Eger - hetilap, 1866
1866-07-05 / 27. szám
228 vagy épen nem, vagy mentöl kevésbbé legyen kifakadva, és igy a múlt években május első napjaiban beállott fagy lehető legke- vésbbé lesz ártalmas. Azon ellenvetésre, hogy a szőlő a késleltetett munka mellett is fakadni fog a vesszőkön, feldolgozza tehát az erejét, és midőn később metszetik, ki lesz már merülve, s nem fog hozni termést; elméletileg azt feleltük: miként a töke elegendő nedvet készített, hogy magát egész állománya szerint, vagyis minden vesszejével együtt,mint lúgos kifejthesse, és táplálhassa; a vesszőkön tett hajtások által tehát, ha később metszetik, legfe- lebb annyit veszt, mennyit lúgosának eltartására készített, és amit a metszés által a leverés utján különben is el szokott veszteni. A termés pedig már benn van az öszön megalakult rügyben mint embryo, mely nem tűnhetik el többé, hanem legfelebb is, feltéve meg nem engedve, hogy a kései munka gyengíti a tökét, soványabb lehet szintazon szerint, mint például a búza kedvezőbb körülmények közt nagyobb, soványabb tenyészet mellett kisebb kalászt hoz, de mégis csak hoz kalászt. Bocsásson meg a szives olvasó, hogy ezen elméleti hosszadalmasságokkal fárasztom becses figyelmét; de tennem kellett ezt, ha alább leírandó kísérleteim és tapasztalataim gyakorlati oldalát feltüntetni akarom. Kísérleteim következők voltak: 1-ször is: szőlőmnek mintegy két harmadát február második felében kinyittattam. Igen jól tudom, mily éles bírálatokat idézett elő e tettem akkoron; találkoztak olyanok is, kik azt fogták rám, hogy néhány forintért, mit az olcsóbb munkánál megtakarítottam, koczkára tettem szőlőmet. Igaz, és természetes dolog az, hogy inkább dolgoztatunk olcsóbb, semmint drágább napszámmal ; azonban a fennebbiekből megértheti mindenki, hogy ez esetben nálam a takarékossági érdek csak is alárendelt indok lehetett. Tőkéink april elején erősen dolgozni kezdvén , mind a korábbi, mind a későbbi nyitású részeket april 6 — 14. között egy folytában megmetszettem, mire látszólag egyik mint másik egyszerre fakadni, zöldülni indáit, és mégis a tüzetesebb vizsgálat megmutatta, hogy a korán nyitott tőkék úgynevezett agyszemei mintegy 8 nappal később fakadnak ki, de oly erővel, s oly kövéren, hogy mire virágzásnak indult a szőlő, csak ott állanak, a hol a többi. A tapasztalás tehát most is igazolta, hogy a korán — J egri nézet szerint idő előtt — nyitott szőlő később fakad, és még sem marad el. 2-or A kései munkával is kísérletet teendő, egy csatorna szőlőt fedve hagyattam. Ennek felét april 25-én nyittattam ki, 26-án metszettem meg; másik felét május 8-án nyittattam, és metszettem. Leirom, hogyan találtam egyiket is, másikat is. A vesszők felső fakadásai már ekkor átlagosan arasznyiak voltak, azonban az april 25-iki nyitásnál az alsó 3—4 szem, névszerint mindaz, mi föld alatt volt, még teljesen alvó állapotban találtatott. Csupán egy tőke egyetlen vesszejének két alsó rügye volt kifakadva, minek megfejtését abban találtam, mert a vessző a föld felett mintegy második rügynél meg volt törve. E részen metszés után a leverés gyéren, és csekélyen mutatkozott; a rügyek 10—12 nap múlva kezdtek duzzadni; a hajtások középerö- vel indúltak, utóbb szép vesszőkké fejlettek, de termést nem hoztak. Azon részen, mit május 8-án nyitottak, az alsó, magok az agyrügyek is átalán már ki voltak fakadva, jobban mondva, csírázva. E csiraszerü fakadások aztán a nap heve által egyig lefor- ráztattak, s a tőkék csakis május 20-a körül kezdtek fakadni, hozván csupa meddő, sovány hajtásokat, melyek a mai napig sem bírnak két lábnyi magasságra felvergődni. Levonva ezekből a tapasztalati eredményeket, következőket vélek megállapithatni: 1. A nyitás és metszésnek elhalasztása által april végéig vagy az időelőtti nyitás, és kései metszés által késleltetni lehet a szőlő fakadását annyira, hogy a tavaszi fagy, ha május elején áll be, ártani alig fog. De 2. a termés ez által nem csak koczkáz- tatva van, hanem egyátalán elvesztve. 3. A nyitás- és metszésnek elhalasztása egész májusra, a mi éghajlati viszonyaink mellett teljesen kétségbeesett orvosság fagy ellen, mert nem csak a termésre , hanem magára a tőkére is károsan hat vissza. 