Eger - hetilap, 1866

1866-03-22 / 12. szám

101

meg; módosítsa törvényeink lényeges részét, holott a törvények hatályon kívül tétettek, nem a törvényhozás, hanem a végrehajtó hatalom által.

. 5. Nemcsak az 1848-iki törvények vannak tettleg felfüggesztve, nemcsak azon törvények, melyek átvizsgálása követeltetik, hanem mindazon korábbi alaptörvények is, melyek a végrehajtó hatalom körét és korlátáit szabják meg, s az alkotmány lényeges részét képezik.

6. Nem akarjuk mindezen törvényeket elsorolni, csak azt emlitjük meg, hogy még most is fel van függesztve az 179°/t X-dik törvényczikk, mely azt mondja, hogy Magyarország független ország, saját önállással és alkotmánynyal bir, saját törvényei szerint kormányzandó és igazgatandó.

7. Fel van még most is függesztve a királyi hitlevelek azon ünnepélyes biztosítása, hogy az ország alkotmányos jogait, törvényeit a király megtartja és másokkal is megtartatja.

8. A pragmatica sanctiót, azon ünnepélyes alapszerződést, mely a trónnak szintúgy, mint a nemzet jogainak legszilárdabb alapja, elismerte ugyan a legmagasabb trónbeszéd, de fájdalom, ez elismerés még eddig csak elvileg történt, mert az alkotmánynak visszaállitása, melynek ez elismerést nyomban kellett volna követnie, csak feltételesen igértetett, azon időre és azon esetre, ha az 1848-iki törvények némely részeit átalakítjuk. A sanctio pragma- ticának azon részev tehát, mely 1715. III. t. czikkre hivatkozva, kimondotta, hogy „0 Felsége az ország karai és rendei felett nem akar máskép uralkodni és kormányozni, mint magának Magyaror- szágnak eddig hozott vagy jövendőben országgyülésileg hozandó saját törvényei megtartásával,“ még most sincs tettleg és valósággal életbe léptetve.

9. Ezek támasztották bennünk azon aggodalmat, melyet válaszfeliratunkban őszinte bizalommal elmondottunk, midőn kijelentettük, hogy „törekvéseinknek csak úgy lehet sikere, ha törvényhozási működéseinkben azon erős hit kiséri lépteinket, hogy a mit a király és nemzet együtt megállapítottak, azt csak a király és nemzet egyesült akarata változtathatja meg.“ Ez volt egyik alapja buzgó kérésünknek; vigasztalást kerestünk a trónnál, tettleges megnyugtatást kértünk Felséged királyi hatalmától.

10. Aggodalmunkat a legmagasb királyi leirat sem oszlatja el, sőt növeli annak súlyát, midőn a jogfolytonosság gyakorlati alkalmazásának a jelen rendkivüli körülmények között csak is abban látja lehetőségét, hogy a törvények változtatása egyedül a törvényhozás jogosult tényezői közreműködése mellett eszközlendő országgyűlési megállapodások alapján történik.“

11. A törvényhozási jog legszebb alkotmányos joga a nemzetnek. Fontos és üdvös az országra nézve, ha nem létezhetik más törvény, mint a melynek alkotásába az ország is beleegyezett. De hogy e jog valóság legyen, mulbatlanul szükséges, hogy az ekkép alkotott törvények végrehajtassanak és megtartassanak mindaddig, mig azokat az alkotmányos törvényhozás a rendes utón el nem törli, vagy meg nem változtatja. Ha a végrehajtó hatalomnak joga volna, a törvényhozás rendes utján alkotott törvényeket végre nem hajtani, azok erejét felfüggeszteni, rendeletekkel cserélni fel, s a törvényt és alkotmányt mindaddig függőben tartani, mig a rendes törvényhozás azokat meg nem változtatja : akkor magát a törvényhozási jogot is valósággal a végrehajtó hatalom gyakorolná, vagyis a törvényhozás és végrehajtás tettleg ugyanazon hatalom kezében volna. Felséged az absolutismust fentartani, ugyhiszszük, nem akarja. Már pedig a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak ily egyesítése, még ha ideiglenesen történik is, valóságos abso- lutismus.

12. Nem ilyen jogfolytonosság az, melyet az alkotmányos elv, a törvények s a királyi hitlevelek és fejedelmi eskük megalapítottak. A valóságos jogfolytonosság nemcsak a törvények alkotásának módjára, hanem azok megtartására és végrehajtására is egyaránt kiterjed.

13. Hivatkozik a legmagasb kir. leirat a történelemre is, állítva, hogy annak „lapjai nem egy példát hoznak fel, hogy hason körülmények között hasonló eljárás követtetetts ajánlja nekünk e példák követését.

