Eger - hetilap, 1865

1865-05-04 / 18. szám

III. évfolyam.

18. szám.

Május 4-én.

Előfizetési d íj:

Egész évre .

. 5ft - kr.

P élévre

. 2 ,, 50 „

Negyedévre .

1 „ 30 „

Egy hónapra

• - 44 „

Hirdetésekért

minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik.

Hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. kiöli /,<■ t esc U Í‘ t elfogad: a szerkesztőség (Bustiház, 803. szám), — Violet Otto és Jentsch

könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal.

Néhány szó a felső-tárkányi ásatásokról, s vissza pillantás Eger múltjába.

(Folytatás.)

A vár, mely e térkép készültekor még védelmezhető állapotban s régi alakja és kiterjedésében megvolt, három részből állott, u. m. a valódi várból, mely omladványaiban most is látható, belső sánczból, mely most is sáncz nevet visel; végre külső sánczból, mely az egész almagyar-tetőt magában foglalta, és pedig szélességben körülbelül az al- magyari szőlőm közt elhúzódó dülőuttól a „szarvas“ kaszárnya melletti útig, hosszában pedig szintén ezen szplőm felső szomszédja kaszálója mintegy közép tájának irányáig terjedt. Hogy e sánczok kiterjedéséről még világosabb fogalmat adhassak, összehasonlítom azokat a meglevő vár területével. A belső sáncz — mely jelenleg lakházakkal van beépitve — ehhez hasonlítva háromszoros, a külső sáncz ötszörös kiterjedéssel birt, a most is látható belső vár tehát az egész kiterjedésnek csak y9 részét tette. A várból a belső sánczczal a közlekedés úgynevezett „sötét kapu“ által •— hol most a Dobó sirja van, tartatott fenn. Hogy e térkép a várnak és sánczoknak az időbeli kiterjedését híven ábrázolja, tanusitja az, hogy a belső sánczot most is sáncznak nevezzük, a külső sáncznak maradványai szőlőszomszédom kaszálóján most is feltalálhatók, a mint hogy szőlőszomszédom, a múlt őszön kaszálóját felszántatváD, e sáncz maradványait fel is találta, közel egy szekérnyi követ hányatván abból ki. A vár a török világ előtt nem volt védelmezhető valódi erősség; ezt tanusitja azon körülmény, hogy Ferdinánd és Zápolya vetélkedései korszakában gyakran urat cserélt, védelmezhető állapotba, és igy erősséggé azt Perényi Péter idomította. E nagy kiterjedést — mely e térképen látható — az egri vár hihetőleg a török uralom alatt nyerte, mert az 1552i-ki Dobó védelmekor sánczok védése felől említés nem tétetik, a vár leírásánál emliti ugyan Istvánffy Miklós, hogy Perényi a várat egy keresztfái építése, s árok ásatása által két részre osztotta, s a szomszéd dombot, melyről a vár könnyen lőhető volt, a várhoz csatolta. Forgács Ferencz szintén azt állítja, hogy a vár maga, bár a szomszéd hegytől mély árokkal elválasztva, de a hegyről könnyen lőhető volt, Perényi egy keresztfáiból — melynek köre földdel töltetett ki — álló bástyát huzatott, egyszersmind egy földhalmot állított — hihetőleg a mostani kalváriahegyet — melynek tetejéből minden irányban lehetett lőni sat. Ha ezen állítások szerint 1552-ben már a vár két részből állott is, hogy ezt Dobó nem védhette, nem is védte, hihetővé teszi a védseregnek 2000-et meg nem haladott száma. Hogy a török uralom alatt nyerhette a vár e nagy kiterjedtségét, és hogy mily nevezetes erősség lehetett ez időben Eger, tanusitja az, hogy a hanyatlott, sőt a magyar földön majdnem egészen megszűnt török hatalom mellett is, Eger csak ce r ni r ozás folytán, éhség következtében adatott fel az azt ostromló keresztény seregnek. A sánczok idő múltával elpusztultak, a belső sánczbau házak épültek, a külső nagy sáncz helyén jelenleg szőlőtőkék tény észtéinek, s maholnap emlékük is elenyészik. A belső vár omladványaiban még most is megvannak. Mit rejthetnek ezen om- I ladványok maguk alatt? azt biztosan nem tudjuk, de láthatjuk az újabb korban napfényre hozott régi templom maradványait, melyek kiásattak ugyan, de fájdalom! fen- tartásukra senkisem gondol, s rövideden bekövetkezik azon idő, hogy ez érdekes maradványok is gyerkőczök pajkossága folytán elundokittatnak, az idő viszontagsága által pedig végképen megsemmisítietnek épen úgy, minta Pyrker idejében kiásott részek faragványai már részben megsemmisültek ; mig ha ki nem ásattak volna, rejtve bár, de fentartva, s az azokat boritó hantok által megőrizve jutottak volna e régiségek iránt kegyelettel viseltető utókor birtokába !! Lehetnek e várromok alatt több elrejtett, érdekes egyéb régiségek, hihetőleg itt nyugszanak Imre királyunk hamvai is — léteznek e vár alatt több rendbeli, ive- zett föld alatti helyek — c a s e in a 11 e k, -— melyek közül egynémelyeket gyermekkorunkban ismertünk mi is; bejárásai később befalaztatván, a mai kor azokat már nem ismeri; ezeknek egyikében, mintha a falból nőtt volna ki, látható volt egy övig kifaragott törökalak, mely alak bár kemény kőből faragtatott, a pajkos ifjak által kövekkel megdóbáltatott, megsértetett ugyan, de azért most is tűrhető épségben megvan ; vájjon nem azon helyet jelöli-e a törökalak, hol Dobó idejében a török a föld alatt igyekezett a várba bejutni? Ugyancsak a földalatti helyiségek közül ismertünk több szobaalaku helyet, melyek közül egyik török ebédlőnek, a másik Rákóczy tömlöczének neveztetett sat.

Térképünk szerint is, a vár nyugati oldala mellett feküdt a fallal keritett város, — melynek falai a rácztemplom- tól kezdve a kacsaközig mainapig is láthatók — a város északi oldalánál látható a ráczkülváros, a déli oldalon a ráczk ül városnál jóval terjedtebb makiári, s együtt e kettőnél is nagyobb, a farkasvölgyig lenyúló hatvani külváros. Nem áll tehát egy némelyeknek azon vélekedése, hogy Eger a törököktőli visszafoglaláskor csak romokból állott volna, s kiterjedése a város falain túl nem terjedett, mert ime a török kiverése utén 20 évvel három külvárosa, ha nem is mostani kiterjedéssel, de már megvolt, a töröktőli visszafoglalás után 12 évvel keletkezett Fenessy-szerződés- ben is már a külvárosok fölemlítve lévén, alig hihető,