Eger - hetilap, 1865

1865-12-14 / 50. szám

416

stitualt voltát elismerte; s hogy a képviselők köreiben hire jár, hogy Podledics varasdmegyei adminisztrátor, ezen méltóságától fölmentetett.

Végül jelentésünkhöz csatoljuk még azon decz. 11-ről kelt bécsi táviratot, mely szerint a „Wiener Ztg.“ jelenti, hogy H a u- 1 i k bibornok a báni méltóság helyettesévé neveztetett ki : (Tehát Sokcsevics fölmentetése várható.)

Követválasztások.

(Folytatás.)

A magyar országgyűlésre képviselőkul megválasztattak :

Aradmegyében Popovics Zsigmond, Simonyi Lajos, Jonesco Döme, Popovics Desseanu János, Varga Flórián, Mocso- nyi Antal;

Apatinban Ambruszt Péter;

Munkácson Eötvös Tamás;

Krassómegye zorlenczi kerületében Wlád Alajos ;

Belényesen Véghső Gellért;

Ungmegye nagykaposi kerületében Bernáth Zsigmond >

Hontmegyében Rajner Pál, Paczolay János, Ivánka Zsigmond;

Mosonymegye sz.-jánosi kerületében Jankovich Antal;

Vasmegye kis-czelli kerületében Horváth Elek;

Zólyommegy ében Plathy György, Lehoczky, Kalauz Pál, Ruttkay István ;

A b a a j n.-mihályi kerületében Szirmay Géza;

Szent-Endrén Ács Károly;

Szegszárdon Szluba Bcncze ;

Selmeczen Prugberger;

A fülöpszállási kerületben Szász K ároly ;

Zarándmegye nagy-halmágyikerületében Borlea Zsig mond.

Lu b 1 ó n Andreánszky;

Toron tálban Dániel Pál, Nikolits Sándor, Vidacs János, Rónay Lajos, Trifunácz;

Tolna megye paksi kerületében Kurcz György, a bonyhádi kerületben Perczel Béla;

Ze m p 1 én mádi kerületében Vécsey Károly, a homonnai kerületben Szirmay Pál;

Krasznamegye sz.-Somlyói kerületében Bánffy Albert;

Nagy-Becskereken Stratimirovics tábornok;

Jászberényben Sipos Orbán.

Levelezések.

Tisza-Nana, decz. 12. 1865. T. szerkesztő ur! Sietek a t.-ná- nai követválasztás lefolyásáról és eredményéről, mint szemtanú, híven tudósítani.

„Mátyás király bevonulása Budára“ jutott eszembe, midőn ma Dobóczky választói Tisza-Nánára bevonultak. Egyik községet a másikkal kocsik hosszú sora kötötte össze ; mintegy nyolcz- száz fogat robogott be egymásután, hozva a választók értelme- 1 sebb s vagyonosbjait, lengő fényes zászlók alatt, lelkes fiatalokból alakult disz-bandérium által vezetve.

Ezek után, egy ezekkel nem mérkőzhető sereg, szaporítva kömlői asszonyok, leányok és gyerkőczökkel érkezett meg, élükön Németh Alberttel —• Erdélyi Józsefet éltetve.

Az elnök kérdésére : kit akarnak a választók követül ? egy kiáltás : „Éljen Dobóczky!“ rázta meg a léget. Az értelmiség egy-kettő kivételével mind e párton sorakozva, méltán reményl- hette, hogy a túlsó párt méltányos leszen, s idökimélés tekintetéből sem kívánja a reá különben is sikertelen megszavaztatást; de mivel kívánta, a 10-nél több választó kérelmére, közös megállapodás utján, távolibb községeken kezdve, a szavazás megin- dittatott.

i Alig szavazott le négy község, miközben Dobóczky j mindig nagy előnyben volt, Heves város népének szavazása köz- | ben jelenti magát Erdélyi: „hogy a kerület békéje, nyugalma szempontjából ezennel lemond, ha a küldöttség, jegyzőkönyvébe fölveszi e szavakat: „hogy neki is jelentékeny számú szavazója volt.“ Ezeket, mint a fDobóczky-párt ügyéhez nem tartozókat, s mint a lelépő saját szavait, a küldöttség fölvenni Ígérvén, Erdélyi visszavonult, s az elnök ünnepélyes felkiáltására: Éljen Dobóczky Ignác z, mint a t.-nánai választókerület ezennel megválasztott képviselője: ez éljen, hatalmas lelkesedéssel ezer meg ezer torokból viszhangoztatott.

A megjelenésre fölhívott képviselő, örömtől lelkesült választói között megjelenvén, azok nagybecsű s fényesen tanúsított bizalmát meleg szavakkal megköszönte, s kijelentette: hogy teljes meggyőződésből áll a haza nagy bölcse: Deák zászlója alá; s főfeladata leszen, akként hálálni meg választói bizalmát, hogy az ország ama nagy férüával öszmunkálva, nemzetünk boldogságának tervezett felépítésénél tiszta lelkiismerettel s egész erejéből müködendik. Holló.

Biitl-Sz.-Mihály (Szabolcsmegye,) november végén. T. szerkesztő ur! f. hó 27-én tartatott meg a dadai választó-kerület számára az országgyűlési képviselőnek megválasztása, mely alkalommal a nevezett kerületnek 1848. és 1861-iki képviselője, t. B ó- n i s Sámuel ur újra közfelkiáltással megválasztatott. Választóihoz intézett beszédéből, habár egyenesen nem mondta is ki, hogy nagy hazánkfia Deák Ferencz elveihez ragaszkodik, mégis örömmel értesültünk, hogy ő is a kibékités nagy munkáját elősegíteni akarja, és kész a lajthántúli országok jogos igényeit is kielégíteni, mennyiben azok édes hazánk jogaiba és ön- állásába nem ütköznek. A több ezernyi számos és díszes zászlókkal ékeskedő választók, kik közt száznál több lovas is volt, harsány ! éljenekkel fogadták beszédjét, és diadallal kisérték választottjukat szállására. Bár engedné a magyarok Istene, hogy az ő s min- i den honatya működését áldás, és a miután százezrek ajakán buzgó imádság epedez, egy jobb kor, a béke, egyetértés és hazánk fölvirulásának kora kövesse.

Még nem teljesíthetvén Ígéretemet a sz.-mihályi tagosítás leírása tekintetében, egy más tagosítás megindításáról szólok,

! mely nem a legörveudetesebb körülmények között vette kezdetét- | A szomszéd Tisza-Bűd községében történteket értem. Itt ugyanis i gróf Dessewffy Emil, és a Dugályi és Oláh családok, mint közbirtokosok, a legelő-elkülönitést, a birtoktagositást megindítván, az első alispán ur elnöklete alatt október elején az érdeklettek jelenlétében közgyűlés tartatott, mely alkalommal a bújtogatók által fölingerelt, eddigi birtokához makacsul ragaszkodó orosz nemzetiségű köznép, daczára lelkésze higgadt előterjesztése és csen- desitésének, nemcsak hangosan zúgolódni, és fenyegetőzni kezdett, hanem egyikök az elnöklő alispán kezéből a hivatalos irományokat ki-, és összetépte, hajdúját véresre verték, s a jelenlevők biztonságát annyira fenyegették, hogy azoknak sietve távozniok kellett. Ezen kihágások megfenyitése végett most 90 dzsidás-katona két tiszt parancsa alatt tartja Blidöt megszállva, melynek félrevezetett lakosai közül, daczára annak, hogy csak egy-két évvel ezelőtt a szomszéd Tisza-Dobon az ellentállásnak és makacsságnak szomorú következményét láthatták és tapasztalhatták, nehá- nyan még a bevonuló katonaságnak is ellenállni merészeltek, minélfogva most a többi kihágókkal együtt Nagy-Kállóban várják megérdemlett blintetésöket. Mint mindenütt, úgy minálunk is akadnak elégiiletlenek, kik a tagosítás folytán megcsonkítottnak vélt birtokuk fölötti, s különösen a helybeli elöljárók ellen intézett boszankodásukat a májusi és júliusi vásárok alkalmával tüntették ki, a midőn a rendet fentartani óhajtó elöljáróságot tettleg bántalmazták, és a közbelépő csendőrség és a pandúrok daczára^

n