Eger - hetilap, 1866
1866-07-05 / 27. szám
ban jelentettük, hogy a Lichtenstein-huszárok vítták azt győzelmesen, a poroszok berlini tudósítás szerint, 9 tisztet s a legénységből 115 embert vesztettek holtak és sebesültekben. Jun. 27-én reggel, amint a Ramming-féle hatodik osztrák hadtest Skalitz felé vonult, a wisokowoi és wenzelsbergi magaslatokon felállított poroszok által megtámadtatott, azonban 3% órai heves harcz után a 6-ik hadtest rohammal bevette ama magaslatokat, s minden ponton győztes lett. Délben a poroszok friss és túlnyomó erővel nyitók meg a támadást, azonban visszaverettek, s a 6-ik hadtest akadálytalanul foglalhatta el a kezdetben szándékolt állomást Skalitz mellett. A veszteség mindkét részről nagy. A megvert poroszok holtjaikat és sebesültjeiket hátrahagyták ; d. u. 4 órakor egy porosz főtiszt mind parlamenter érkezett az osztrák táborba. Jun. 27-én Trautenau mellett is nagy csata vivatott. Gab- lenz 10-iki hadteste két porosz hadtesttel állt szemközt, s ezeket tökéletesen megverte. A veszteség mindkét részről tetemes. A poroszok 1000 halottat és sebesültet vesztettek. Müncbengrätz mellett is a poroszok támadtak. A münchen- grätzi hadtest-parancsnokság jun. 27-ről jelenti, hogy 26-án este Müncliengrätz mellett heves, eredménytelen harcz folyt, mely reggel 2 óráig tartott. A veszteség osztrák részről 300 ember. — A harcz 28-án megújult, s nagyon heves volt. A poroszok visszaverettek. 29-én a harcz folytattatott. Jun. 28-án este Jicin (Gitscbin) elölt a poroszok megjelenvén, megtámadták a Lichtenstein-huszárokat és a vadászokat, de csakhamar visszavonultak. Később erősítést kapván, a nevezett helyet ismét megszállották, de 29-én reggeli 9 órakor az Edels- heim-lovasosztály által kiszorittatván, Turnau felé űzettek visz- sza. A menekülő poroszok halottjaikat és sebesültjeiket is a csatatéren hagyták. Üldözésöbben a szász csapatok is részt vettek. Benedek tbszernagy jelenti Dubenecből, jun. 30-ról, d. u. G órakor: „Az első és a szász hadtest visszanyomatása kényszerít, | Königgrätz irányában visszavonulnom.“ Benedek terve volt, a két porosz hadsereg egyesülését j északi Csehországban meggátolni; de nincs kétség benne, hogy e j kísérlet a jun. 30-iki vereség folytán meghiúsult. A helyzet a legnagyobb mértékben komoly. Benedek visszavonulásának czélja az, hogy a döntő ütközet, melynek jul. 1. vagy 2-án kellett volna megtörténni, elnapoltassék. A „Wiener Ztg.“ jul. 1-röl Königratzből következő magán- stirgönyt hoz: Jun. 30-án az Elbe mentében Königinhof és Skalitz közt heves, de eredmény nélküli ágyuharcz volt. Jicint az osztrákok kemény harcz után nagy veszteséggel elhagyták. Benedek, a „Wien. Abp.“ jul. 2-iki jelentése szerint, Königgrätz és Josephstadt közt foglalt állást. E hadállásban továbbá nem lön megtámadva, mi azt bizonyítja, hogy az ellenség is nevezetes veszteséget szenvedett, minek folytán csapatai nagyon ki vannak merülve. Prágából jul. 1-röl távirják: Szomorú tudósítások az egész országból; a poroszok minden oldalról előnyomulnak. Az első hadtest (Clam-Gallas), valamint a szászok nagy veszteséggel és hasztalan küzdöttek, épen úgy a 6-ik hadtest is Ramming alatt. Josephstadt erőd komolyan fenyegetve van. Prágából a lakosok tömegesen menekülnek. Oderbergböl jun. 30-ról jelentik,hogy a császári seregek 29-én Oswiecimnél elhagyták a Wistula jobb partját, és a hidat felrö- pitették. A pályaudvart ellenség szállta meg. Julius 1-röl kelt frankfurti távirat szerint, a hannoverai hadsereg jun. 29 én megadta magát a poroszoknak. Dél. A custozzai csatáról most már részletesebb tudósítások fekszenek előttünk, melyek a kivívott, győzelem fontosságát még inkább kiemelik. Az elfogott olaszok száma nem két-, hanem négyezer, nem számítva több ezer ellenséges sebesültet, kik a győzök kezeibe estek. 16 ágyú is elfogatott, s az ellenség sok anyagszert hagyott a csatatéren, ezek közt 30000 db. lőfegyvert. A mi veszteségünk is tetemes, de mennyiségét még most biztosan nem tudhatni. A „France“ úgy értesül, hogy az olaszok 10,000, az osztrákok 6000 embert vesztettek halottakban, sebesültek és foglyokban, mi nyilván túlozva lesz. Körülbelül | 50,000 főnyi osztrák sereg állt szem közt mintegy kétszer annyi j ellenséggel. Seregeink e csatánál csaknem kizárólag szuronynyal cs puska-agygyal dolgoztak. Az egész napon át tűzben állt | seregek legnagyobb része visszahozta töltényei */8 részét; a lőport hasztalanul nem fogyasztották. Annál többen térnek vissza T A R A photographia vegytani folyama. Századunk nagyszerű találmányai között a photographia mind tudományos tekintetben, mind sikerre nézve méltán kitűnő helyet foglal el. Egy művészet sem vivőit ki magának ily rövid időn oly terjedtséget, annyi népszerűséget. 1840 ben jött világra az első meglepő fénykép, azóta csak negyedszázad telt le, s oly roppant fejlettséget nyert, hogy nincs a gyakorlati életnek tere, hol hasznosan ne alkalmaztatnék. Nem szólok albumaink érdekes arczképgyüjteményéröl; hallgatok azon csodaszerü mák- szemnyi fényképekről, melyek a szabad szemnek eltűnnek, s csak a nagyitó-üveg alatt tárják fel titkaikat; csupán Rutherfurd netv- yorki csillagász legújabb astronomiai fényképeit emlitcm fel: a nap képén a napfoltok, s fáklyák, a közepe s széle közötti fény- különbség tisztán kivehetők; a holdén a világosság s árnyék határai élesen elklilönözvék, gyönyörűen mutatja Plato, Archimed, Copernik, Ptolemeus gyürühegyeit, szintén igy azon hegycsúcsot, mely Aristippusból emelkedik ki. Jupitert, Saturnust s több csillagot szintén fényképezett, melyek azon eszköz által, melylvel a ködképek mutattatnak, bámulandó látványt fognak adni. E gyönyörű, sokoldalú, jeles találmány lehetetlen, hogy a műveltebb embert ne érdekelje. A mi benőnket érdekel, a mit szeretünk, azt közelebbről is ismerni óhajtjuk, de ez ismeret nem abból áll, hogy a gépet, mely által a nap hat, lássuk, s a photograph kezelési módját tudjuk ; hanem kilesni kell azon titkos erőket, melj éknek összehatása által a gyönyörű fénykép létrejő. A fényképezésnél kétféle erők működnek: physikai s vegytani erők. Azon gép, melynek üvege elé állunk, egy kis sötét kamara ; tehát kicsiben s correctebb szerkezettel ugyanaz, mi nagyobb alakban az egri lyceumi csillagdában is látható. Ezen eszköz készítése s használata egészen physikai törvényeken alapszik; de mihelyt a fedő a tárgyüvegröl levétetik, már a chemiai erők szerepe kezdődik, s tart mindvégig. E sorokban mi ezen erők játékát, vegyfolyamát akarjuk lehető röviden s világosan elmondani. € Z A. I| Régtől ismert dolog, hogy a cblor-eztist') a világosságon i megfeketül, de ezen tulajdonát csak századunk tudta felhasznál- i ni. Két jeles angol, Wedge wood és Davy tettek e végre j első kísérleteket: chorezüsttel áthatott papirt egy megolajozott rézmetszettel befödvén, a nap sugárainak tettek ki úgy, hogy a ! világosság csak a rézmetszeten át juthatott az érzékeny papírhoz. Az eredmény az lett, hogy a metszet feketébb részén a nap át nem hathatván, alatta a papír fehér maradt, mig árnyéklatos s fehéres helyein át a nap a papirt kisebb nagyobb fokban meg- barnitotta. Természetesen a metszel az alája tett papíron másolva lön, csakhogy az eredetinek egészen ellentéte volt: ott, hol az fekete volt, ez fejér maradt, hol az árnyéklatos s fejér volt, ez a rajz szerint feketés lön; fehéres rajz fekete alapon. Az ily képeket negativ-képeknek hívják. De még az a hibája is volt, hogy ha napra vitték, az egész papír fekete lön, és a kép eltűnt. Csak később, sok évi kitartó munka után sikerült Niépce és Daguerre nek az ezen alapon nyert képeket úgy megkötni, hogy a világosságon többé nem változtak. Mint említők, Daguerre 1840-ben mutatta be az első fényképet a franczia akadémiának, hol azonnal felismerték annak nagy jelentőségét. A parliament nemzeti jutalommal elégítvén ki a feltalálót, a készítési titkot tőle átvette, s azt hirlapok utján kihirdettetvén, a világnak átadta. Daguerre módja következő volt: ö egy jól megezüstölt rézlemezt jodpárák fölé tartott, a jód egyesülvén az ezüsttel, a lemezt jodezüst2) hártyával vonta be, mely a napvilág iránt igen érzékeny test. Az igy előkészített lemezt aztán kitette a sötét kamarába, honnan 10—15 perez múlva kivevén, sötét helyen me- * I ') Ha a választóvízben kevés ezüstöt feloldunk, s ehhez konyhasót j teszünk, azonnal egy fehér, túrószerü csapadék támad, mely nem egyéb, mint chlorezüst. A feloldott ezüst a konyhasóban levő chlort, melyhez erősen vouI zódik, magához lekötötte. 2) Jod-ezüst oly chemiai test, melyben 46 szemei- ezüst 54 szemer jóddal | van egyesülve. ’
