Eger - hetilap, 1865

1865-11-23 / 47. szám

388

ellenfelszólalásaiknak, a nagy többség által határozattá emeltetett.

E tényről a nm. helytartótanács azonnal értesittetett, minek folytán f. hó 21-kén az egri bizottmányhoz egy njabb kormányi rendelet érkezett, melyben a törvényszerinti nyilvános szavazás felelősség mellett újabban s szigorúan parancsoltatott.

A bizottmány a második felső rendeletnek sem engedett, hanem előbbi végzése mellett maradt, főleg azon okból, mert korábbi határozatai már a nép által tudvák, a választási előkészületek pedig megtétettek. Kiemeljük itt V. J. ügyvédnek ez alkalommal mondott, de egy loyalis polgárnak ajkáról a tanácsteremben roszul hangzó észrevételét, mely röviden ide megy ki: hogy ama felelősség, melyet a rendelet a bizottmányra ró, csak mumus, mely ijeszt, de tőle nincsen ok rettegni s a t. Sajnos, hogy ezek is városunkban történhettek! Tudjuk, hogy azon erőt és tekintélyt, melylyel a magyar kormányférfiak hazánk jó ügyét és szent törvényeit annyi nehézségekkel szemben ott fenn védik, azon bizodalomból merítik, melylyel őket jobbjaink -s az ország közvéleménye támogatják. Vonjuk meg ezt tőlük itt, elvesz hatásuk ott. Es mit tett az egri bizottmány ? A magyar kormány két rendeletétől, melyek őt csak a világos törvény megtartására intik, megtagadja a végrehajtást, az engedelmességet. Oh a centralisták szemüvegén át Bécsből e dolgok bizonyosan anarchikus mozgalommá fognak kidomborodni, s ők titkon gratulálva az egri bizottmánynak, nem fogják elmulasztani az alkalmat felhasználni gyanúsításokra, forradalmi vágyak, a magyar kormány iránti bizodalmatlanság stb. jelzésére.

Ily küzdelmek után felvirradt végre november 22-ike, a követválasztási nap. A Csiky-pártiak a vásártéren gyűltek össze, s éber vezetőik őrködő szeme alatt indultak 8 órakor egész tömegükkel a városháza felé. Vezérzászlójukon e felirat állt: Eger városa az igazságért! Az első szó egy ellenmondás; mert ellene két párt állott, akkor még tekintélyes többséggel; a másik szó egy szép illusio; mert „justitia magis aliis quam sibi prodest; et utilitates suas neg- ligit, communia emolumenta praeponens.“ A Vavrik-pár- tiak pedig az Eszterházy-téren jöttek össze jó czigány- bandák harsogó zenéje mellett. Innen egy több tagból álló küldöttséget biztak meg, hogy ez a központi bizottmány elnöke előtt határozottan kijelentse: mikép az összes Vavrik-párt a titkos szavazás ellen még egyszer tiltakozik, és a nyilvános szavazást kívánja; egyszersmind pedig eme nyilatkozat á t j e gy z ő k ö n y v b e vétetni kérje.

E tiltakozásnak semmi sikere nem lett, sőt az elnök azt még csak jegyzőkönyvbe iktatni sem engedte; azért e párt egyhangúlag elhatározta: „hogy az egri központi választmány határozatát, mely a világos törvényt önként megmásította, magára nézve kötelezőnek nem tartja; — hogy a párt követválasztási jogáról le nem mond, de a jelen választásnál, mely a törvények- és felsőbb rendeletekkel el-, lenkezőleg eszközöltetik, részt nem vesz, s az egész actus- nak érvényességét tagadja; — végre, hogy óvását, sérelmét felsőbb helyre, s az országgyűlés elé is fölebbezi. Ez alappontokon szerkesztetett rögtön egy erélyes irat, melyet két óra lefolyása alatt az egri lyceum díszteremében az egri értelmiség nagy része, az összes klérus, összesen mintegy 1000 választó-polgár irt alá. Ez alatt a város házánál a Csiky-ek s Kormos-pártiak a szavazást folytatták.

