Eger - hetilap, 1866
1866-07-05 / 27. szám
227 ' — csupán csak puska-csövei, cs a szuronynyal, mert fegyvereik agyát az ellenségen zúzták szét. Főleg nehány magyar ezred szörnyű gazdálkodást vitt véghez a puskaagygyal. Viktor Emánuel királyt futása közben sírni látták. A király hir szerint azt távirta Napoleon császárnak, hogy egy hót múlva vagy visszaadja a kölcsönt, vagy nem tér többé vissza a csatatérről. Átalános szörnyüködést szül azon hir, hogy az olaszok a csata alkalmával kegyetlenségeket követtek el az osztrák sebesülteken, megcsonkították őket, sőt három sebesült vadászt föl is akasztottak, kiket azonban még sikerült az osztrákoknak életre hozni, de az egyik közülök megörült. B. John cs. kir. altábornagy ez ügyben Lamarmora olasz tábornokhoz levelet intézett, melyben ily barbarismus ismétlése esetére szigorú megtorlással fenyegetőzött; mire Lamarmora szigorú vizsgálatot s a tetteseknek, ha fölfedeztetnek, szigorú megbüntetését Ígérte. Jelentettük már, hogy Garibaldi szabadcsapatai Judica- riába (Dél-Tirotba) betörtek. Újabb tudósítások szerint a szabad- csapatok visszaverettek. A veszteség osztrák részről holtak, sebesültek és hiányzókban 2d ember ; az ellenség vesztesége sokkal nagyobb. Az ellenséges hajóhad is közelebb megkezdte működését. Mint Triesztből jelentik, a Brondolo erőd Chioggia mellett a legerősebb pont Velencze védgytirüzetében egy olasz hajóhadosztály által ágyuztatik. Jul. 1-ről hivatalosan jelentik Peschierából, hogy könnyű osztrák lovasság Goitotól (a Minción túl olasz földön) Chiesse folyóig czirkált; sok ellenséges csapatot és őrjáratot visszakergetett és foglyokat ejtett. Két osztrák ágyunaszád a Garda-tóról lödözte a Desanzano és Padenghe mellett a parton táborozó önkénteseket, szétszórta őket, és nagy veszteséget okozott nekik. A szőlő és a fagy. Minden gazda tudja azt, hogy a gazdászatnak legnagyobb mestere a gyakorlat s tapasztalás. Nem egyszer legszebb, tudományosan kifejtett elméletünket kineveti a tapasztalás ; miért is az okos gazda tapasztalta figyelések, kísérletek útján tökélyesiti, rectifieálja sokszor elméleti nézeteit. En Istennek jóvoltából nem annyira kenyérkeresetből, mint inkább kedvtöltésből foglalkozom a szölőszettel; megfigyelem közelből a szőlőtőkét, kísérleteket teszek, s az eredményből vonom le a művelési modor helyes- és czélszerüsége iránti nézeteket. Hogy ily módon szerzett tapasztalataim néhányát ezúttal közleni elhatároztam az olvasó szőlész-közönséggel, annak tulaj- donitandó — s ezt önmagam szerény igazolására kell fölemlítenem — mert néhány ismerős szőlősgazda által, kikkel e dolgokat megbeszélgettem, részben szemlét is tartottam, erre felszőlit- tattam, és sürgettettem. Városunk és vidékünk szőlőit különösen egy csapás látogatja évek óta, pusztítván nemcsak a termést, hanem a tőkét is, és ez a r e n dk i v ü 1 i tavaszi fagy, mely az utóbbi években már- j már rendessé válni fenyegetőzik. Természetes tehát, hogy a ! szőlész is kiválólag foglalkozik e káros természeti tüneménynyel, [ és pedig kettős irányban, u. m. megelőzőleg, vagy is: miként le- j hetne a tavaszi fagyot ártalmatlanná, vagy legalább lehető leg- kevesbbé ártalmassá tenni; és következőleg, vagyis : miként kelljen a tökével bánni, hogy a megtörtént fagyás káros következései alatt a szőlő lehetőleg keveset szenvedjen. Az elsőt illetőleg, egy elméletileg és gyakorlatilag müveit, bő tapasztalata gazdászati ismerősömmel többször okoskodván, I az ö véleménye határozottan oda járult, miként a tavaszi fagyot csak úgy tehetjük ártalmatlanná, ha a tavaszi munkát késleltetjük, azaz májusig nem nyitunk és metszünk. E véleményt figyelemre méltónak tekintettem magam is, részint egy tapasztalásnál fogva, mit 1865-ben tettem, a midőn is azt láttam, hogy azon néhány csatorna szőlőm, mit márczius elején kinyittattam, mit tehát a józsefnapi 7—8 foknyi hideg már kinyitva talált, jóllehet a többivel egy időben metszetett, mégis a többinél két héttel később fakadt; részint azért is, mert az ezen vélemény'ellen emelhető ellenvetésekre magam is találtam eléggé plausibilis elméleti czá- folatokat. így okoskodtam tehát: ha már a korai nyitás által a szőlő fakadása 10—12 nappal késleltetik, hozzátudván ehhez a kései metszést, mely által az agyrügyek fakadása ismét 10—12 napra hátravethető, oda vihető lesz a szőlő, hogy