Eger - hetilap, 1866
1866-05-31 / 22. szám
186 zottmányát, mely a múlt héten teljes ülést tartván, ez alkalom j mai a 15-ös albizottmány akkép hangzó javaslata olvastatott föl: j hogy miután az ötös albizottmányi javaslat 2. és 3. pontja a leg- | szorosabb összefüggésben áll ugyanazon javaslat 5-ik pontjával, j melynél fogva a közösekül elfogadott tárgyak jövő tárgyalási j módja iránt javaslat dolgozandó ki, — a 2. és 3-ik pontra nézve pedig mindaddig, mig ezen 5-ik pontra nézve javaslat nem adatik, alig terjesztethetnek elő javaslatok, ennélfogva az albizottmány szükségesnek tartja, hogy ezen javaslat készítésével egy bizottmány bizassék meg. — Mint tudva van, az 5-ik albizottmányi javaslat 2-ik pontjában a közös viszonyok folytán közösek gyanánt tekintendő tárgyak meghatározása, a 3-ik pontban ellenben annak megállapítása, hogy e közösség meddig terjed, továbbá a Magyarországnak s a magyar királynak jövőre is kizárólag fentartandó tárgyak a munkálat alapjaiul vannak jelölve. Ezen 2-ik pont ennélfogva természetes s majdnem elválhatlan összefüggésben áll a javaslat 5-ik pontjával, mely igy hangzik: Dolgoztassák ki egy javaslat azon mód iránt, mely szerint a közösekül elfogadott tárgyak jövőben tárgyalandók, s az e végett időn- kint szükséges érintkezés történendő. — Ezen indítvány folytán a teljes bizottmány rövid eszmeváltás után, mondhatni minden j vita nélkül, azon egyhangú határozatot hozta, hogy a már dele- s gált 15-ös albizottmány ne csak az ötös albizottmányi javaslat j 2. 3. és 5-ik, hanem az összes többi 6 pontjára nézve (minthogy az 1-sö pont már úgyis el van fogadva), melyek egymással nagyobb vagy kisebb összefüggésben állnak, javaslatokat dolgozzon ki, s azokat a 67-es bizottmány elé terjeszsze. A megyék, városok és kerületek szabályozása iránti bizottmány is megalakulván, elnökéül Nyáry Pált , előadójául pedig Szentkirályi Mórt választá meg. A további eljárás és ügyrend megállapítása végett egy9-es albizottmány kiküldése lévén szükséges, annak megválasztására f. hó 30-ika tűzetett ki. A codificaló 95-ös bizottmány f. hó 25-én tartá alakuló ülését, mely alkalommal elnökül Bernáth Zsigmond, előadóul Horváth Boldizsár választatott meg, egyúttal a munkálati sorrend elkészítésére egy 9 tagú albizottmány kiküldése határoztatott el. Az országos bizottmányok mikénti szervezési tárgyában kiküldött tizenkettes bizottmánynak a képviselőház által april 12-kén elfogadott javaslata szerint a codificatióra nézve a következő hat külön törvényjavaslat terveztetett: 1. A polgári jogról anyaga s alaki tekintetben, kapcsolatban a telekkönyvi rendszerrel, s kiterjedve a még fennlevő hűbéri és ezzel analóg viszonyok feletti intézkedésekre is, a hova a kegyúri jogok és terhek végleges szabályozása is tartozik. 2. A büntető jogról aoyagi és alaki tekintetben es a börtönrendszerről. 3. A váltó- és kereskedelmi jogról. 4. A bányajogról. 5. A sajtóviszonyok rendezéséről. 