Azon kérdésre: miért fejtett ki e párt a maga jelöltje mellett annyi erélyt, érdekeltséget? miért akará e térről Csikyt leszorítani? — Lónyay Menyhérttel felelünk : „Soha sem volt annyira szükséges, mint épen most, hogy mindazok, a kiknek a választásokra befolyásuk lehet, — félretéve minden magánérdeket, hiúságot és személyes viszonyokot , — azon férfiak megválasztására hassanak, kik forró buzgalommal a közjó iránt, egyszersmind az önzés- telen hazafiság és kellő ismeretek tekintetében leginkább kitűnnek. Ezt legjobb akarattal tenni mindenki kötelessége“. (P. Napló okt. 4. szám.) E pártnak nincs semmi, külön vagy titkolt érdeke, czélja: hazánkban a törvényes rendet helyreállittatni, törekvése: jobbjainkat a kormányon és országgyűlésen hatása, bizalma által támogatni, hogy a fennforgó, nehéz közjogi kérdéseket megoldhassák. Ve- zérzászlójára is nagy aranyos betűkkel e jelmondatot iratá: „DEÁK FERENCZCZEL“ - mely mint nyílt,bevallott programúi, fölössé tesz minden további fejtegetést.

Épen most veszszük a tudomást a titkos választás eredményéről, mely esti 9 órakor végződött. Közöljük azt egyelőre minden megjegyzés nélkül: a reklamatiok után a választók száma tett 2223. Ezek közöl szavazott 1343, és pedig Csiky Sándorra: 1146, Kormos Bélára: 188,Vavrik- ra, kinek ládája, mindamellett, hogy pártja a titkos szavazásban részt nem vett, kitéve maradt, 9 szavazott.

A országgyűlési képviselők titkos szavazással törvényszerűen nem választhatók.

Az már igaz, hogy a törvényt, legyen bár a legvilágosabb, sokfelé lehet csűrni és csavarni. Legfényesebb példáit látjuk ennek most, midőn a forrongó követválasztási mozgalmak, s a különfélekép alakult pártok tusai annyi tekervényes sophismát s rabulistikai fogást vetnek a fölszinre.

Én részemről az igazság imádója, s a szigorú törvényesség hive vagyok. Gyűlölöm a prókátori mesterkedést, s a kibúvó ajtócskák szorgos keresését; ezek lehetnek a kenyérkereset eszközei, vagy a pártok érdekeinek emeltyűi, de sohasem méltók egy igazságszeretö emberhez. Igen jól tudom ugyan, hogy a ra- bulisták rendesen okos fők, spitzfindigek, mint a német mondja; de én az erőszakolt magyarázatoknak, a kicsavart logikának még akkor is ellensége vagyok, ha egy lángész támogatja azokat. A törvények igaz magyarázatához, a józan értelmen túl, mindenekfölött őszinteség szükséges. Az oly magyarázat például, hogy a törvény betűi szerint két feleséget vennem nem szabad, tehát hármat szabad, — utálatos előttem. És ilyen, meg ezekhez hasonló magyarázatokkal özönlenek el bennünket naponkint. Ha ez igy megy, úgy kár a magyar embernek nevetni a Bach-system azon eljárása fölött, hogy mig a „Reichsgesetzblatt“ egy füzet volt, a magyarázó szöveget egy öllel hozták utána. A mi korlátlan sophisteriáink egy §-hoz is talyigányi magyarázatot igényelnének.

Hála azonban a praktikus észnek, a magyar nemzet okos tapintatának, — ezek untig útbaigazítanak.

Vegyük föl a 48-iki V. törvcz. 32-ik §-át, mely igy szól: „A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi följegyzésével — s valamint a szavazatok összeszámítása, nyilván történik.“ Ugyan kérem, lehet-e valódi fogárdoskodás nélkül e törvényt máskép — mint nyílt szavazásra magyarázni? lehet-e azt kérdezni (1. Idők Tan.“ 266. sz.) „nem történhetik-e nyilván a titkos szavazás ?“ Ilyen kérdést csak egy Lustkandeltől vártunk volna! — Mintha kérdeném: nem történhetik-e titkon a nyilvános szavazás ? — Hiszen a törvény itt nem azt mondja, hogy atitkos szavazás — nyilván történjék, hanem egyszerűen: aszavazás történjék nyilván, azaz nem titkon.