május elején legitett kénesö párái fölé helyezé. Itt a lemez azon helyeire, mikre a világ inkább vagy gyengébben hatott, a higanypárák rendkiviil finom golyócskái aránylag rátapadtak, mely részek pedig a világ által nem érintettek, oda a higanypárák sem verődtek le. E szerint képződött rajta egy szép higany kép, melyen a fény s árny változatai rendkívüli finomsággal adattak vissza. Midőn ekkép a kép kellőleg kijött, egy oly só oldatába mártotta, mely kén, éleny s nátronból áll, (= Natrium oxydatum subsulfurosum — Na 0,2á0 -f- 5HO) ez a nap iránt érzékeny jodezüst kártyát lemosta, s a lemez ismét visszanyerte ezüstfényét, kivevén azon helyeit, hová a higanypárák rakódtak le: itt látszott a kép tükröző árnyékok s fémszinii rajzzal. Ez volt a kezdet, a bölcső, melyben az uj szülött, a photogra- phia a világnak berautattatott, mely daczára hiányainak‘oly roppant érdekeltséggel fogadtatott, hogy nem volt az ismert földnek műveltebb pontja, hol pár év alatt példányai, képviselői ne lettek volna; — maga a tudomány is kitűnő figyelemre méltatta; egy Arago, Bequerell, Hersehel nagy gonddal tanulmányozták, s tovább fejtették a tárgyat, ennek s azon körülménynek, hogy a fényképzés jövedelmezni is kezdett, köszönhetni annak sebes s nagyszerű haladását. Tekintsük most a fényképzést jelen fejlettségében, s kövessük az ügyes photographot munkái között, s vizsgáljuk meg : miféle műveleteken esik át a kép azon pereztöl, midőn a sötét kamarába kitétetett, egész azon pontig, midőn mint kész mű rámába foglaltatik. Mindenekelőtt egy tiszta üveglapot sötét szobában leönt collodiummal,') ez sebesen párologván, az üveget vékony, átlátszó hátyával vonja be, mielőtt ez megszáradna, ezüstoldatba2) teszi. A collodium itt azonnal változást szenved, előbb átlátszó sárgás szinti volt, most átlátszatlan lett, s sárgafehéres szint nyert. A világ iránt igy érzékenynyé tett lemezt ekkor apko') Ló’gyapot feloldva aother és alkohol keverékben , nyúlós folyadék, mely sebesen párolog, s maga után vékony hártyát hagy. 2) Légsavban feloldott ezüst, a sav kellő elpárlása után kijegöczül. E 1 jegeczek ( = AgO, NOs) vizben feloldva adják az ezüstoldatot. 1 tograph még nedvesen teszi ki a gépbe, honnan néhány másodpercz múlva kivevén, sötétes műhelyébe viszi. A collodiumhártyán a rajznak ekkor még semmi nyoma sem látható, eltitkolja, hogy egy szép arezot vagy rajzot rejt magában, de a photograph érti a módját, e titkot kicsalni: minden czerimonia nélkül leönti egy csípős folyadékkal, mely nem egyéb, mint vasgálicz-oldat. Mit érezhet ekkor a szegény collodium-hártya? bajos lenne megmondani, annyi bizonyos, hogy mindent kivall; pár perez alatt az arcz vagy rajz, melyet reá a nap vetett, már tisztán, élesen látható. Ha a képen a fény s árny már kellő teljben kijöttek, a photograph a megöblitett lemezt uatron-oldatba (= Na 0, 2S0 -j- 5II 0) teszi, melynek az a rendeltetése, hogy a collodiumra tapadt érzékeny ezüstöt, melyet a nap nem érintett, onnan lemossa, eltávolítsa. Kiáztatás után lehet az üveglapon levő rajzot már világoson is nézni, de a mit rajta látunk, az egy visszás, negativ kép; mint fönnebb mondók, fény s árny rajta föleserélve vannak, az ember alig ismerhet magára. — De ez igy van jól, mert ha e negativ- rajz most egy érzékeny papirra tétetik, tisztább helyein a világ erősen áthatván, alatta az érző papirt megfeketiti, sötét részein pedig a világot át nem ereszti, alatta tehát a papír fehér marad; ekkép ha az eredeti (positiv) kép kellő erőben kijött, e papír is natron-oldatba dobatik, mely a papíron maradt érzékeny ezüstöt leoldja, de a rajzot nem bántja. Ekkor kiáztatás után a fénykép készen van. Ezek a kezelés fő-pontjai, ezen phasisokon minden fényképnek át kell esnie, mielőtt albumunkba kerül. De ez, mint t. olvasóink látják, csak kézi mesterség, melyet ügyes photographtól jó gép s reczept mellett egy héti gyakorlat által könnyen eltanulhatni. Vannak azonban minden jeles fényképésznek saját műtitkai, különös fogásai, tapintata, miktől a képnek színe, puhasága, finomsága, szépsége sokat függ; de ez nem tartozik most ide, for- I ditsuk inkább figyelmünket azon titkos erőkre, melyek itt szerae- I ink előtt elrejtve munkálkodnak, és a leirt változásokat és a fényképet elővarázsolják. A fénykép készítésénél öt főpontot kell megkülönböztetnünk .