6. Egy honosítási, be- és kivándorlási törvény tárgyában. Másnap, máj. 26-án a vallási és oktatási ügyben kiküldött bizottmány is megalakult, elnökül b. Eötvös József, előadóul Szontagh Pál választatván meg. E bizottmány is a többiek példájára, a további eljárás és munkálati sorrend elkészítése egy 9 tagú albizottmány kiküldését határozta el. Az erdélyi unio-bizottmány addig nem alakulhat meg, mig a közös ügyek 15-ös bizottmánya javaslatával el nem készül, ez pedig legfelebb csak junius 20- vagy 23-án adhatja be jelentését a 67-es bizottmánynak. A horvát ügyben kiküldött magyar választmány a múlt hét folytán a horvát küldöttség részéről benyújtott viszontnyilatko- zattal s az arra adandó válaszjavaslattal foglalkozott, melynek átadása után a horvátok azonnal Zágrábba visszatérni szándékoznak. Érdekesnek tartjuk Várady Gusztáv képviselőnek a horvát ügy fölött egy lapban közzétett következő sorait közölni: „Az iránti meggyőződésemet a discretio legszigorúbb korlátái közt is kifejezhetem, miszerint ezen küldöttségi érintkezések rejthetik ugyan magukban csiráját egy jövő kiegyenlítésnek, jelenleg azonban azok semmi eredményre nem fognak vezetni. Ti, kik a horvát küldöttség tagjait s utasításaikat ismeritek, pillanatig sem lesztek az iránt kétségben, hogy más választások, egészen más utasítások, sőt egészen más időjárás szükségesek TÁR C Z A nabob visszatérése. (Folytatás.) Luczia leverve állott e goromba beszéd alatt. Férje látván zavarát, helyette felelte, miszerint a kígyó majd megölte egyik leányát. „Pszt! bolondság! ostobaság! mese! Egy szót sem hiszek az egészből. Miért nem mondják még, hogy a kígyóm tekintetével bűvöl, s azonnal öl, eh !“ „Nem tudom, uram, ha való-e, de egy Meal nevű hires orvos azt állítja . . .“ „Ki az a Meal orvos ? Kérem önt, ne beszéljünk többé erről . . . .“ Szünet után igy folytatá : „Házuk nem csúnya. Rézmetszvények! szobrok! Bolondság ! ostobaság! __Mit fizet ön ezért?“ „ A házat megvettem ; magam díszítettem föl ízlésem szerint.“ „Ah ! önnek Ízlése van! eh !“ Azután barátságosan simogatva Luczia állát, mondá: „Hát neked van-e Ízlésed, mi?“ „Uram, feleié Luczia, megsértve ily gyöngédtelenség által, mi itt békében vagyunk, s egymásért boldogan élünk.“ „Csitt! maga prédikál, szépem. Ah! és mivel töltik önök ketten az időt ? Nem látok kártyaasztalt. Yan-e biliárdjok, eh ?“ „Nem szoktunk kártyázni, uram.“ „Oh ! önök nem kártyáznak ! . . . akkor jó éjszakát! Hat hétig akartam önöknél maradni; de már vége ; egyház, hol nem kártyáznak, eh! A dohányzást épen úgy szeretem, mint a kártyázást, értik önök ?“ Luczia egy pillanat alatt belátta a veszélyt, mely fenyegeti. Dohányozni! Átalakítani csinos és tisztán tartott házát piszkos dohányzólaknak! Hallgatott, s férje, ki épen úgy elrémült, mint ö, válaszolá: „Könnyen találhatunk módot, önnel egy whist-partiet játszhatni, uram.“ „Jó ; akkor egy hónapig az önöké vagyok. Megyek átöltözni. Igaz, hány órakor ebédeltek ma?“ „Még nem ebédeltünk, mondá Luczia.“ „Mégnem! hiszen már hatra jár az idő! Ugyan mit be- I szél ön!“ „Nagybácsikám, hány órakor szokott ön ebédelni,“ kérdé a fiatal nő. „Három órakor, asszonyom, vagy soha. Én nem reggelizek, | ez nem szokásom. Nevetem a divatot. Kalkuttában öt órakor akartak ebédelni, adtam én nekik! Az éj nem azért van, hogy együnk, hanem hogy kártyázzunk, érti ön ?“ „Étkezésünk idejét az ön tetszéséhez fogjuk szabni, mondá a férj; s bizonyos vagyok, miszerint ön jól fogja magát nálunk találni, mihelyt kitanulandjuk szokásait.“
