Eger - hetilap, 1866

1866-06-28 / 26. szám

IV. évfolyam. 26. szám. jnnins 28-án 1866. Előfizetési fiii: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetéselfért • minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadé fejébe!, minden hirdetéstől 30 k> fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Elftíizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Busti-hdz, 803. szám), — J e n t s c h s minden cs. kir. postahivatal. 0. könyvkereskedés« előfizetési fölhívás AZ CZIMÜ .POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP 1866-ik évi folyamára. Előfizetési föltételek. Egész évre....................................................5 ft — Félévre .........................................................2 ít 50 llP N egyedévre....................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra...............................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Busti-ház 803. sz.) bérmente­sen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Pest, juniushó 26-án. A déli csatatérekröl érkezett örvendetes tudósítások mellett már tegnap biztos hirként terjedt el, hogy ma az országgyűlés el fog napoltatni, azért felette számosán siettek a 11 órára hirdetett képviselői ülésen megjelenni. A hir megvalósult. Csaknem fél- tizenkettere lehetett, midőn az elnöki csengetyü ismételve hang­zott és az ülés megnyittatott. Az utolsó ülé3 jegyzőkönyvének hi­telesítése után az elnök számos kérvényt jelentett be, melyeknek az illető osztályokhoz leendő áttétele részint helybenhagyatott, részint elrendeltetett. Ezután Csengery Antal, mint a horvát kér­désben kiküldött országos küldöttség előadója, ezen bizottmány működéséről tett jelentést, mely kinyomatni határoztatott. Erre több apróbb kérdés, a többi között az is elintéztetett, hogy Csiky Sándor egervárosi képviselőt a kérdéses takarékpénztári részvé­nyek ügyében a hevesmegyei törvényszék kihallgathatja . . . Csi­ky ez ügyben beadott felvilágositásában több okmányra, ha jól értettük, még a „Religio“ folyó évi 43-ik számára is hivat­kozik. Tárgyalás közben a felsőház jegyzője Szlávy biharmegyei főispán jelent meg, áthozván azon legfelsőbb kéziratot, mely 0 Felségétől tegnap érkezett az ország-primás ő eminentiájához. E leirat felbontatván felolvastatott, abban a jelen országgyűlés a bekövetkezett birodalmi háború miatt bizonytalan időre elnapol- tatik. Deák Ferencz 0 Felségének ezen elnapolás iránti eljárását törvényesnek találván, oly nemű indítványt tett, melyben a kép­iselőház fájlalja, hogy munkája közben megakasztatott, és h ogy az alkotmány mindeddig nincs visszaállítva; de egyszersmind re­ményét fejezi ki, hogy a háború szerencsés bevégzése után az alkotmányos működés és kiegyenlítés ismét folytattatni fog. Ti­sza Kálmán is tett módositványt, melyben a háború szerencsés befejezése iránti reményét szintén kifejezi, de az alkotmány visz- sza nem állítása iránt látszik határozottabb kifejezést használni. Ennek ellenében Deák Ferencz indítványa nagy többséggel elfo­gadtatott, mire az elnök mondott bucsúköszönetet. Délután két órakor a főrendek is ülést tartottak. A képvi- selöház jegyzője Tóth Vilmos áthozta a leiratot. Ez felolvastatva a tanácskozás egyedüli tárgyát képezé. Az elnök báró Sennyey ő nagyméltósága ékes szavakban mondott köszönetét a főrendi tagoknak, s megköszönve a bizalmat, a főrendektől búcsút vett. A főrendiház nevében gróf Pécby Manó köszönte meg az elnök szives fáradozásait. — És ezzel egyidöre az országgyűlés el van napolva. A nézetek e körül kétségtelenül különbözők lehetnek, de azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy az idő felette izgalmas; s a nyugodt tanácskozásra kevésbbé alkalmas, másrészt sem az országgyűlés, sem a korona nem lehet ment a pressio bizonyos nemétől. Valamint más részről az sem tagadható, hogy az ország­gyűlés a háború tartama alatt a fennálló viszonyok mellett csak­nem teljes tétlenségre lett volna kárhoztatva, mi ismét magára az országgyűlésre lett volna unalmas és boszantó. Az országgyűlés tanácskozásai mellett ma, mint értesültem, a jelenlevő magyar püspöki kar Budán prímás ő eminentiája elnöklete alatt tanácskozmányt tartott, melyben a többi között el határozta, 0 Felségéhez a jelen háború alkalmából hódolati s hü- ségi feliratot iutézni, egyszersmind pedig a háborubani sebesül­tek részére 200,000 frtot ajánlott fel. A közhír által e rész­ben terjesztett vélemények tehát alaptalanok valának. De a magyar katholikus clerusról fel is kell mindig tennünk, hogy a mily törhetlen hűséggel van a felséges uralkodó ház és trón iránt, mert annak fényével és dicsőségével hazánk jövőjét, bol­dogságát, fényét és dicsőségét szorosan egybekapcsoltnak hiszi; ép oly hűséggel és lelkiismeretességgel tudja és tudta minden­kor egyházi és hazafiui kötelességeit is megegyeztetni. Pest, juniushó 23-án. A hadüzenetek mind porosz, mind olasz részről megérkez­tek, még pedig a poroszok részéröl kétszer is átadatott az, t. i. Oswiecimnél a galicziai és Weidenauban a cseh-sziléziai határon. Ez jun. 21-én, tehát körülbelül egy egész h éttel később történt, mintsem ellenségeskedéseiket a poroszok Németországban meg­kezdték. ügy látszik, a közép- és kis államokat előbb meg akar­ták félemliteni, azon reményben, hogy azok a nagy ijedtség foly­tán nyakraföre bozzájok csatlakozandnak. A másik ok, mely a poroszokat e gyors megszállásra bírta, valósznüleg azon alapta­lan számítás volt, hogy e lépésök által az osztrákokat védelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom