Eger - hetilap, 1866

1866-07-05 / 27. szám

229

gaslatoktól kerített, tehát a légjárástól elzárt völgye, f. é. május 24-én, jóllehet a lúgos oszlopán függő hévmérö 2 fokot jelzett 0 alatt, a fagytól ment maradt. Továbbá a nyitás, és metszésnek, e két nagyfontosságu munkának idejére nézve abban öszpontosul véleményem: miként legczélszerübb lenne, ha kivihető volna, a metszést őszön tenni, amidőn is a nyitás márczius 2-ik felére maradhatna ; de miután a mi munkásaink keze- s kapájától igy is ezer sebből vérzenek tőkéink nyakai, s foltozásainkat kettős karó közt sem tudjuk biztosan megvédeni, én kedvező időjárás mellett február végén, és márczius elején nyitni, s egyben mindjárt metszetni fogok.

A fagy utáni eljárásról máskor. n.

Levelezés.

Diós-Győr, jul. 1-én.

Mindeddig csak panaszhangon irt levelet olvastam , s föltettem magamban addig nem Írni, mig valami jót nem irhatok. Most e szerencsés helyzetben vagyok; mert két hónapja lesz, mióta sóvárogva pillantgattunk az ős Duna felé: vájjon mikor borul már egyszer számunkra ? ügy látszik, vidékünk számtalan sóhaja cseppekké vált, s tegnap mindnyájunk határtalan örömére — megöntözék szomjas földeinket. De azért még nem szlinünk meg többet is óhajtani.

Az aratást most kezdjük. Életemben soha sem szerettem látni, ha az üres fő büszkén hordta magát. Nem tudom, nem azért tartotta-e a rozs oly büszkén fejét ekkoráig, mert üres ? Boldog Isten, mire jutánk! már a rozs is az embereket utánozza. Kuko- ricza, krumpli talán lesz, ha az idő ezután barátságosabb viszonyba lép a földdel; vagyis : hanem csak sugaraival etetni, hanem esőjével néha-néha itatni is fogja. Úgy hiszem különben, hogy vidékünkön is sokan fogják tapasztalni: Fames est optimum condi- mentum. De még marháink is, mert szalmán kell kitelelniök. — Gyümölcsünk nem lesz. Lesz hála Istennek borunk, ha szőlőinket veszély nem éri, s a borhoz diónk. De megjárjuk aztán, ha a bortól fogunk elvásik, s a diót sem ehetjük meg.

Minket nemcsak zsebünk, hanem a diós-győri vár romjai s a közelében búslakodó fürdő és vendéglőse is folyton emlékeztet |

úgy, mint előadtuk: kiveri, reducálja a íémezüstöt. A coll. hártyának pedig a nap hatása által felizgatott, megváltozott helyei azon erőt nyerték: hogy e fémezüstöt magokra vonzzák s lekötik. E szerint azon hely, melyre a nap a gépben a rajzot vetette, a legfinomabb tiszta ezüstporral lepetik be oly fokban, amint a napvilág egyes képrészekre erősebben vagy gyengébben hatott. E felette érdekes vegyfolyam nem teljesen hasonló-e ahhoz, mi a Daguerre ezüstös lemezénél történt ? — Ennél a nap chem. hatása által felizgatott jodezüst helyei a higanypárák iránt vonzalmat nyertek, és e párák a vonzó helyekre tapadtak: a photographiá- ban pedig ajod-brom-ezüstü hártyának a világosság által érintett helyei azon szinezüst-atomokat nyerték erőt magokhoz vonzani, melyeket a durva vassó kiűzött kapcsaikból. A nap vegyhatása itt is, ott is ugyanaz, és a különbség abban áll, hogyottahigany- pá rák, itt pedig a szinezüst finom porai a kép csináló szerek. De hogy a nap mint adta, mint lehelte át a vonzó erőt a lemezbe a higany, és a kártyába a szineztist iránt? E kérdésre a tudomány mindeddig adós maradt. „Ins Innere der Natur dringt kein erschaffener Geist."!

A kihívott kép, ha szabadba vitetnék, még ekkor eltűnnék; azt meg kell kötni, és érzéketlenné tenni a napvilág iránt. M i- ként történik ez? — Ezt a nátronoldat eszközli, mely sót evégre a nagyhírű Herschel első alkalmazó. Ezen só egészen máskép hat a bromeriistös coll. hártyának a nap által nem érintett részére, és máskép azon helyére, melyre a nap a képet vetette. A világ által nem érintett helyekről a még érzékeny jod-brom ezüstöt kivonja, magába feloldja; s ekkép a világ iránt közönyössé teszi. Miután pedig a nap hatása valamint a chlorezüstnél, úgy a bromezüstnél alsóbb fokú bromeztist-vegyet (= Silberbromür = Ag 2 Br) alkotott, melyben csak fél annyi brorn maradt, azért a natron-oldat ezen bromot és az ezüst felét feloldja, kivonja, a többi ezüstöt pedig szináliapotba teszi át, reducálja.

