Eger - hetilap, 1866
1866-05-17 / 20. szám
20. szám. Május 17-én 1860. IV. évfolyam Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr, Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 ,, 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésedért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad a szerkesztőség (Busti-hdz, 803. szám), — Jentsch G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Hannibal ad portás! A helyzet a legközelebb lefolyt héten legkevésbbé sem javult, sőt tetemesen roszabbodott, úgy hogy jelenleg már az optimisták, azaz azok sem hisznek a béke föntartásának lehetőségében, kik egyébkint rózsaszínű szemüvegen szokták nézni a világot. Európa legnagyobb része fegyverkezik, sőt nagyobbára már harczkészen áll; a háború kitörését a legcsekélyebb ürügy is előidézheti, s ha egyszer kitört, egész Európa lángba borulhat, s csak a jó Isten képes a végét s következményeit belátni. Hogy vájjon Olasz- vagy Németországban fog-e az első ágyú elstittetni, azt még most nem tudhatjuk, de azt hiszszük, hogy kíváncsiságunk rövid idő alatt ki fog elégittetni. Hogy Poroszország véglegesen el van határozva, a hadi szerencsét megkisérleni, bizonyítja az is, hogy a porosz képviselőház legközelebb feloszlattatok, s uj választások vannak elrendelve, azon reményben, hogy oly képviselöház fog alakulni, mely a háborúra szükséges pénzt megszavazni hajlandó leend. Teljesedik-e e remény, előre nem tudhatni, de ha tekintjük a porosz nép hangulatát, mely a háborút határozottan ellenzi, kételkednünk kell benne. A lapokban olvassuk többek közt, hogy a haladási párt vezérei egy előtanácskoz- mányban békés programmot állapítottak meg, melyben az is benn foglaltatik, hogy a német államok elleni háborúra egy tallért sem szabad megszavazni. És ha az országgyűlés csakugyan megtagadja a nervus rerum-ot ? Az a helyzetre befolyással nem lesz, mindössze is az leend a következménye, hogy Bismark alkot- inányelleni bűneit egygyel szaporítja, a porosz kormány ekkor az országgyűlés beleegyezése nélkül fogván a szükséges pénz előteremtéséről gondoskodni, hogy háborút viselhessen, melynek élére maga a király szándékozik állani, ki, mint Írják, igen har- cziasan van hangolva, mig népe a lelkesedés legkisebb jelét sem adja, önkéntesekről vagy önkéntes adókról szó sincs. Poroszország nem is hederit többé a német szövetségre, úgy látszik, végkép el akar attól szakadni azon esetre, ha Ausztriát onnan kiszorítania nem sikerül, a mit aligha el fog érhetni, mert a német államok többsége Ausztria mellett nyilatkozott. A frankfurti szövetséggyülés’ május 9 iki ülésében Szászország azon indítványt tette, hogy Poroszország a szövetségokmány 11-ik czikke értelmében szólittassék föl fegyverkezése iránt adandó felvilágosításra. Az indítvány 10 szavazattal 5 ellen határozattá emeltetett; melyre azonban a porosz követ azon követeléssel válaszolt, hogy a szövetséges államok maguk is fegyverkezzenek le, különben a berlini kormány kényszerítve látand- jaimagát, csupán saját biztonságát s európai állását tartani szem előtt.. A középállamok e kihívó nyilatkozat folytán jónak látták, meg áagyobb erélylyel fegyverkezni. Olaszország hangulata, ellenkezőleg a porosz népével, nagyon is harczias, a népet a háborútól talán maga a kormány sem volna már most képes visszatartani. Az önkéntesek mindenütt tömegesen jelentkeznek, leginkább nápolyiak, romagnaiak és velenczei kivándorlók. A tanulókból külön légiót alakitnak, mely állítólag 8,000 főre megy. Az önkéntesekből alakuló szabad csapatokat Garibaldi fogja vezényelni, kit sikerült a kormánynyal kibékiteui s a küszöbön álló hadjáratra megnyerni. A készülődés a háborúra egész Olaszországban rendkívüli erélylyel foly, s hogy pénz is legyen hozzá, a kormány 750 millió lira önkéntes nemzeti kölcsönt fog kiírni. Francziaországból is napról napra harcziasb hírek érkeznek. Párisi lapok jelentik, hogy a hadsereg szabadságos katonái újabb rendelet folytán mind behivattak ; hogy tetemes 1 óvásárlások rendeltettek meg a kormány által; s hogy az activ szolgálatban levő tengernagyok és altengernagyok, valamint a magasb rangú tengerésztisztek e hó folytán tanácskozmányra hivatnak össze Párába. Alig lehet kételkedni, hogy Francziaország nem sokáig marad tétlen nézője a kitörendő háborúnak, hanem azonnal bele fog avatkozni, mihelyt jól felfogott érdeke úgy kívánja. A jelen körülmények közt méltán tulajdonítanak nagy fontosságot Napoleon császár legújabb nyilatkozatának, melyet Auxerre városában, az öt üdvözlő polgármesternek válaszolva tett, igy szólván a többi közt: „Még mindig adósa vagyok Yone megyének (melynek Auxerre fővárosa) azért, mert 1848-ban első volt, mely engem a nemzetgyűlés tagjának választott. Azért adta rám a nép szavazatát, mert tudta, hogy én is úgy érzek, mint ő, s hogy én is, mint e megye, szivemből gyűlölöm az 1815-ki (bécsi) szerződéseket, miket némelyek még most is Francziaország politikájának alapjául szeretnek venni." E nyilatkozatnak a franczia pro- vincziális lapok háborús jelentőséget tulajdonitnak, s azt, mint a császár akarata kifejezését tekintik aziránt, hogy az európai conflagratiót felhasználandja, kárpótlást szerezni magának Waterlooért, és a Rajna-tartományokat ismét megszerezni. Az angol „Herold-“ e beszédért keményen megtámadja a császárt, ki mint összeesküvő Európa békéje ellen, most álczáját levetette. E beszéd, úgymond, nem a háború valószínűségét fokozta, hanem megsemmisített minden békereményt. Országgyűlési tudósítás. Pest, május 14. Az alsóház most ritkán tart üléseket, azok tárgyai sem valami érdekesek, miután országos kérdések s fontosb tárgyak vitatása nem fordul elő. Ezúttal csak két ülésről tehetünk emlitést, melyek egyikemuit szombaton (máj. 12.), a másik pedig ma tartatott. Az előbbi ülés egyik fő tárgya volt a kérvénybizottmány jelentése, melyet b. Kemény Gábor előadó olvasott fel. A bizottmány véleményezése folytán, a beérkezett kérvények részint elutasittattak, részint annak idején az illető minisztériumokhoz, részint azonnal a már alakult bizottmányok valamelyikéhez áttétetni határoztat- tak. Besze János azon inditványnyal lépett föl: mondaná ki a ház, hogy addig, mig a felelős minisztérium kinevezve nincs, a ház semmi kérvényt el nem intézhet. Azonban a ház az indítványt elvetette, s kimondta, hogy marad az eddigi gyakorlat mellett. A
