selengai hegyszorosoknál körülfogták azokat. Hir szerint igen véres volt az ütközet, sok tiszt, s köztök a vezénylő ezredes is elesett. A katonaságot tökéletesen megverték, s elvették fegyvereiket. Erre az irkutzki parancsnok minden erejét összeszedte és két oldalról nekiindult a fölkelő csapatnak. Egyik osztályt meglepték s megverték a fölkelök, de a másik legyőzte a burgatokat. Az irkutzki parancsnok kénytelen volt a csapatok kiegészítése végett kényszerujonczozást rendezni, ez elkeserítette alakosságot, sok embert elfogtak, azonban a fölkelés napról napra terjed és erösbül. Németország. A porosz lapok, nevezetesen gróf Bismark udvari közlönye, a „Nordd. Alig. Ztg.“, jelenleg a háború befejezése után figyelmüket s taglalgatásaikat Ausztria belujjáalaki- tására irányozzák. így a „Nordd. Alig. Ztg.“ előttünk fekvő közelebbi számában feladatul tűzte ki: a föderalismus lényegét kifejteni, ennek jogosultsága mellett a császári államban szót emelni, s oly rajzot adni, mely szerint a föderalismus elfogadásával a birodalmi részek főképeni tagozottságának alakulnia kellene. — B. Beust szász miniszter lemondott, lemondását azzal J indokolván, hogy a porosz-szász békealkudozásokban szándékolt részvéte a porosz kormány által visszautasittatott. A király e lemondást elfogadta. — Az átalakulások Németországban igen lényegesek lesznek, annyira, hogy nemsokára alig ismerünk rá az egykori Németországra. Ennek helyét Északon egy nagy Poroszország foglalja el, mely mellett a délnémet államok teljesen háttérbe szorulnak. Az eddigi német államok, eltekintve Poroszországtól, valószínűleg három kategóriába fognak soroltatni. A déliek uralkodói megtartják eddigi fölségjogaikat, s legfölebb némi laza viszonyba lépnek Poroszországgal. Az északi államok közül azok, melyek a lefolyt háborúban Poroszország ellen működtek, kivéve Szászországot (s talán még Szász-Meiningent), bekebleztetnek Poroszországba; (ezen államok: Hannovera, Kurhessen, Nassau és Frankfurt, melyekhez járul még Schleswig-Holstein, Schleswig északi részének kivételével, melynek lakossága meg fog kér- deztetni, Poroszországhoz vagy Dániához aker-e tartozni?) mi által Poroszország mintegy 24 milliónyi népességű állammá emelkedik. A többi északnémet államok, melyek Poroszországgal tartottak, belépnek az északnémet szövetségbe, s fölségi jogaik egy részéről lemondanak a porosz király javára, ki mint a szövetség feje azon államokat a külföldön képviselni fogja, s csapataikkal is rendelkezni fog, de hihetőleg csak háború esetére. Ellenben Szászország királya béke idején sem fog rendelkezni i saját katonaságával, s ö tényleg egyszerű helytartója lesz a porosz királynak, csupán az örökösödés s a polgári kormányzat jogával. Ugyanis a berlini kabinet azt kívánja, hogy a szász hadsereg porosz tartományokban helyeztessék el, Szászországot pedig porosz csapatok tartsák megszállva. Vegyes hírek. f (Császárnét) Felsége) valószínűleg Budán fog szüretelni; sőt azt mondják, hogy valamely jó karban levő szőlő termését, császárné 0 Felsége kívánságára, megvásárolják, melynek leszüretelése családi körben menne véghez. Ezzel kapcsolatban megemlíti az „I. T.“ hogy a császári család számára egy nagyobb mérvű nyaraló fog építtetni a budai hegyek közt. Annak helyét császárné 0 Felsége jelölte ki. * A legnagyobb elismeréssel közöljük a hevesmegyei taka- 1 rék-pénztárnak azon szép, humánus, példaadó határozatát: miszerint a megyénkben levő Ínséges községek fölsegélésére, minden más folyamodók előtti elsőbbséggel, 10,000 o. é. frtnyi kölcsönt utalványozott. E kölcsön a beiktatási díjtól ment, hatos kamatra adatik, s öt év múlva fizetendő vissza. Egyes községek, a földesgazdák egyetemleges kötelezettsége mellett, 1000 o. é. írtnál többet nem kaphatnak. f (A cholera Pesten.) A pestvárosi hatóság az egészségügyi osztály javaslata folytán a cholera jelentkezése folytán elrendelte, s a háztulajdonosokkal nyomatott köriratokban tudatja, hogy minden este 8 s 9 óra között a ház nagyságához mérten az árnyékszékekbe 2—3 akó viz töltendő, hogy ez által a város csatornáinak tisztítása egy s ugyanazon időben menjen véghez. A kik e rendeletet nem teljesitik, pénzbírságban marasztaltatok el. Minthogy Pesten nehány choleraeset már mutatkozott, a városi hatóság e kórban megbetegedett egyének elkülönített gyógykezeltetése végett egy fiókkórház alakítását látta szükségesnek. Budán, különösen a Tabán külvárosban, az alsó néposztályból már több áldozatot ragadott el a cholera, mint a „Hon“ egy „beküldetett“ je jelenti. f (A kolera- járvány alatt követendő magatartás és életrend) a hasonszenvi orvosegylet gyűlésén is szóba hozatván, a jelenvolt orvosok tanácsa, — mint azt a „Hasonszenvi Lapok“ írják — a következőkben pontosult össze: I) nem félni: 2) más kedélyizgalmaktól is őrizkedni; 3) mértékletesen és rendesen élni; 41 minden szokatlan vagy »öntapasztalásból károsnak ismert ételtől és italtól tartózkodni; 5) magát meg nem hűteni; 6) roszullét alkalmával azonnal ágyba feküdni és orvost hivatni. — A gyümölcsöt csak azok kerüljék, kiknél az ' csorvát vagy hasmenést szokott előidézni.