4. Az orbánnapi fagy ellen nincs óvszer. Ezek igy lévén, én részemről lemondok minden, a tavaszi fagy ellen intézendő előleges óvszerekről , és bízom magamat a jóságos Gondviselésnek, s általa igazgatott természetnek jóvoltára; megtartván csupán a füstölést, úgymint melynek egyedül ! tulajdoníthatom, hogy kunyhómnak elég mély, minden részről ma1) A collodium érzékenynyé tétele. 2) Erre a napvilágnak hatása. 3) A kép kihívása. 4) Ennek megkötése, hogy többé ne változzék; 5) A másolatok (positivképek). A collodium magában a napvilág iránt érzéketlen szer, az ö feladata: a közzé kevert sókat (jód- és bromkali), miktől érzékenysége függ, a legfinomabban felosztva az üveglapon egyenlőn szétteríteni. Amint a Daguerre modornál a jodpárák, akként szerepelnek itt a jód-s bromkáli sók: felette érzékenynyé teszik a coll. hártyát a világosságiránt. Midőn ezen hártyával bevont lap ezüst-oldatba tétetik, két felbomlás és két uj frigy történik: a jód és brom elhagyja a kálit, és az ezüsthöz szegődvén, jód- brom ezüstöt képez, mely uj vegynek rendkívüli fogékonysága van a világ iránt; szintén a légsav is elválik az ezüsttől, és a kálival lépvén szövetségbe, együtt salétromot alkotnak. A vegyfolyamot ekkép véljük jobban kitüntetni: jód-brom káli áll: ezüst-só áll: káli- és __ j od-bromból ezüst- --------------lé gsavból ................- jód. b. ezüst .....i salétrom A salétrom, mint vizben könnyen oldható szer, a hártyáról lemarad, a jodeztist pedig a vizben oldhatlan test lévén a collodium- hártyát homályossá és sárgás fehér szintivé teszi. Mind a Dagu- erre-ezüstös lapnál, mind itt,ugyanazon testek szerepelnek: jód, b rom és eztts t, azon változattal, hogy ott a fényes ezüst lapján történt a vegyhatás, itt pedig a hig állapotú ezüsttel szövetkezve alkotják a hártya érzékeny részét. Az igy előkészített lap a gépbe kitétetvén, mi chemiai hatást gyakorol reá a nap? A napvilágnak vegyhatása van, ezt számos esetekben ta pasztaihatni. Ez a pbotographiának diadala, hogy a világ ezen erője az ember akaratja szerint szolgál, rajzol és képeket vesz le; de egyszersmind a legtitkosabb rejtély, hova csak avatott szemek pillanihatnak be. Már előbb mondotiuk, hogy a fény az ezüstnek chlorral, épen igy a brom- s joddali vegyületeit is meg- feketiti; de m i k é n t eszközli ezt a nap ? ezen világkérdés sokáig megoldhatlan maradt, Scheele, a jeles tudós e titokról kissé follebbentette a fátyolt, de még maradt homályos rész, hová nem láthattunk. Vogel-é az érdem, hogy a világosság vegyhatására világot derített. Felette érdekes kísérleteit itt részletezni e népszerű czikk elérhető czélján kiviil esik. Itt csak a lényeget adjuk elő, mely következőből áll: Vogel megmutatá, és minden kétség fölött bebizonyitá, hogy a chlor-ezüst a világhatására chlorjaegy részét, (felét) elereszti, a megmaradt feketés rész pedig az ezüstnek a chlorrali alsóbb fokú vegye, nem pedig egészen féme- züst. Ezen alsóbb fokú vegyet mi önállón is ezüsthalvacs (Silberchlorür) név alatt ismerjük, s abban különbözik előbbi állapotától, hogy chlor-eztistben 108 szemer ezüsttel 35 szemer chlor van összekötve, az eziisthalvacsban pedig ugyanannyi ezüsttel csak 17‘/2 szemer chlor van kapcsolatban. A halványnak fele tehát a nap vegyhatására elröpült, a chlor-szegényebb vegy pedig színre feketés. A collodium-hártyában levő jód- brom-ezüst is minden valószinüség szerint hasonló változaton esik át azon helyeken, melyeket a világ a gépbeni kitétel alatt megérintett. A gépből kivett lapon rajzot, vagy a hatás jeleit még nagyító segélye mellett sem láthat a szem; de amint a kihívó folyadékkal leöntetik, pár perez alatt már ott terem a kép. Mikép történik ez? mi hatás eszközli ezt? — A kihívó folyadék vasgálicz ') vizben feloldva, e test oly erős szer, hogy az ezüstöt legtöbb kapcsaiból kiűzi; hiában, a vasgálicz chemice erősebb test az ezüstnél, természetben pedig az erősebb joga uralkodik. Oldj fel p. o. ezüstsót vizben, önts hozzá feloldott vasgáliczot, ö azonnal megszünteti előbbi viszonyát, s kiűzi, leveri a fémezüstöt feketés, finom poralakban. De hát igy bánik az a hártya brom s jodeztistjével is? Nem, ezekre nincs hatalma; csak az eztistsóból, hártyán függve maradt, oda tapadt részt ragadja meg, erre hat a vasgálicz ') Kénsavas vas-élecs (= Fe 0, S Os -j- 7H 0.) I
