Eger - hetilap, 1866
1866-03-22 / 12. szám
: 100 kir. leiratra, mint a válaszfelirati javaslatra. Beszéde végén ! uyiltan kijelenté, hogy sem ö, sem elvtársai nem akarják a felirat fölterjesztését akadályozni, habár azt is kimondá, hogy nem újabb fölirást, hanem a közös ügyek meghatározásának sürgős szüksége által oly annyira motivált napi rendet tartaná a jelen körülmények között már azért is czélra vezetöbbnek, „mert — mondja beszéde zárszavaiban — meg vagyunk győződve, hogy minden bajaink megoldásának kulcsa a birodalmi kapcsolatnak helyes megoldásában fekszik, és hogy egy lépés, mit e téren előre teszünk, saját kívánalmaink teljesülésére több horderövel bir, mint a legnyomasabb indokokra fektetett, a legkíméletesebb szavakba öltöztetett közjogi capacitatió 1“ Bartal beszéde után ismét nagy zaj lön; szavazás sürgette- tett. Babarczy a többség ezen türelmetlensége ellen felszólalt a szólásszabadság nevében, s mondá a többi között: „ha e házban, mint a szólásszabadság alkotmányos védelmezője helyén, a minoritás még az iránt sem nyerhet biztosítást, hogy szavát fölemelje, akkor azt gondolom, hogy az alkotmányos szabadság ki van zárva e házból.“ Tisza Kálmán is ohajtá, hogy a följegyzett szónokok névszerintszólittassanakfel: elállnak-e a szótól? Mi megtörténvén, mindnyájan, körülbelől 25-en elállottak a szótól. Ezalatt, minthogy Bartal „elvtársai nevében is“ szólott, név szerinti szavazást kívántak. — A jelen volt képviselők mindnyájan „igennel“ feleltek; 56-an nem voltak jelen ; egy jelen volt román képviselő nem szavazott. A jobboldal tehát ekként is igazolta, hogy a felirat fölterjesztését akadályozni nem akarja, habár arra nézve észrevételei is vannak, vagy voltak. Ma a képviselöház a válaszfeliratnak a főrendekkel leendő közlését határozta el azon óhajtással: vajha a főrendi ház azt egész terjedelmében elfogadná ! A főrendek ma szintén tartottak ülést; napirenden igazolási esetek és a horvát kérdés volt. Ez utóbbi iránt holnap fog határozat hozatni, ma az e részbeni irományok kinyomatni rendeltettek. A főrendi ház 4 tagot fog választani a horvát kérdésben megbízandó küldöttségbe. Az idő rövidsége miatt a főrendek a húsvéti ünnepek előtt a válaszfeliratot már aligha fogják tárgyalhatni. A magyar országgyűlés képviselőháza elé terjesztett válaszfelirati javaslat a legmagasabb királyi leiratra. Felséges Császár és Király ! 1. A legmagasb királyi leiratot, melyet Felséged alázatos válaszfeliratunk folytán hozzánk intézni méltóztatott. mély tisztelettel vettük, s egyaránt szem előtt tartva polgári kötelességünket és azon ingatlan hűséget, melylyel a Királynak és Hazának tartozunk, a helyzet fontosságához mért komolysággal tanácskoztunk annak tartalma felett. 2. E legmagasb királyi leiratnak egy része a közös viszonyok iránt ezentúl hozandó határozatokra, s az 1848-ki törvények némely részeinek átvizsgálására vonatkozik. Kapcsolatban állanak e tárgyak azon javaslattal, melyet — mint alázatos feliratunkban is kijelentettük, — a közös viszonyok meghatározására és azok mikénti kezelésére nézve ki fogunk dolgozni. A legmagasb királyi leirat ezen részét tehát említett javaslatunkkal együtt fogjuk tüzetesen tárgyalni, s azzal együtt adandjuk elő annak idejében ezek iránt is nézeteinket és megállapodásainkat. Alapunk és kiindulási pontunk a pragmatica sanctio leend, melyre nézve a válaszfeliratban már előadtuk nézeteinket. Mellőzve e nézetek ismétlését, egyszerűen jelentjük ki újabban is hű ragaszkodásunkat mindazokhoz, a miket e részben ott elmondottunk. 3. De a mi a legmagasabb királyi leirat azon részét illeti, mely a jogfolytonosság és a felelős minisztérium kinevezését és a törvényhatóságok alkotmányos hatalmának visszaállítása iránti kérelmünket megtagadja; erre nézve kötelességünk haladék nélkül felszólalni, s tartózkodás nélkül feltárni Felséged előtt nézeteinket és fájdalmas érzelmeinket. Teszszük ezt azon tiszteletteljes őszinteséggel, melyre a legmagasb királyi leirat is hivatkozik. 