Eger - hetilap, 1866

1866-05-31 / 22. szám

IV. évfolyam. 22. szám. Május 31-éu 180(1. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . "Z,, 50 Negyedévre . . 1 ,, 30 ,, Egy hónapra . — 44 ,, EGER. Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadé fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Poliiikai s vegyes laitalmii hetilap, megjelenik minden csiilörliikön. Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. i’.líifizi'tósokeí elfogml; a szerkesztősé// (Busti-ház, 803. szán), — J ént sch 6. könyvkereskedést s minden rs. kir. postahivatal. Pest, máj. 28. Hogy a politikának igen rugalmas erkölcstana van, azt régen tudjuk; de fondorlatait, az érdekek eme veszé­lyes küzdelmeit, eddig a népek szemei elől némi fátyol bo- ritá. Jelenleg a jogokkal s Írott kötelezettségekkel oly nyíltan s nyilvánosan üzérkednek, az adott szóval s becsü­lettel oly merészen játszanak, (és ez oly magas helyeken történik, honnan a példák legerősebben hatnak), miként lehetetlen, hogy ez a népek fogalmait, erkölcseit ne inficiálja, és meg ne lazítsa azon erkölcsi kapcsokat, melyek inkább mint a külső törvények összetartják, s kibékítik a társadalmat. Ezek ellen aztán az iskolák s templomok kiizdhetnek, de hatásaikat, rombolásaikat egészen kiirtani aligha lesznek képesek. A mondottakra fényes példa a mostani porosz-olasz politika, melynek eddigi kigyómozgá- sait, phasisait t. olvasóink eléggé ismerik. Ennek egyik érdekes episódja pünkösd napján Frank­furtban a képviselők gyűlésén (Abgeordnetentag) adatott elő. Ezen gyűlés a német középállamok semle­gességét határozá el, és oda kiván működni, hogy ezen közép állam ok országgyűlései il­lető kormányaiknak csak oly föltét alatt ad­janak költségeket, ha azok semlegességre kö­telezik magukat. Ezen határozat nyíltan Ausztria el­len tör, mely ezen államokból segédhadakat remél, melye­ket hogy ne kapjon, a porosz politika kívánja. De lesz-e ezen határozatnak sikere ? Aligha; a frankfurti gyűlésnek semmi hivatalos jelleme és ereje nincs, ez csupán több né­met államból összejött országgyűlési tagok szabad tanács­kozása völt, kik Németországot Poroszországba szeretnék olvasztani a „német nemzetegység“ fényes czége alatt, s mindent megtesznek, hogy e vágyat, e mozgalmat a nép rétegeibe átvigyék. Ezen gyűlés egyébiránt a fenyegető háborút kárhoztatja, és előidézőjére a nemzet elleni bűnt mondotta ki. Ugyanaz nap este a circusban nagy népgyülés is tar­tatott, melyben mintegy 3000-en vettek részt. Határozataik a képviselőkéivel merőben ellenkeznek, s lényegileg követ­kezők : 1) Poroszország béketörő politikája ellen egész Né­metországnak föl kell lépni; a semlegesség árulás és gyá­vaság lenne; 2) Schleswig-Holsteint mint önálló államot a fennálló jog alapján kell szervezni; 3) Kívánják, hogy a kormányok a német nép alapjogait visszaállítsák, és a né­pet fölfegyverezzék; 4) A gyűlés felhívja minden ál­lam népeit, hogy tekintve a jelen helyzet veszélyeit, a vá­rosokban és községekben politikai egyleteket alakítsanak. A frankfurti gyűlések esti 7 órakor szépen véget ér­tek, s alkalmasint egyik sem fog változtatni a dolgok me­netén. Midőn már-már az ágyuk dörgését véltük hallani, fel­merül újra, s úgy látszik, nem ködkép többé, az európai congressus. Gladstone az angol parliamentben hivatalosan kijelenté: hogy a congressus összehívása már tény. A programmban szó sincs Velencze átengedéséről, hanem csak Olaszország biztonságát garanti- rozni. Az olaszok ez alatt Velenczét értik. Velencze nél­kül a kérdést részökre csak a kard oldhatja meg; tehát mi lesz ebből? Egyébiránt e pontra nézve igen érdekes beszélgetést közölnek a lapok a florenczi orosz követ és Lamarmora között. E szóváltásban Lamarmora nyilvánitá: hogy ő mitsem vár a congressustól a békére nézve, mert meg van győződve, hogy Ausztria nem fogadja el a neki tett javas­latot. S mi lenne az? kérdé az orosz követ. Lamai’mora indulatosan azt felelte: „az egyetlen javaslat,mit Ausztriá­nak tehetünk, az: hogy hagyja el Velenczét; minden más transactio Olaszország részéről lehetetlen.“ Midőn a követ erre megjegyzé: hogy a kitörendő háború Olaszországra is lehet veszélyes , egész nyugodtsággal feleié a miniszter: „Olaszország kész mindentmerni,jhogyjogátkivivja.“Enagy szóra az orosz követ azon pikant kérdést tévé: „Hát mily jogczimre alapítja Olaszország döntő követelését?“ — „Az egész Európa által elismert nemzetiségi elvre,“ feleié amaz. „Hogy ezen jogczimnek átalános érvényt lehessen szerezni, akkor önnek egész Európa térképét meg kellene változtatni; — mert az európai öt nagy hatalom között alig van egy, mely nem uralkodnék idegen nemzetiségek felett. Én Önnek nyíltan kijelentem, hogy Oroszország Eu­rópa térképének oly revisiójához, melynek alapja a nemzetiségi elv, soha sem fog járulni.“ így írja ezt a „Presse.“ A béke ügyében tehát tanácskozni fognak congres­sus vagy conferentia czim alatt, a meghívások erre a sem­leges hatalmak részéről szétküldettek, s az jun. 5. vagy 10-kén fog megnyittatni, ha ugyan megnyittatik. Ha si­kert komolyan akarnak, s nem újra a népek kárára huzni a drága időt, akkor első teendő volna, Bismarkot elkerget­ni, s . aztán közakarattal megállapítani: hogy a nemzetközi jogokat s szerződéseket tiszteletben akarják tartani. Erre pedig, ismerve a szereplőket, és látva a készületeket, leg­kisebb reményünk sincs. Országgyűlési munkálódások. Az országgyűlés alsóháza a pünkösdi ünnepek alkalmából még folyvást szünetel; hogy mikor tart ülést, bizonytalan. De annál nagyobb tevékenységet fejtenek ki a különféle bizottmá­nyok, melyek közt első helyen említjük meg a közös ügyek bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom