Eger - hetilap, 1866
1866-07-12 / 28. szám
236 A hannoveraiak capitulatióját a szövetségesek tétlenségének tulajdonítják; a bajorok alig nehány órányira álltak a han- noverai seregtől, a nélkül, hogy segítségére siettek volna. \ A bajor seregnek, szövetségi megállapodás szerint 65,268 emberből kellene állani, azonban valósággal jóval több. Különösen erős a bajor tüzérség, mely 13,000 embert számit 166 ágyúval, mig a lovasság 7860 emberre rúg. Az egész sereg valóságban többre megy 100,000 főnél a landwehrrel együtt. A bajorok már e hóban egy pár kisebb csatát vívtak a poroszokkal, legjelentékenyebb volt ezek közt az, mely jul. 5. Kaltennordheim mellett vivatott, és melyben mintegy 70 bajor meghalt, 100 megsebesült. A poroszok állítólag visszahúzódtak. Politikai hirek s események. Ausztria. A prágai „Politik“ egy állítólag figyelemre méltó forrás után azon közlést hozza, hogy egyrészről a szász, bajor, hannoverai és würtenbergi királyok, más részről az osztrák császár közt egyezmény jött volna létre, mely minden egyoldalú békekötést lehetlenné tesz, meghatározza a háború czélját és kötelezi a bécsi kabinetet a frankfurti reformkísérletek után a szövetség integritása és feloszthatlansága alapján egy átalános német birodalmi gyűlés megalakítását és Németország reformját keresztülvinni. A rendkívüli helyzet rendkívüli rendszabályokat igényel. Gr. Degenfeld táborszernagy neveztetett ki a floridsdorfi erődítmények parancsnokává. Minden erre vonatkozó aggályok elhárítása végett a polgármester egy kormányrendelet által érte- sittetett, miszerint 0 Felsége a császár kijelenteni méltózta- tott, hogy Bécs minden veszélyek elkerülése végett, nyílt városnak tekintessék. A polgármester kérelmére, ki ugyanezt az erősen szorongatott bécsi ipar érdekében szorgalmazta, az határoztatok, hogy a legközelebbi ujonczozása székvárosra nézve elmarad; mindazáltal a Bécsre eső hadjutalék önkéntesekkel lesz fö- dözendő, kiknek mindenike 30 forintnyi felpénzt kap. A pénzügyi közigazgatás állítólag a nemzeti bankkal 200 milliónyi kölcsönt kötött. Francziaország. A „France“ a porosz győzelem első következményéül a szövetségi hadsereg tehetlenségét tünteti fel, s azután folytatja: „Ne tagadjuk, a helyzet Európára nézve igen komoly; és méltán szolgáltat okot aggodalomra: Midőn e hadjárat kezdetét vette, midőn a meggondolatlan előszeretet ezeket Ausztriához, amazokat Poroszországhoz vonta, mi ellenálltunk, azon egyetlen érdekhez ragaszkodva, melynek a franczia politika felett uralkodnia kell, s ez érdek: Francziaország érdeke. Ma, midőn a fegyverszerencse Poroszországnak oly kilátásokat nyit, minőket nem mert remélni; ma, midőn a nagyra vágyását gátoló akadályok eltűnni látszanak, s Poroszországa herczegségekben már berendezkedve és Szászország, Hessen, Hannovera és Csehország birtokában van, ismét a német császárságról álmodozhatik, mely csak chimerának látszott: ma megváltozik Francziaország helyzete, és kötelessége kezdetét veszi. A császár a hazafiság nemes felhevülésében kijelentette, hogy utálja az 1815-iki szerződéseket; ezen érzetét egész Francziaország osztja. Azon nap, melyen Poroszország határain áttörve az északi tengertől határunkig terjeszkednék ki, nem csupán ama szerződések fentartá- sát hozná meg, hanem azok roszabbulását idézné elő oly irányban, mely reánk nézve a legveszélyesebb. Poroszország kétségtelenül felfogja ezt, s mivel a végzet kedvezett nagyravágyó törekvéseinek, Európa közérziilete képes leend azt visszatartani. Egy Németországban souverain Poroszország, mely saját tulnyo- móságát állítja azon szövetségi szerződés helyére, mely a német erők közt az egyensúlyt fentartotta, Francziaországra nézve oly nagy veszély volna, hogy semmiféle kormány sem merné azt elfogadni. Egyesüljünk most a hazafiság érzetében. Ily körülmények közt a pártoknak el kell tűnni s a véleményeknek közeledni kell egymáshoz. Ilyenkor csak egyetlen szózat nyilvánulhat nemzeti politikánk támogatására, az, mely érdekeinek, méltóságunknak és nagyhatalmi állásunknak megfelel.