Eger - hetilap, 1866
1866-05-31 / 22. szám
IV. évfolyam. 22. szám. Május 31-éu 180(1. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . "Z,, 50 Negyedévre . . 1 ,, 30 ,, Egy hónapra . — 44 ,, EGER. Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadé fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Poliiikai s vegyes laitalmii hetilap, megjelenik minden csiilörliikön. Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. i’.líifizi'tósokeí elfogml; a szerkesztősé// (Busti-ház, 803. szán), — J ént sch 6. könyvkereskedést s minden rs. kir. postahivatal. Pest, máj. 28. Hogy a politikának igen rugalmas erkölcstana van, azt régen tudjuk; de fondorlatait, az érdekek eme veszélyes küzdelmeit, eddig a népek szemei elől némi fátyol bo- ritá. Jelenleg a jogokkal s Írott kötelezettségekkel oly nyíltan s nyilvánosan üzérkednek, az adott szóval s becsülettel oly merészen játszanak, (és ez oly magas helyeken történik, honnan a példák legerősebben hatnak), miként lehetetlen, hogy ez a népek fogalmait, erkölcseit ne inficiálja, és meg ne lazítsa azon erkölcsi kapcsokat, melyek inkább mint a külső törvények összetartják, s kibékítik a társadalmat. Ezek ellen aztán az iskolák s templomok kiizdhetnek, de hatásaikat, rombolásaikat egészen kiirtani aligha lesznek képesek. A mondottakra fényes példa a mostani porosz-olasz politika, melynek eddigi kigyómozgá- sait, phasisait t. olvasóink eléggé ismerik. Ennek egyik érdekes episódja pünkösd napján Frankfurtban a képviselők gyűlésén (Abgeordnetentag) adatott elő. Ezen gyűlés a német középállamok semlegességét határozá el, és oda kiván működni, hogy ezen közép állam ok országgyűlései illető kormányaiknak csak oly föltét alatt adjanak költségeket, ha azok semlegességre kötelezik magukat. Ezen határozat nyíltan Ausztria ellen tör, mely ezen államokból segédhadakat remél, melyeket hogy ne kapjon, a porosz politika kívánja. De lesz-e ezen határozatnak sikere ? Aligha; a frankfurti gyűlésnek semmi hivatalos jelleme és ereje nincs, ez csupán több német államból összejött országgyűlési tagok szabad tanácskozása völt, kik Németországot Poroszországba szeretnék olvasztani a „német nemzetegység“ fényes czége alatt, s mindent megtesznek, hogy e vágyat, e mozgalmat a nép rétegeibe átvigyék. Ezen gyűlés egyébiránt a fenyegető háborút kárhoztatja, és előidézőjére a nemzet elleni bűnt mondotta ki. Ugyanaz nap este a circusban nagy népgyülés is tartatott, melyben mintegy 3000-en vettek részt. Határozataik a képviselőkéivel merőben ellenkeznek, s lényegileg következők : 1) Poroszország béketörő politikája ellen egész Németországnak föl kell lépni; a semlegesség árulás és gyávaság lenne; 2) Schleswig-Holsteint mint önálló államot a fennálló jog alapján kell szervezni; 3) Kívánják, hogy a kormányok a német nép alapjogait visszaállítsák, és a népet fölfegyverezzék; 4) A gyűlés felhívja minden állam népeit, hogy tekintve a jelen helyzet veszélyeit, a városokban és községekben politikai egyleteket alakítsanak. A frankfurti gyűlések esti 7 órakor szépen véget értek, s alkalmasint egyik sem fog változtatni a dolgok menetén. Midőn már-már az ágyuk dörgését véltük hallani, felmerül újra, s úgy látszik, nem ködkép többé, az európai congressus. Gladstone az angol parliamentben hivatalosan kijelenté: hogy a congressus összehívása már tény. A programmban szó sincs Velencze átengedéséről, hanem csak Olaszország biztonságát garanti- rozni. Az olaszok ez alatt Velenczét értik. Velencze nélkül a kérdést részökre csak a kard oldhatja meg; tehát mi lesz ebből? Egyébiránt e pontra nézve igen érdekes beszélgetést közölnek a lapok a florenczi orosz követ és Lamarmora között. E szóváltásban Lamarmora nyilvánitá: hogy ő mitsem vár a congressustól a békére nézve, mert meg van győződve, hogy Ausztria nem fogadja el a neki tett javaslatot. S mi lenne az? kérdé az orosz követ. Lamai’mora indulatosan azt felelte: „az egyetlen javaslat,mit Ausztriának tehetünk, az: hogy hagyja el Velenczét; minden más transactio Olaszország részéről lehetetlen.“ Midőn a követ erre megjegyzé: hogy a kitörendő háború Olaszországra is lehet veszélyes , egész nyugodtsággal feleié a miniszter: „Olaszország kész mindentmerni,jhogyjogátkivivja.“Enagy szóra az orosz követ azon pikant kérdést tévé: „Hát mily jogczimre alapítja Olaszország döntő követelését?“ — „Az egész Európa által elismert nemzetiségi elvre,“ feleié amaz. „Hogy ezen jogczimnek átalános érvényt lehessen szerezni, akkor önnek egész Európa térképét meg kellene változtatni; — mert az európai öt nagy hatalom között alig van egy, mely nem uralkodnék idegen nemzetiségek felett. Én Önnek nyíltan kijelentem, hogy Oroszország Európa térképének oly revisiójához, melynek alapja a nemzetiségi elv, soha sem fog járulni.“ így írja ezt a „Presse.“ A béke ügyében tehát tanácskozni fognak congressus vagy conferentia czim alatt, a meghívások erre a semleges hatalmak részéről szétküldettek, s az jun. 5. vagy 10-kén fog megnyittatni, ha ugyan megnyittatik. Ha sikert komolyan akarnak, s nem újra a népek kárára huzni a drága időt, akkor első teendő volna, Bismarkot elkergetni, s . aztán közakarattal megállapítani: hogy a nemzetközi jogokat s szerződéseket tiszteletben akarják tartani. Erre pedig, ismerve a szereplőket, és látva a készületeket, legkisebb reményünk sincs. Országgyűlési munkálódások. Az országgyűlés alsóháza a pünkösdi ünnepek alkalmából még folyvást szünetel; hogy mikor tart ülést, bizonytalan. De annál nagyobb tevékenységet fejtenek ki a különféle bizottmányok, melyek közt első helyen említjük meg a közös ügyek bi-