4. Mi a legmagasabb trónbeszédre felterjesztett alázatos feliratunkban azt kértük Felségedtől, a mi kétségtelen alapelve és raellözhetlen kelléke minden alkotmánynak, hogy a jogilag fennálló törvények hajtassanak végre. Kértük ezt alkotmányunk alapján világos törvények rendeleténél fogva, sőt czólszerüség tekintetéből is. Alkotmányunk 17 év óta fel van függesztve, törvényeink félretétettek, és octroyált rendeletekkel cseréltettek fel, s még most is absolut hatalom alatt állunk. Osszehivatott az országgyűlés, hogy alkosson uj törvényeket, holott az eddigi törvények sem tartatnak-4 T Á R C Z Művészet. Sajósy Alajos képkiállitása a lyceum dísztermében. Lapunk tárczája már minap registrálva városunk művészeti mozzanatait, amint egy mellékpillautást vetett Eger festészeti fényes múltjára, úgy felemlité, hogy városunk jelenben is egykét szorgalmas és jól iskolázott tehetséggel reményteljes jövő elé nézhet. Mire az „E g e r“ múlt száma máris jelenti, hogy Sajósy A lajos derék ifjú festészünk a kömlöi egyház részére Érsek ő nagymélt. által megrendelt és Sz. Mária mennybemenetelét Tiziannak velenczei eredetije után ábrázoló nagy oltárképet befejezvén, a lyceum dísztermében közszemlére kiállította, hol az f. hó 27-dikéig naponkint megtekinthető. Városunkban, hol a müigényeknek csak félig-meddig megfelelő hangverseny is a ritkaságok közé tartozik, ily képkiállitás valóságos eseménynek tekinthető. Annál ritkább lehet az alkalom a festőművészet egyik legnagyobb remekének ily hü másolatát szemlélhetni, milyen Tizian nagy mestermüvének, a világhírű „Assunt a“-nak Sajósy által kiállított ezen másolata. Tizian említett festménye egyike azon első rendű remekeknek, melyek a művészet legfőbb magaslatain állanak, s melyet azért mindenkinek ismernie kell, ki a festészet müvilágában körültekinteni kivan. Valamint a római, florenezi s umbriai müiskolában elvetett magvak Rafael és Corregio művészete által, a németben Holbein és Dürer festményeiben értek meg teljes aratásra, úgy a velenczei iskolában az előbb említett nagy mesterekkel majdnem i egykorú Tizian által érleltetett a virágzás teljes gyümölcsösé, s • eljutott azon magaslatra, melyen a velenczei festőművészet netovábbját elérte volt. De a mester művészetének koronája és leghíresebb müve épen Assuntája, Sz. Mária menybemenetelének ezen képe, melynek negyvenet haladó alakjain közel 10 esztendőn átdolgozván, benne iskolájának úgyszólván minden töké lyét öszpontositá; ugyannyira, hogy a mesternek azon gyengéi - is, melyeket a szigorúbb mtitörténeti bírálat más müvein szemére hány, ezen festvényén elenyésznek. Realisticus iránya itt egyaránt a legmagasztosabb idealismusig, a legtisztább eszményítésig fokozódik; valamint alakjai rendes nyugalmas méltósága itt oly drámái élénk cselekvénynyel és változatossággal egyesül, minőnek hasonlója ezenkívül még legfelebb csak egy két, e tekintetben hires festményén, mint például P r e s e n t a t i ój á n és S. Pietro Mártír e-jén szemlélhető. Amint festményünkön a szent Szűz ég és föld közt lebeg, mintegy a mennyei üdvnek érzetétől ragadtatik fel, melynek vágya s óhaja látszik őt az ég félé emelni. Fenn Isten szeretetteljesen elébe tárt ölébe várva, lent az apostolok utána kinyújtott karjaitól visszaesdve s kisérve, közepén angyalok bájos s fényteljes koszorújától körüllebegve, a mint valóban az ég és föld közötti fenséges lény legmagasztosabb eszményítéséig emelkedik- épen oly drámai változatosságot fejt ki az ellentétes mennyei és földi képek jelenete és sceneriája által. De mig a mti ezen tökélyeit sokan utólérhették, s kevesen túl is haladhatták, az, ami e festményt páratlan örökbecsű remekké teszi, kétségtelenül utólérhetlen gazdag szinpompája, melyhez hasonlót eddig a festészet elömutatni nem képes. S ebben áll a színezetben oly gazdag velenczei nagy mesternek, Ti- I ziannak legnagyobb ereje. ' Mig ugyanis a németalföldi iskolának,mely kezdetbeuavelenII
