Eger - hetilap, 1865

1865-12-14 / 50. szám

416 stitualt voltát elismerte; s hogy a képviselők köreiben hire jár, hogy Podledics varasdmegyei adminisztrátor, ezen méltósá­gától fölmentetett. Végül jelentésünkhöz csatoljuk még azon decz. 11-ről kelt bécsi táviratot, mely szerint a „Wiener Ztg.“ jelenti, hogy H a u- 1 i k bibornok a báni méltóság helyettesévé neveztetett ki : (Te­hát Sokcsevics fölmentetése várható.) Követválasztások. (Folytatás.) A magyar országgyűlésre képviselőkul megválasztattak : Aradmegyében Popovics Zsigmond, Simonyi Lajos, Jonesco Döme, Popovics Desseanu János, Varga Flórián, Mocso- nyi Antal; Apatinban Ambruszt Péter; Munkácson Eötvös Tamás; Krassómegye zorlenczi kerületében Wlád Alajos ; Belényesen Véghső Gellért; Ungmegye nagykaposi kerületében Bernáth Zsigmond > Hontmegyében Rajner Pál, Paczolay János, Ivánka Zsigmond; Mosonymegye sz.-jánosi kerületében Jankovich Antal; Vasmegye kis-czelli kerületében Horváth Elek; Zólyommegy ében Plathy György, Lehoczky, Kalauz Pál, Ruttkay István ; A b a a j n.-mihályi kerületében Szirmay Géza; Szent-Endrén Ács Károly; Szegszárdon Szluba Bcncze ; Selmeczen Prugberger; A fülöpszállási kerületben Szász K ároly ; Zarándmegye nagy-halmágyikerületében Borlea Zsig mond. Lu b 1 ó n Andreánszky; Toron tálban Dániel Pál, Nikolits Sándor, Vidacs Já­nos, Rónay Lajos, Trifunácz; Tolna megye paksi kerületében Kurcz György, a bony­hádi kerületben Perczel Béla; Ze m p 1 én mádi kerületében Vécsey Károly, a homonnai kerületben Szirmay Pál; Krasznamegye sz.-Somlyói kerületében Bánffy Albert; Nagy-Becskereken Stratimirovics tábornok; Jászberényben Sipos Orbán. Levelezések. Tisza-Nana, decz. 12. 1865. T. szerkesztő ur! Sietek a t.-ná- nai követválasztás lefolyásáról és eredményéről, mint szemtanú, híven tudósítani. „Mátyás király bevonulása Budára“ jutott eszembe, midőn ma Dobóczky választói Tisza-Nánára bevonultak. Egyik köz­séget a másikkal kocsik hosszú sora kötötte össze ; mintegy nyolcz- száz fogat robogott be egymásután, hozva a választók értelme- 1 sebb s vagyonosbjait, lengő fényes zászlók alatt, lelkes fiatalok­ból alakult disz-bandérium által vezetve. Ezek után, egy ezekkel nem mérkőzhető sereg, szaporítva kömlői asszonyok, leányok és gyerkőczökkel érkezett meg, élü­kön Németh Alberttel —• Erdélyi Józsefet éltetve. Az elnök kérdésére : kit akarnak a választók követül ? egy kiáltás : „Éljen Dobóczky!“ rázta meg a léget. Az értelmiség egy-kettő kivételével mind e párton sorakozva, méltán reményl- hette, hogy a túlsó párt méltányos leszen, s idökimélés tekinteté­ből sem kívánja a reá különben is sikertelen megszavaztatást; de mivel kívánta, a 10-nél több választó kérelmére, közös meg­állapodás utján, távolibb községeken kezdve, a szavazás megin- dittatott. i Alig szavazott le négy község, miközben Dobóczky j mindig nagy előnyben volt, Heves város népének szavazása köz- | ben jelenti magát Erdélyi: „hogy a kerület békéje, nyugalma szempontjából ezennel lemond, ha a küldöttség, jegyzőkönyvébe fölveszi e szavakat: „hogy neki is jelentékeny számú szavazója volt.“ Ezeket, mint a fDobóczky-párt ügyéhez nem tartozókat, s mint a lelépő saját szavait, a küldöttség fölvenni Ígérvén, Erdé­lyi visszavonult, s az elnök ünnepélyes felkiáltására: Éljen Do­bóczky Ignác z, mint a t.-nánai választókerület ezennel meg­választott képviselője: ez éljen, hatalmas lelkesedéssel ezer meg ezer torokból viszhangoztatott. A megjelenésre fölhívott képviselő, örömtől lelkesült válasz­tói között megjelenvén, azok nagybecsű s fényesen tanúsított bi­zalmát meleg szavakkal megköszönte, s kijelentette: hogy teljes meggyőződésből áll a haza nagy bölcse: Deák zászlója alá; s főfeladata leszen, akként hálálni meg választói bizalmát, hogy az ország ama nagy férüával öszmunkálva, nemzetünk boldogságá­nak tervezett felépítésénél tiszta lelkiismerettel s egész erejéből müködendik. Holló. Biitl-Sz.-Mihály (Szabolcsmegye,) november végén. T. szer­kesztő ur! f. hó 27-én tartatott meg a dadai választó-kerület szá­mára az országgyűlési képviselőnek megválasztása, mely alka­lommal a nevezett kerületnek 1848. és 1861-iki képviselője, t. B ó- n i s Sámuel ur újra közfelkiáltással megválasztatott. Válasz­tóihoz intézett beszédéből, habár egyenesen nem mondta is ki, hogy nagy hazánkfia Deák Ferencz elveihez ragasz­kodik, mégis örömmel értesültünk, hogy ő is a kibékités nagy munkáját elősegíteni akarja, és kész a lajthántúli országok jogos igényeit is kielégíteni, mennyiben azok édes hazánk jogaiba és ön- állásába nem ütköznek. A több ezernyi számos és díszes zászlókkal ékeskedő választók, kik közt száznál több lovas is volt, harsány ! éljenekkel fogadták beszédjét, és diadallal kisérték választottju­kat szállására. Bár engedné a magyarok Istene, hogy az ő s min- i den honatya működését áldás, és a miután százezrek ajakán buz­gó imádság epedez, egy jobb kor, a béke, egyetértés és hazánk fölvirulásának kora kövesse. Még nem teljesíthetvén Ígéretemet a sz.-mihályi tagosítás leírása tekintetében, egy más tagosítás megindításáról szólok, ! mely nem a legörveudetesebb körülmények között vette kezdetét- | A szomszéd Tisza-Bűd községében történteket értem. Itt ugyanis i gróf Dessewffy Emil, és a Dugályi és Oláh családok, mint közbir­tokosok, a legelő-elkülönitést, a birtoktagositást megindítván, az első alispán ur elnöklete alatt október elején az érdeklettek je­lenlétében közgyűlés tartatott, mely alkalommal a bújtogatók ál­tal fölingerelt, eddigi birtokához makacsul ragaszkodó orosz nem­zetiségű köznép, daczára lelkésze higgadt előterjesztése és csen- desitésének, nemcsak hangosan zúgolódni, és fenyegetőzni kezdett, hanem egyikök az elnöklő alispán kezéből a hivatalos irományo­kat ki-, és összetépte, hajdúját véresre verték, s a jelenlevők biz­tonságát annyira fenyegették, hogy azoknak sietve távozniok kel­lett. Ezen kihágások megfenyitése végett most 90 dzsidás-katona két tiszt parancsa alatt tartja Blidöt megszállva, melynek félre­vezetett lakosai közül, daczára annak, hogy csak egy-két évvel ezelőtt a szomszéd Tisza-Dobon az ellentállásnak és makacsság­nak szomorú következményét láthatták és tapasztalhatták, nehá- nyan még a bevonuló katonaságnak is ellenállni merészeltek, mi­nélfogva most a többi kihágókkal együtt Nagy-Kállóban várják megérdemlett blintetésöket. Mint mindenütt, úgy minálunk is akad­nak elégiiletlenek, kik a tagosítás folytán megcsonkítottnak vélt birtokuk fölötti, s különösen a helybeli elöljárók ellen intézett boszankodásukat a májusi és júliusi vásárok alkalmával tüntették ki, a midőn a rendet fentartani óhajtó elöljáróságot tettleg bán­talmazták, és a közbelépő csendőrség és a pandúrok daczára^ n

Next

/
Oldalképek
Tartalom