Eger - hetilap, 1866

1866-01-04 / 1. szám

IV. évfolyam. 1. szánt. Január 4-én 1806. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . 2 ,, 50 „ Negyedévre . . I „ SO „ Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceuilli nyomda. Filóíizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Bustiház, 803. szám), — J entsch G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS AZ CZIMÜ POLITIKAI S VEGYES TARTALMI7 HETILAP 1866-ik évi folyamára. Előfizetési föltételek. Egész évre....................................................5 ft — Félévre.........................................................2 ft 50 kr. Negyedévre ....................................................1 ft 30 kr. E gy hónapra...............................................— 44 kr. T . gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Busti-ház 803. sz.) bérmente­sen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Becs decz. 31. 1865. Jelen, hazánkra és a birodalomra nézve örökre emlé- j kezetes év remény és aggodalom közt végződik be. A jövő ; még a bizonytalanság ködébe van burkolva. Reméljünk, hogy a közeledő uj év ezt eloszlatni, s a teljesülés korsza- j kát végre megérlelni fogja. Bécsben a lehangoltság, lehet mondani, majdnem átalános; mit, őszintén szólva, természetesnek találunk. A magyar országgyűlés még nem szólamlott meg, s a dol­gok további fejlődése és végkimenetele iránti kétség fe­nyegető rémként zavarja a kedélyeket. A német elem az egész monarchiában izolálva, s alkotmányos harczban áll az illető országok más nemzetiségeivel. A történet-politi­kai individualitások jelét kezdik adni öntudatra lett föl- vergődésöknek a szerintök történetileg összetartozó orszá­gok és tartományok egyesítésére irányuló törekedéseik által; s még senki sem látja, milyen leend vagy lehetend azon egységi közeg, mely ezen külön törekvések lehető kiegyeztetésével az összes partialis erőket, az egésznek erősségéül és biztonságául, mint ezt a pragmatica sanctió- ban megszentelt közös czél megkívánja, összetarthatandja, s minden oly fejleményt, mely az ezen czél szükségelte kapocs tultágitására, sigy a birodalom fokonkénti dissolu- tiojára vezethetne, hatálylyal paralyzálhatand. Háborgó sejtelemmel vélik már is észrevenni, hogy Magyarország semmi oly intézmény felállításához sem fogja hozzájáru- j lását adni. mely feljogosítva volna, országgyűlésének köz­bejötté nélkül, a fejedelemmel az egész birodalomra, tehát Magyarországra nézve is törvényeket hozni. Pedig rendit- ! hetleniil él itt azon meggyőződés, hogy a közös ügyekre ! nézve szervezett ilynemű közintézmény nélkül, a mutatko- ! zó önállási törekvésekkel szemközt, tekintve az ily moz­galmak soha meg nem állapodó progressiv természetét, a birodalom soká összetartható nem lesz. A birodalom fela­data szerintök az, hogy alkatrészeit mindinkább szorosab­ban csatolja egymáshoz; azon pillanattól fogva, melyben bebizonyulna, hogy e feladatát betölteni már nem képes, hanem a kapcsok tágitását tűrni, sőt megengedni kényte­len, fenmaradhatása problematicussá válnék, mert nem az összehozó, hanem a szétfeszítő erők jutnának tulsnlyra. Többiben itt tudni akarják, hogy a kezdeményezési ; szerep gr. Appony i Györgynek fogna nehéz, de dicső és | érdemteljes osztályrésze lenni. Ő lenne tehát az, ki a feli- ! rati javaslatot is fogná a képviselőháznak előterjeszteni, s e felett az első küzdelmet a baloldallal kiállani. Deák túl­nyomó többségével közepett maradna, mintegy döntő köz­vetítő gyanánt. A nemes gróf eme jelentőségteljes szerepének tekintetéből nem mulaszthatjuk el,az általa alapított két nagy politikai lapra, úgymint a „Debatte“ és „Magyar Világ“-ra a t. közönség figyelmét fölhivni. Arról is beszélnek, hogy a magyar országgyűlés kész lesz ugyan a közös ügyeket már most törvényesen meg­határozni ; tárgyalásuk módja iránt azonban a birodalom másik fele kiküldöttjeivel óhajtana előbb értekezni, s ha lehet, megállapodásra jutni. Mindkét részről tehát delegál­tak ad hoc fognának a paritás alapján kiküldetni, kik a tárgyalás módja felett véleményeznének ; ily vélemény mindkét részről történt elfogadása után törvénynyé válnék. E közben O Felsége megkoronáztatnék, s a közös ügye­ket a végmegállapodás megtörténtéig, felelős miniszterek közreműködése és ellenjegyzése mellett, maga kezelné. Ez első pillanatra tetszetős eljárási módnak látszik ugyan, tekintve azonban, hogy két felelős minisztérium harmadik közvetítő nélkül a legjobb akarat mellett is összeütközésbe jöhet, s igy viszályok uj kútfejévé válhatik, aligha lesz foganatosítható. Végül megemlítem, hogyitt-ott, mint minden fordulat alkalmával, úgy jelenleg is, a concordatum revisiója ismét szóba hozatott. Találkozott lap, mely az eziránti remények teljesülését épen egy magyar cultusminisztertől várja. A concordatum az egész monarchiában senkinek soha, nem mondom, valamely bajt, de csak legkisebb kellemetlensé­get sem okozott; alig foghatni meg tehát, hogy vannak emberek, kik egyéb, valósággal súlyos bajaink özönében, ezen kérdést még mindig elővonszolják, s valóságos pa- naceaként sürgetik. ________ r

Next

/
Oldalképek
Tartalom