14. Tudunk, igenis, példákat a történelemben, hogy Magyar- ország alkotmányának lényeges részei megsértettek, sőt az egész alkotmány is felfüggesztetek: de tudjuk azt is, hogy midőn a fejedelem, absolut hajlamú tanácsosai ellenére, a törvényt és saját igazságérzetét követve, az alkotmányt ismét visszaállította, a visz- szaállitás nem volt azon feltételhez kötve, hogy az ország valamely, a törvényhozás rendes utján alkotott és királyi szentesítéssel megerősített törvényt, melyet a fejedelem talán károsnak vélt, előbb módositson! nem mondatott, hogy mig a módosítás meg nem történik, addig sem a károsaknak vélt törvények, sem az országnak egyéb lényeges törvényei, melyek a végrehajtó hatalom körére és korlátáira vonatkoznak, tettleg visszaállíttatni nem fognak.

15. Első Leopold, midőn a magyar alkotmánynak közel tiz évig tartott felfüggesztését 1861-ben megszüntette, azonnal teljesen

czei festészetre lényeges befolyást gyakorolt, megragadó mély szin- hangulata, mondják, a fenséges gót domok ablakai üvegfestményei szinhatása alatt keletkezett; addig a velenczei iskola élénkebb színezete nagyszerű basilikái mozaikmüveinek izzó fényes szinei által fokozódott azon utólérhetlen tüzü ragyogásra és bájra, melyet már csak utánozni, de túlhaladni nem lehet.

És valamint már a rajzvonalzatok egyszerű harmonious összeállítása a világosság és árnyéklat által egy magában mély hatást képes gyakorolni, mielőtt még a kép alakjait és jeleneteit a távolból teljesen kivehetnék, — mint ez az antik-művészet alakzatain, vagy Michel Angelo és Rafael compositióin észlelhető; úgy érezzük viszont a velenczei iskola mestermüvein: Palma- Vecchio, Bonifazio és kiválólag Tizian festményein azon hatást, melyet egy magában a színek harmóniája gerjeszt, eltekintve a kép sajátlagi alakjai és jelenetei hatásától.

S ez az, a mi különösen a mai, szinérzékét vesztett és szin- trlentil józannak látszani vágyó korizlésünknél fogva elengedket- lenné teszi a velenczei iskola nagy mestermüveinek méltánylását és tanulmányozását, másolását s utánzását.

A kiemelt szempontok és tekintetek azok, melyeknél fogva Sajósy müve is véleményünk szerint méltánylást igényelhet.

Kétségtelen, hogy valamint ily példányszerti remekmű tanulmányozása és másolása a tehetséges ifjú művésznek legnagyobb előnyére szolgál, úgy hasonlithatlanul becsesebb Tizian nagybecsű müvének, ha mindjárt középszerű másolatát is bírnunk egyik templomunk oltárképéül, mintsem a mennybevétel előállítása feladatának nehézségénél fogva csak ritkán sikerülhető eredetit. Miután ebben az eredetiség úgyis nagyobbára csak Tizian és Guido Reni Assumtája közötti többé vagy kevésbbé lényeges eltérésekből áll. Maga korunk egyik első rendű mestere Grigoletti is az esztergomi basilika nagyszerű oltárlapján Mária mennybevételének, kétségtelenül mai e nemű leggenialisabb

egyik előállításán, szintén csak honfia Tizian Assuntajának pa- raphrásisát kisérlé meg.

Sajósy másolata egyébiránt már az által is nagy elönynyel bir, hogy annak kisebb vázlata közvetlenül az eredeti után a helyszínén Yelenczében készült. Mig mai napság művészeink már megszokták az ily mesterművek másolatait is csak amúgy selejtes metszetek, vagy csak harmad, negyed-kézböli másolatok után készíteni.

Szomorúan tapasztalhatja ezt naponkint mindenki közülünk a szobáink falait díszítő, vagy igazabban mondva disztelenitö aranykereteit másolásokon, mint bánnak el például a szegény Rafael dicső Madonnáival, melyeknek rőfszámra készülő századik vagy talán már ezredik másolásáról készült ily másolatokban végre az egész hasonlatosság csak is annyiból áll, hogy az eredetinek nyomorált torzképei. Nyilván annak elrettentő példá- I jaul, hogy a müizlés és müérzék hiánya kezet fogva a kontársággal, mivé nem teheti ily másolatok által a legfönségesebb és legre- mekebb eredetit is.

De hogy tárgyunkra visszatérjünk — ámbár azt sem tartjuk épen itt tárgyonkivülinek, ha ily alkalommal az Ízléstelenségnek egyet mást odamondhatunk — különösen kiemelendőnek tartjuk még a másolat szerencsésen sikerült színezetét, mit Sajósy nyilván a velenczei iskola mesterei utánzásában meglehetős bra- vourral sajátjává tett. Előnyére szolgál egyébiránt azon körülmény is, mely szerint e mü ereje inkább a távolbóli általános hatás, mintsem a részletek finomabb kidolgozásában áll.

Legjobban sikerültnek vélnök épen a kép föalakját. Habár , a Sz. Szűznek, eszményi fogalmaink s a női szépségnek egyéni Ízlésünk képzete szerint, ihletettebb s bájosabb arczot óhajtanánk is, mintsem ezen kevéssé erősebb vonásu s barnább, tüzes arczszinii, rövidke és vastagocska orrú női képet; de ez termé- I szetesen nem a másoló rovására esik, hanem az eredetinek gyen*