Innen világos : hogy a mi a fényképeken a szint, a fény és árny különböző fokozatait, az árnyéklatot eszközli, nem egyéb, mint szinezüst, mely

roncsolt anyagi helyzetünkre. Nincs pénz, nincs vendég, — eddig csak hármat láttam. Többen járnak oda, hol ha akarna is az ember, nem költhet — a hámorba ; oda is csak egy-egy délutánra, mert ott régi szokás: ha hoztok, esztek. No de ez is mulatság és kevésbe kerül. — Különben ez ellen nincs kifogásom. Jobb is az, ha a patakcsa szűk medrében megfér, mert ha a sikra kiöntene, a föld fölinná cseppeit, igy legalább csörgedez, ha zsilípra szőrül, még malmot is elhajt. Magyarul ez annyit tesz: addig nyuj- tózzól, meddig pokróczod ér.— Csakhogy akármennyire összehúzzuk magunkat, mégis kurta a pokróczunk. Adja Isten! hogy már egyszer nyújtózhassunk is ! 1. I.

Politikai hirek s események.

Ausztria. A pétervári cabinet Napoleon császárnak Drouin de Lhuy s hoz intézett levele feletti neheztelésében, szövetségét ajánlotta fel Ausztriának, mely azonban Bécsben egyelőre visszautasittatott, nehogy Francziaországnak ürügye legyen a beavatkozásra.

A custozzai győzelem, alkalmából az orosz czár szerencsét kívánt az osztrák császár 0 Felségének.

Anglia. A királynő elfogadta a Russel-miniszterinm lemondását, s az uj cabinet megalakításával Derby lordot bízta meg.

A „Neue Pressernek Írják Londonból: „Itteni kormánykörökben értesültek, hogy Vilmos király és Napoleon császár közt egyezmény áll fenn, melynél fogva a porosz kormánynak megengedtetik Hannoverát, Hessen-Kasselt, Nassaut és Szászországot a H o h e n z o 11 e r n-ek monarchiájával egyesíteni, szóval, egységes Észak-Németországot alkotni, megfelelő rajnai területnek Francziaország részére leendő átengedése mellett. E kármentesítés azon arányban növekednék, a melyben Poroszország a többi Németországban terjeszkedni fog. Mennél nagyobb lesz tehát Poroszország győzelme, annál kisebbé válik Francziaország felöl a német terület.

Oi ‘oszország. Az „Europe“ mint bizonyost közli, hogy Oroszország Szilézia határán tetemes haderőt gyűjtött össze, vagy legalább intézkedéseket tett arra nézve, mikép egy

200,000 főnyi sereg nehány nap alatt ama pont felé indulhasson.

Hir szerint Gortsakoff hg. köriratot intézett Oroszország

szerint a collodiumra tapadt ezüst sóból, részint a collodiumban volt, de a világ által megváltoztatott jodbrom ezüstből a natronoldat által kiválasztatott.

A másolás, az úgynevezett positiv-képek készítése sokkal egyszerűbb s érthetőbb módon történik. Ebhez csak egy darab érzékeny papír kívántatik. A papirt pedig érzővé a photograph ekkép teszi: előbb konyhasó vizbeni oldatára fekteti, innen kivéve ezüstoldatba teszi, és ezután megszáritja sötét helyen. E két fürdő mi változást idézett elő a papíron ? — Következőt: a konyhasó chlorja és az ezüst-oldat ezüstje chlore z üstté egyesültek, mely test a papír likacsait s színét egyenlőn felosztva belepte, s igy a világ iránt érzékenynyé változtatta.

Ha most e papírra aczélmetszetet teszünk, annak rajta fehéres másolatát fekete alapon nyerjük, azaz negativ képünk lesz; ha pedig a már elkészített collodiumos üveglemezt fektetve reá, kiteszszük a világosság hatásának, bizonyos idő múlva az eredeti arcz- vagy tárgynak a leghübb nyomatát, másolatát, azaz positiv képét kapjuk. Mivel pedig a collodiumkép változatlanul marad, természetesen e másolatokat tetszés szerint szaporíthatjuk . . . Midőn a másolat kellő éllel s erővel a collodiura alatti érzékeny papíron kijött, az azonnal a már többször említett nátron oldatba tétetik, melynek feladata, mint már tudjuk, a képet figálni, és a szinezüstöt kiválasztani; papirfényképein- ken is tehát a szint, a fény s árny változatait, szóval, magát a képet a szineztist adja.

így áll jelenleg a photographia elmélete. A főpontok teljesen meg vannak fejtve , és bár még fenmaradtak némely rejtélyek, hová csak sejtő pillanatokat vethetünk; de e szak oly érdekes s vonzó, gyakorlata oly roppant nagy, oly jeles erők fejtik s foglalkoznak vele, mikép biztos reményünk van , hogy a függő kérdéseket is a sasszemti vegytannak rövid időn sikerülend megoldania. P-