Eger - hetilap, 1866

1866-05-17 / 20. szám

170 kérvénybizottmány újból lett volna alakítandó, de a ház egyhan­gú kivánatára megmaradt a mostani. Ugyanezen ülésben adattak be a szavazatok a választandó 5 bizottmányra, az eredmény azonban csak a mai (máj. 14-iki) ülésben olvastatott fel. E sze­rint a megyei rendezés, a codificatió, az anyagi érdekek, a vallás és közoktatás s a közintézetek ügyében működendő bizottmá­nyok alakíttattak meg, még pedig azon kimondott elv alapján, hogy mindenki, a mennyire lehet, azon bizottmányba osztassák be, melyre legtöbb hajlamot s hivatottságot érez. Érdekesnek tartjuk megjegyezni, hogy Csiky Sándor, Eger város követe, a vallás- ésközoktatási ügyben működendő bizottmányban foglalt helyet. Ugyanez alkalommal kijelöltettek a helyiségek is, hol az illető bizottmányok üléseiket tartandják. Még egy pár je­lentéktelenebb tárgy elintézése után, a ház zárt üléssé alakult. A legközelebbi ülés jövő csütörtökön lesz. A közös ügyek 67-es nagy bizottmányának 15-ös választ­mánya munkálatairól a „P. C.“ azt újságolja, hogy eddigi tanács­kozásaiban az 5-ös albizottmány által készített javaslat 2-ik és 3-ik pontja felett megállapodásra jutott; azonban a vélemény e pontokra nézve részleteiben még nincs megállapítva, s a tanács- kozmányok eddigi eredménye csupán abban áll, hogy az eszmék tisztáztattak, s a vélemények több tekintetben közedtek egymás­hoz. A nevezett lap kiemeli, hogy igen lényeges viták folytak az udvartartás, a kül- és hadügy felett, s azon reményét fejezi ki, hogy a 15-ös választmány dolgozatával még e héten elkészülend, mely aztán a 67-es bizottmány teljes üléseiben azonnal tárgyalás alá fog vétetni. E munkálat 3 részből álland, s a következő kér­désekre felel meg: 1) Melyek a közös érdekek és ügyek ? 2) Mi­ért nem lehet az 1860. okt. 20-iki diplomát s az 1861. febr. 26-iki pátenst alapul venni ? 3) Mily kormányközegek által kelljen ke­zeltetni a közös ügyeket? A nemzetiségi kérdés rendezésére kiküldött bizottmány múlt szombaton ülést tartván, ez alkalommal a bizottmány constituál- ta magát, s elnökké Somsich Pált, előadóvá pedig Kerkápolyi Károlyt választotta meg. Ezután 11 tagú albizottmány kiküldése határoztatott el, melynek föladata leend, a rendelkezésére álló összes adatok s az egyes nemzetiségek által netán benyújtandó emlékiratok alapján indokolt véleményt s törvényjavaslatot ké­szíteni. Politikai hírek s események. Ausztria. Az önkéntes csapatokat mindenfelé alakítják. Gróf Starzynski (volt cs. kir. őrnagy) f. hó 10-én azon császári felhatalmazással érkezett Lembergbe, hogy ezer emberből álló ön­kéntes dzsidás csapatot azonnal alakítson. Starzynski, ki egész jelentékeny vagyonát rendelkezés alá bocsátja, személyesen áll a csapat élére. A tiszteket a főhadnagyig ő nevezi ki, a magasb ranguakat 0 Felsége. — Pilsenben az ottani egyletek szintén előkészületeket tesznek önkéntes csapatok alakítására. — Prá­gából május 7-ről hasonlót jelentenek: A nemesség szabad va­dászcsapat szervezésén erélyesen működik, s erre nézve köze­lebbről nyilatkozvány fog közzététetni. Az egyetem rektora kér­dést tett a tanulóknál, hajlandók lennének-e háború esetére egye­temi légiót képezni. A válasz igenlőleg han gzott. — A háború ki­törésekor Bécsben is külön bécsi önkéntes-csapat alakittatik, mely 4800 emberből fogna állani, azaz négy zászlóaljból, s ezek egyenkint 1200 emberből, kik az 1859-iki önkéntesek egyenru­hájához hasonlót fognak viselni. — Hasonló hirek érkeznek Linzből, Klagenfurtból, Stájerországból és Tirolból is. Bécsből írják máj. 13-ról: Porosz udvari körökből eredő s egy magas állású bécsi egyéniséghez intézett bizalmas levél je­lenti, hogy Vilmos király a Bismark ellen megkisérlett me­rénylet óta láthatólag megváltozott, és kedélye nagyon elkomoro- dott. Egész órákat mély hallgatásban tölt, majd ismét panaszok­4TÁRCZA. * A nábob visszatérése. (Folytatás.) Ily válságos körülmények közt a háziúr olyan, mint a feje- delem, kinek titkolnia kell aggodalmát, hogy valahogy kétségbe ne ejtse alattvalóit. „No valahára, mondá Preston, egy galambot szeldelve, me­lyet a szakácsnő ijedtében megégetett, ismét csendben vagyunk. Ha az ember keresztülesik az ily kis boszuságokon, annál job­ban érzi a béke becsét. Eh! ez nem árt, legalább megszakítja egy oly életnek egyhangúságát, minő a miénk; nem igaz-e Lu- czia ?“ „Oh ! én egy véleményen vagyok veled, feleié a fiatal nő : a zajt föl sem veszem, s a jelenetnek meg volt a maga komikus oldala. Csak a gyermekért aggódom szerfölött. Mit tegyünk ?“ „Kedves barátnőm, majd megteszszük a lehető intézkedé­seket, hogy ezen állatok ki ne jőjenek lakaikból; különben majd ügyelni fognak rájok, a hindu öröknek egyéb dolguk sincs. Nincs tehát mitől félni és ........... Pr eston mondata egy mennydörgéshez hasonló zörej által szakittatott félbe, mert az ajtó robajjal tárult fel, s egy szétzilált hajú s jajgató nő rohant be, szaggatott hangon kiabálva : „Eltört a lába! eltört a láb !“ Kinek a lába? kérdé Preson asszony nyu­godtan ; bizonyos lévén, hogy sem az ö, sem a férje lába nem tört el, azért, megtartá hidegvérét. „Hát . . . hát . . a kertésznek! kiáltá a szolgáló. Ta . . Ta.. más, a szegény Tamás ... Hi .. hi .. . „Mikor és hogyan?“ kérdé a férj. A nábob komornoka, Ricze e pillanatban lépett be végtele­nül ünnepélyes pofával, követve a hindu óriástól. „Majd megmondom én, uram, mondá hidegen a nábob ko­mornoka, vagy inkább itt van Vinkitalachwalum, majd megma­gyarázza ő a dolgot.“ Vinkitalachwalum beszél; ékesszólása keleti és homályos, s az egész történet veleje ez: a szegény Tamás kíváncsiságból bement a fészerbe, tudni vágyván, hogy alszik egy tizennégy láb magas madár; a kevésbbé udvarias madár erre úgy megrugta a lábát, hogy hányát esett egész hosszában : látván a madár elle­nét a földön elterülve, elkezdett a mellén tánczolni s vígan rep­kedni. A szegény, félholt Tamást nem sajnálta a hindu óriás, s mindketten azért jöttek Prestonhoz, hogy panaszt emeljenek, nem a madár, hanem a kiváncsi kertész ellen, ki az állatok bé­kéjét megzavarni merészkedett. „Úgy, mondá a hindu zagyva nyelvén, úgy, kertész ur eljőni a házba.... látni madarat alunni__madár hallani zajt.. m egütni a láb .... nincs láb! ... igen szép madár !.. “ „Eszerint Tamásnak a lába el van törve ?“ kérdé a férj. „Igen, a közepén— mert hát— mert.... a madár lába háromszor... tizenkétszer nagyobb lenni----és a madár már két ki s gyermeket megölni......... Oh ! szép madár .. . igen szép úgy----“ A z anya min den tagjában reszketett ez utóbbinak hallatára. „Gyorsan! kiáltá a férj, orvosért, ott van Tuwit seborvos, ki igen ügyes; be kell fogni a kocsiba s sebesen__“ „ De, uram, mondá egy cseléd, a fogat hasznavehetlen : mert a madarakat a fészerbe szállásolták.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom