Eger - hetilap, 1866

1866-07-12 / 28. szám

237

lár, Peel hadügy, Stanley külügy, Walpole belügy, Carnaroon gyarmatok, Pakington tengerészet, Nootheote kereskedelem, Cranborne India, Chalmsford canczellár.

Ajamaikai véres esményekröl a kir. vizsgáló bizottság jelentése immár a parliament előtt fekszik. A hatóságok iszonyú önkénykedése tökéletesen be van bizonyítva ; de a vizsgáló bizottság voltakép nem tudja, kire hárítsa a felelősséget, kit vádoljon, kit nem. A Jamaica-bizottmány jun. 27-kén rendkívüli gyűlést tartott, melyben határozattá lön, hogy Eyre exkormányzó- nak ós az általa vagy parancsolatára elkövetett kegyetlenségek részeseinek perbe-fogatása Angliában minél erélyesebben stírget- tessék a kormánynál, s hogy azon esetben, ha Mrs. Gordon azon személyek ellen, kiknek néhai férje törvénytelen kivégeztetésében részük volt, keresetet indítana, a bizottmány minden tehetségében álló eszközökkel segíteni fogja őket. .

Newcastleben a lóversenyek napján rettentő lázongás ütött ki. 200 irlandi véres harczott kezdett meg, melynek számos áldozatai lettek.

Poroszország. A porosz országgyűlés jul. 13-án nyittatik meg; a megnyitást a király személyesen akarja eszközölni, hogy legújabb diadalát és vivmányait maga közölje az országgyűléssel.

Németország. Münchenből távirják, hogy az összes katonaköteles bajorok, kik eddig magukat a landwehr-szolgálat alól megváltották, most kivétel nélkül zászló alá gyűlni köteleztettek.

Olaszország. 0 Szentsége a pápa egy apostoli levelet bocsátott közre, melyben d’A ndrea bibornok, mint a sabinei és su- biacoi egyházmegyének püspöke hivatalától felmentetik.

Spanyolország. A katonai lázadás által megzavart rend Madridban helyreállittatott. Több mint 20 magasrangu katonai egyén, kik a lázadásban résztvettek, jun. 28-án főbelövettek.

Portugal. A portugali kormány a jelen körülmények közt jónak látta a sereg tartalékait zászló alá hívni. Külföldi lapok azt állítják, hogy portugali hajóhad szintén hadilábra helyeztetett.

Szerbia. Belgrádból jelentik, hogy oda jun. 28-án Baziá- son és Szeudrőn át 19,000 db. lőfegyver szállíttatott, 24,000 darabból álló küldemény pedig legközelebb váratott. Ezenfelül a szerb kormány még 20,000 db. lővegyvert rendelt meg egy bécsi gyárban. E föltűnő hadkészíiletekböl némelyek azt következtették, hogy a szerb kormány támadó háborút szándékozik kezdeni szövetségben Romániával, de ez téves föltevés, a kormány a Románia ajánlott szövetséget nem fogadta el. A szerb fejedelem mindenekelőtt védelemre, s névszerint személyes védelemre gondol.

Dunafejedelemségek. Bukerestböl jun. 30-ról jelentik, hogy a népet nagy izgatottságba hozta az alkotmány azon czikke, mely a zsidóknak politikai jogokat ad. Az izgatottság tettleges erőszakoskodásokban tört ki, a nép a zsidó templomra rontott, s azt teljesen elpusztította. A kormány ennek következtében visszavonta a zsidó-cmancipatióra vonatkozó törvényczikket.

Eger, julius 2-án.

Tisztelt szerkesztő úr! Kacsaközi úrhoz irt levelemre* alatt azon megjegyzést tette, miszerint jobban szeretné, ha már megirt dolgok fölmelegilése helyett újakat Írnék. Sajnálva kell értesítenem arról, hogy én újságíró lenni nem akarok; de hol is venném én itt az újságot? kivéve a piaczon a zöldbabot, mi a legérdekesebb reám nézve. A bukfenczezők eltávoztak, a színészek elmentek, és e két mesterséget én különben sem értem; még a majálisok is, úgy hiszem, befejeződtek, mely utóbbit illetőleg azon szépasz- szonyvölgyi rét gazdája, kinek rétjét oly szépen letáuczolták, hálás köszönetét nyilvánítja az illetőknek, hogy neki legalább két évi kaszálási napszámot megkíméltek. Egyéb meg nem irt újság Egerben tudtomra nincsen ; hiszen Ruczaközi engem jóval megelőzött, és még sem talált; meg Árnyikközi is a lipesalátán kívül ujdonságkínt a bécsi löhúsevés utánzását ajánlta, s aligha

I azt nem hiszi, hogy ő az első, ki e dolgot szóbahozta; pedig csa- j lódik, mert úgy hallottam, hogy a sógorok már több év előtt I kérdést tettek az iránt: mily mértékben lehetne nálunk is a lóhús- | fogyasztást megadóztatni? és csak bámultak, midőn megírták, j hogy itt nincs oly néposztály, melyet ezért meg lehetne adóztat- | ni (kivéve tán a czigányokat és a juhászok komondorait, mely i utóbbiak az exequenseknek aligha nem fogaikat mutogatnák.) A lóhusevés tehát csak akkor lesz újdonság, ha azt mi is meg- eszszük; és én Bécsbe főleg azért nem merek menni, nehogy „Lungenbraten“ czim alatt oly gebének a húsát adják elömbe, mely előtte való nap mégSchönbrunnba kucsirozott; és meglehet, úgy járnék, mint Salzburgban, hol egy ismeretlen nevű ételt hozatván, vadkecske-hust etettek meg velem, mire gyomorbajt kapván, jó egrivel kellett magamat kikurálnom.