“ Anglia. A „Times“ szerint az uj minisztérium következőleg alakult meg: Derby ministerelnök, Disraeli kincstári kanceljátságos nemű szép kis rovarok ezek, melyeket a mexikói szépek az említett czélra legnagyobb gonddal ápolnak. E rovarok sajátszerü használatáról bizonyára több úti vázlatban lehetett egyet-mást olvasni; de legkimeritőbb ismertetést adott erről báró Müller a német természetvizsgálók s orvosok (1862.) Karlsbadban tartott gyűlésén. Álljanak itt saját szavai: Veracruz környékén igen gyakori az elateridák osztályához tartozó — a spanyoloktól cucujo, különben pyrophorus clarus-nak nevezett — rovar, mely a homályban és sötétben erős lángveres világosságot terjeszt. A veracruzi nők mint élő ékszert tartják e rovart. Az indiánok fogják és pedig így: este egy botra erősített parázstüzet ide-ode csóválnak ; a cucujo ezt vetély- társnak vélvén, mérgesen rohan a tolakodóra, azonban az indián markában szabadsága sírját leli, ki aztán az összefogdosott maj- molókkal együtt vásárra viszi, s tizenkettönként két reálért eladja. A tulajdonosnö pedig vagy komornája a rovarkákat csinos kalitkába zárja, czukornád-darabokkal táplálja, s naponkint kétszer megfüröszti. Este azonban az úrnőt kell ékitniök. E czélra a legfinomabb tüllerszénykékbe tétetnek, melyek aztán rózsaalakban a ruhára tűzetnek. Nincs ékszer, mely szépségre e rovarok ve- resfénytivilágosságát fölülmúlná, mi bizonyára az állatvilágnak az ásványország fölötti legfényesebb diadalára mutat. Különben a pyrophorusnak több faja van, melyek azonban mind azon tulajdonnal bírnak, hogy a sötétben világítanak. Pasteurnek (1864. szept.) a tudományos akadémiában tartott előadása szerint ez állatokat, hogy világíthassanak — vízben kell naponkint í'ttröszteni, s igy az általuk gerjesztett fény elegendő lesz arra is, hogy közelében olvashassunk. Pasteur ez észleletéiből kitűnik: mi az oka a cucujonak a mexikói nők általi sajátságos ápolásának? — Cams Dresdában a „Lcopold-Károly német természetvizsgálók akadémiájának“ — elnöke már 1828. év nyarán Florenczben egy más világító rovaron (lampyris italica) tett észleleteket, melyek hason eredményre mutattak, mert ha a hátúlsó testgyürü mellől a világitó anyagot kivette, ennél szintén vízre volt szüksége, ha fényt akart előidézni, s ha e fehér anyaggal egy vonást húzott az üvegtáblán, világítása azonnal megszűnt, mihelyt az anyag megszáradt; ha pedig az üvegtáblát vízbe mártotta, az anyag visszanyerte világító tulajdonát. „Már akkor nagyon meglepett e sajátság — mondja tovább Carus — de legalább némileg fölvilágosított a lampyris italica fénylő világításának létrejöttéről. A világítás idöszakossága (periodicitás) pontosan megfelel az állatka hátgerinczvelője lüktetésének (pulsatio). A mi szent János-bogarainknál — lampyris noctiluca — e lüktetés hihetőleg vagy nem elég erős, vagy a mi hidegebb éghajlatunk alatt élő világitó rovarok fénysugarainak világitó természete nem fejlett ki elegendően. Carus a cucujot spectroscop segélyével vizsgálta, de a világító anyagot nem volt képes a tudományos világgal megi mer- tetni. Helyesen jegyzi meg, hogy nem phosphor, mert a phosphor épen a vizben veszti el világító tulajdonát. A természetvizsgálóktól tehát e részben még fölvilágositást várunk, s ez okot fog majd adni arra, hogy Európába élő cucujok hozassanak be. Any- nyi bizonyos, hogy a világítást a nedvesség fokozza, mi izga- tottabb életműködésre látszik mutatni. A sötétben világit még a földalatti bányákban tenyésző, gyökéralakú növény is — riro- morpha subterranea, különösen pedig fiatal hajtásai, ha nedvesek. A divatárusnők éiénk forgalma e kis rovarok Mexikóbóli behozatával sem fog késni, — mire Francziaországuak jelenleg legnagyobb alkalma van. Reméljük, hogy a párizsi magasrangú hölgyvilág nemsokára ragyogó cucujo-rózsákkal ékített ruhákban fog az esti salonokban megjelenni. Elő ékszerek! .............mily figyelmet fog ez gerjeszteni, s m ennyi csodáiét szerezni! L—a L—6.