Eger - hetilap, 1866
1866-04-26 / 17. szám
IV. évfolyam 17. szám. Április 20 áll 1866. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . 2 „'50., Negyedévre . . 1 ,, 30 Egy hónapra . — 41 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadá fejében, minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Kl&fizetéseket elfogad • a szerkesztősén (Busti-hdz, 803. szám),— Jentsch O. könyvkereskedés 8 minden cs. kir. postahivatal. Országgyűlési tudósítás. Pest, április 23. A második felirat a főrendiház f. hó 18-án tartott ülésében 106 szavazattal 102 ellenében, tehát 4 szó többséggel, mint a közhiedelem előre is tartotta, báró Wenkbeim Béla indítványa értelmében elfogadtatott. E szavazást megelőzőleg a főrendek csaknemhat egész óránát tanácskoztak,melyben számosán vettek részt, mígnem mintegy 29 szónok a szólástól elállva, délutáni négy óra felé a kérdés szavazásra bocsáttatott. Ez alkalommal, nem is említve a többrendbeli jeles szónoklatokat, két igen fontos nyilatkozat történt, gr. Széchen Antal részéről a fehr. 26 diki patens keletkezéséről, és a jelen kormányférfiak állását és a fennálló nehézségeket illetőleg, báró S e n n y e i Pál tárnokmester ö nagyméltósága által. E nyilatkozatokat a „P. Napló“ is oly fontosaknak tartja, hogy megérdemlik, hogy a nap eseményei közé soroz- tassanak. Széchen gróf 0 Felségétől nyert felhatalmazás folytán elmondá, miként jött létre a februári patens, mely oly aggasztó- lag hatott a birodalom keleti felére, s mely miatt oly drága idő a valódi kibékités hátrányára ment veszendőbe. Beszédéből megértettük, hogy azt egy miniszteri többség hozta létre, és hogy kezdetben maga 0 Felsége is a minoritás véleménye mellett nyilatkozott. Tárnokmester ö nagyméltósága kikérve a ház enge- delmét, hogy szólhasson, ritka ékesszólással, s a ház átalános figyelme és helyeslése mellett, szabatos és tiszta nyelven szólott. Elmondá egész nyíltsággal és őszinteséggel a jelen magyar kormányférfiak nehéz állását; szeplőtlen tiszta öntudata érzetében bevallá a ház és a haza színe előtt, hogy a magyar kormányfér- fiák eljárására nézve solidaritáshan van; visszautasitá azon föltevést, mintha a kormány a kir. leirat által, a r é g i d i c a s t e- rialis kormányformát, szóval, oly állapotot kívánna föléleszteni, melynek tarthatatlanságáról a nemzet meg van győződve. E szándék a kormánytól — mondá ö exja egész határozottsággal — távol állott, midőn a kir. leiratot fogalmazta, távol áll ma is stb. A főrendi ház jelen tanácskozásáról különféle vélemény uralkodik; de e tanácskozmány folyama a hazai közönség megnyugtatására szolgálhat, mert abból láthatja, hogy habár egyeseknél létezik is a kivitelre nézve különbség: hazánk szereteté- ben, annak jóléte előmozdításában és sarkalatos jogainak megvédésében mindnyájan egyek vagyunk. Azok, kik a főrendiházban, a fennálló viszonyokat figyelembe véve, szavukat a mellett emelték föl, hogy a korona és a birodalmi népek megnyugtatására, és a könnyen bekövetkezhető bonyodalmak elhárítása tekintetéből a 48-diki törvények rögtöni és teljes életbeléptetése ne sürgettessék addig, mig a közös ügyek formuláiba és a felelős minisztériumoknak a megyékhezi viszonya szabályozva nincsenek: kisebbségben maradásukat előre láthatták, és talán tudták is; midőn tehát szóltak, nem csábíthatta őket e térre sem az eredmény fölötti remény és diadal, sem a taps és köztetszés, és épen ezért a politikai bátorság — és a meggyőződés nyílt és bátor nyilvánításának nem csekély mértékét kell föllépésükben keresnünk, fölismernünk. Mindenesetre a főrendiház discnssio alá véve a képviselöház feliratát, csak törvényes jogával élt; mig tehát jogunk van valamely tárgy felett határozni, addig e joggali élés lehet talán nem tanácsos, de jogsértést nem involválhat. E joggal felelősség jár; és a felelősséget a főrendiház tagjai az általok tett nyilatkozatokra és elmondott beszédre hivatkozva — az elfogulatlan hazai közönség, nem különben a történet előtt bátran elvállalhatják. — Értelem, tudomány, statns-bölcseség és politikai tapintat nyilatkozott szónoklataikban, melyekben a haza önzetlen szeretetének kedves melege ömlött el, s azoknak el nem évülhető becset kölcsönzött. Egyidejűleg a főrendiházzal a múlt héten a képviselöház is, nevezetesen 16, 18, és 21-én, részint az uj országházban, részint a muzeum termeiben ülésezett. Az erdélyiek közül másod alel- nökké Zeyk Károly, jegyzőül pedig Ocsvay Ferencz választattak meg. Kiegészittetetta közösügyi bizottmány is, melyhez megválasztattak : gr. Bethlen Farkas, Bömches Frigyes, Hosszú József, Zeyk Károly, gr. Mikó Imre, gr. Kun Kocsárd, gr. Bethlen János, b. Kemény Gábor, Simay Gergely, Torma Károly, Febdenfeld Frigyes, Gecsö János , Zimmermann Jakab, Tisza László. Remélhetni tehát, hogy most már e bizottmány is gyorsabban fog elöhaladni munkálatával, habár még mindig hátráltatja azon körülmény, hogy Deák Ferencz és mások jelenleg, mint a borvát ügyben működő küldöttség tagjai vannak első sorban igénybe véve, s igy nem fejthetik ki azon gyorsaságot, melyet hazaszeretetük oly igen óhajtana. — Szombaton (21-én) váratlanul igen zajos vita keletkezett. Napirenden az országgyűlés teendőire nézve beadott javaslat volt. Ehhez Do- bóczky Ignácz a Tisza-szabályozás érdekében nyújtott be módosit- ványt, mely Deák indítványára a gazdasági tárgyak érdekében választandó bizottmányhoz fog beosztatni. A másik pótmódositványt a románok adták be. Lehetetlen volt az első pillanatra föl nem ismerni az irányt, melyből e módositvány beadatott. Először is Deák Ferencz kelt föl, és a módositvány ellen szólott, de azt pártolták: Hodosiu József, Babes Vincze, Borlea Zsigmond, Médán Endre, Maniu Aurél, és Vlád Alajos ; Deákot pedig a ház igen tekintélyes része sietett támogatni a módositvány elvetésében, mit a roppant többség határozatilagki is mondott. Lehet mondani, e vitás kérdés az első volt, mely az élénk és zajos felszólalások közepette először engedte sejtetni és csaknem láthatni is azon követeléseket, melyeknek a nemzetiségi kérdés oly biztos takaróul szolgál. Némely román szónok csaknem nyíltan jelezte, hogy ők a kérdést nem puszta nyelvkérdésnek tekintik, hanem mint társnemzet kívánnak tekintetni. A magyar nemzet és törvényhozás méltányos és igazságos leend a nemzetiségek iránt, de területi épségét senki kedvéért nem fogja, nem hozhatja áldozatul. Ma ismét ülés volt, a felirat