Nem lévén tehát nálunk semmi újság, kénytelen az ember már megirt dolgokat fölmelegiteni, már azért is, mert vannak dolgok, melyeket nem lehet eléggé figyelembe ajánlani, pedig az irás is azt mondja: „zörgessetek és megnyittatik.“ De a régiségek sem megvetendők ám, hiszen minden új a régiből ered. A régi dolgokat tehát nemcsak hasznos tudni, de szükséges is ; ezért tanultuk a történelmet is az iskolákban, és ha legrégibb magyar íróink egyike szükségesnek találta ajánlani, hogy „erolee- kezzünk reegiekrül“ sat., úgy most pár század után, mióta annyi sok érdekes dolog történt, még inkább fel kell a múltat emlegetni; hiszen az uj nemzedék előtt minden régiség újság, és ha azokban nem jártas, könnyen hibába esik. Kacsaközi is jobban szerethetné a régiségeket, nemcsak a „régi tallérokat, régi bort és a szépnőket.“ Ezekben ugyan én is vele tartok, csakhogy a tallérokat most már nem ismerem, az újakat még nem is láttam; a régi bort szeretem tudni, hogy ki kedveli, ajánlom a boros-gazdák figyelmébe, ezek öt nagyon várják. Mi a szép nőket illeti: Kacsaközi őket a régiségek közé sorolja; ez a komplimentek non plus ultrája. Én azt hittem, hogy a szép nők tiszteletében senki sem tesz túl rajtam, de Kacsaközi előtt meghajlok.

Még azt mondanám meg Kacsaközinek, hogy arra az árnyik- közre ne haragudjék oly igen. Én azt hiszem, egész Európában, sőt tán az egész világon nincs több árnyik-köz ez egyen kívül; kár volna tehát az ily ritkaságot megsemmisíteni, épen az érdekességeket és ritkaságokat fürkésző utazók kedvéért. Aztán nem is oly régi az, hogy keletkeztére nem emlékeznénk. Midőn az egri kaszinó (mely, ha jól emlékszem, első keletkezett a pesti után) azon hazafias gondolatra jött, hogy az utczáknak neveket adjon, akkor Íratta oda azt az „árnyik^-ot egy boldogult literátorunk ajánlatára, ki nem tudom, Pánz Pápainak miféle kiadásából mutogatta, hogy az árnyék roszul van mondva, hanem úgy van jól: árnyik, és a küldöttség az auctoritás előtt meghajolt. — Arnyik- közi uram se akadjon meg abban a szemétdombban ott a hídfőnél, hol az idén azt a sétányt ültették. A szemétdomboknak Egerben nagy jövőjük lehet: az első nagy szemétdombra felál- littatott a korona; mi lesz jövője a másodiknak ? még titok ; e lapokban ugyan említve volt már, hogy az egy szép kioskra vár, rózsaligettöl körülvéve, s ez lehető; e helyen minden megvan, mi a regényességhez kívántatik, mint: csörgő patak (ha a lovak benne lubiczkolnak,) ott egy hid, előtte sétány, országút magas jegenyesorokkal, jobbra a nagy sétakert, balra a ketyegő malom és két fürdő, északra a bájos hegyvidék, délre a sikföld ; lehet- e ennél többet kívánni a regényességbez ? és hogy a liget óriás rózsafákat, fogna nevelni, arról biztosit e nagy szemétdomb.

Lássa szerkesztő ur, e kevés sorban is mennyi régi dolog és szép remény foglaltatik, mik az egri uj nemzedék előtt bizonynyal újdonság képében tűnnek fel; ezért tehát a régiségek sem megvetendők. De hogy valami újat is Írjak, fölemlítem, hogy egy ismerősöm a makiári hóstyán ott a kertészsoron egy nagyszerű vályoggyárt akar felállítani, tapasztalván, hogy a vályog- gyártás igen jövedelmező azon a helyen; a széles útezán a föld ingyen kapható, viz is van bőven az ottani gödrökben eső után. Közelebb tehát a városi bizottmányhoz folyamodik, hogy megha- tároztassék: mily terjedelemben és mily mélységű gödröt lehet ásatnia? miután úgy látszik, ez utczán mindenki tetszése szerint ássa a gödröt a közlekedés nagy bajára, mit ö tenni nem akar. Én azt tanácsoltam neki, hogy siessen a a dologgal, mert a tegnapelőtti nagy eső után az ottani lakosok majd mind feldolgozzák az utczát. De én is kivánnám azt tudni, mert házam előtt a járókelők mulatságára én is akarnék egy szemérgödröt ásatni, szükséges tehát, hogy tudjam, mennyire terjeszkedhetem ?

Bevégezem már levelemet, mert úgy hallom, hogy Kacsa-