Eger - hetilap, 1865

1865-11-23 / 47. szám

389

Ha jól emlékszünk a 61-iki országgyűlés naplójára, ott az áll, hogy a tisztelt honatyák csak addig Toltak kétségben a titkos szavazás törvényáltali meg- vagy meg nem engedése felöl, mig a törvény authentikus szövegét nem ismerték. (A mi közbevetöleg mond- va,elég különösen hangzik,lévén bővében ministeriális kiadványaink a 48-iki törvényekből.) Miután azonban Ghiczy Kálmán elnök az országos levéltárból az ö Felsége V. Ferdinánd által sajátkezűleg szentesített törvények írott példányát kikérette és bemutatta, mely szóról szóra egyez az általunk idézettel, senki sem kételkedett többé arról, hogy a 32-ik §-ban egyenest nyílt szavazásról van szó. Ezt jó volna tudni mindazoknak, kik itt a titkos szavazás lehetőségéről álmodoznak. Maguk ezen verificationális esetek, melyek kétségkívül a „bona fide“ történt szavazás elöföltétén alapultak, mitsem bizonyítanak. Hol a nemzet kezében nyílt szavakban kifejezett codex van, hol azt milliók máskép magyarázzák, ott egypár ezernek 'pártérdek-sugalta véleménye, vagy egypár kivételes eset nem képezhet szabályt. Ez uj törvény volna a megalkotott világos törvény mellett, mi az igazoló bizottmánynak bizonyára nem lehetett szándékában.

De vegyük a dolgot közelebbről. A 32-ik §. legelőbb is azt mondja: „A szavazás .... nyilván történik.“ Mi történik nyilván? a szavazás. És mi a szavazás ? nem egyéb, mint az illető szavazó véleményének nyilvánítása a felől, kit óhajt követül. Ezen véleménynyilatkozatnak tehát a törvény világos szavai szerint nyilván kell történnie. Nem mondatik itt, hogy a szavazó véleményét a golyónak vagy esetleg a babkarónak a szekrénybe való dobásával jelentse ki, hanem hogy azt nyilván kell kijelentenie. „A szavazás — úgymond a törvény — nyilván történik.“ Ha ez a n y i 1 v á n szó csak arra vonatkoznék, hogy az illető szavazók ugyanazonsága többek előtt constatirozva legyen, van-e ekkor e kifejezésnek értelme ? Hiszen a titkos szavazásnál sincsenek mások a szavazatra feljogosítva, mint kiknek identitása már előlegesen többek által el van ismerve. Ezen nyilván szó tehát teljesen értelem-nélküli itt, ha csupán az ugyanazonság kimutatására czéloz. Ennyiben a titkos szavazások is örök időktől mindig nyilvánosak. így hát csak az volna titkos szavazás, melyet magános téren, éjnek idején, senkitől sem látva, s czédulán- kat a postafiókba dobva gyakorolnánk. Risum teneatis.... Hogy pedig ilyen szavazást sohasem rendel a törvényhozás, világos onnét, mivel előre megalakittatja az elnökséget, a jegyzőséget, és szavazatszedő bizottmányt.

Továbbá 2-or, ott van a 32-ik §-ban az is, hogy a „szavazó nevének följegyzésével“ történik a szavazás. Itt van aztán az ugyanaz onságról szó. Ez vonatkozik egyedül arra. Ott a szavazatszedő küldöttség, mely fölismerje s megítélje, ki szavazatképes ? és egyedül ezt jegyezze be. — Vájjon nem ez-e a nyilvánszavazás egyszerű, igaz értelme? vájjon lehet-e itt félrec savarásoknak helye, hol a dolog oly természetes ?! Magyarhon összes választókerületei ezt igy fogták föl, és igy gyakorolják.

Ezen gyakorlat mellett arra sincs aztán szükség, hogy fél- jüuk, miszerint illetéktelen személy, vagy ha illetékes, kétszer szavazzon, vagy két szavazati jegyet adjon be. A követjelölt megnevezése s az egyszerű névfeljegyzés — szavazat is egyszersmind! Mi szükséges még ? Csak ne keressük az igazságot a távolban. a tekervényekben ; az igazság közel, s az egyenes utón van.

Miután a szavazók nevei az adott véleményekkel együtt föl vannakjegyezve,nyilván össze is számíttatnak. Ez nagyon egy. szerű és világos. Nincs arra sem szükség, hogy a szavazók neveinek száma összehasonlittassék a beadott czédulák számával. A választás a párt szerint sorakozott szavazók neveinek egyszerű összeszámításával is helyes.

így értem én a 32-ik §-t. És semmiféle érvelés nem képes bevitatni azt, hogy a hol nyilván-szavazás van megrendelve, ott a titkos szavazás nyilvánságát is lehet érteni. E kettő: nyílt és titkos egyenesen kizárja egymást. A hol a. törvény titkos szavazást rendel, ott azt ki is mondja, a hol nyíltat, szintén.

A magyar nemzet ítélt e dologban. 1848-ban tudtunkra nem merült föl több egy titkos szavazási!esetnél;61-ben, mint értesülünk, csupán három helyen történt. Hogy magyarázta tehát a nemzet a 32-ik §-t ? vájjon azok javára-e, kik a n y i 11, vagy azokéra, kik a titkos szavazás mellett vannak ? — A gyakorlat tehát a- nyílt szavazás mellett szól, bármit beszéljen egy igen-igen kicsi kisebbség. Való ugyan, hogy a 61-iki országgyűlés verifikálta a titkos szavazás mellett megválasztottakat, de azt ö tudja, miért.

Hogy hazánk egyesületeinél minő szavazásmód uralkodik, vagy a külföld (de Angliát kivéve ám) mit követ, az e kérdéshez épen nem tartozik, sem a törvény különben nyílt szavainak magyarázatához kulcsul nem szolgálhat. Azon körülményből pedig, miszerint a 48-ki XXIII. 13, 24. §§-ai rendelete folytán a városok tisztviselői titkos szavazás utján választandók, épen ellenkezőleg másokkal, azt következtetem, hogy miután a törvényhozás itt nyíltan rendelkezett, ha akarja vala, másutt is ép ily nyíltsággal rendelte volna meg a titkos szavazást. De mert ezt nem tette, bizonyosan nem is akarta tenni. Különben is nem nehéz belátni, miért rendelt a városoknál titkos szavazást. Bizonyára nem a dolog nagyobb fontossága miatt, hanem azért, mivel az együtt- lakó, egymással s tisztviselőikkel igen közelről, s napról napra érintkező polgárok társalmi nyugalmára is nézett. A ki a városi életet ismeri, annak nem szükség ezt nagyon magyarázni.

Mi egyébiránt azt illeti: hogy a nyílt vagy titkos szavazás bir-e több elönynyel, s mily körülmények között, s melyik óhajtandó jelenben ? arról pro és contra beszélhetnénk. Itt csak any- nyit akartunk constatirozni: hogyan van most ? és mint szól a törvény? A mi a törvény nyílt szavaival ellenkezik, — törvénytelenség.

Mindszenty Gedeon.

Követválasztások.

A magyar országgyűlésre követekül megválasztattak :

Szabadkán Czorda Bódog és V o j n i c s Lukács ;

Gyomán Trefort Ágoston;

Szegeden Klauzál Gábor ésDáni Ferencz;

Halason Szilády Áron;

Debreczenben, Tisza Kálmán, Kiss Lajos és P a- t a y István ;

A pécsi vál. kerületben Siskovics József;

N a g y-K őrösön Gubody Sándor;

A pécsváradi v. kerületben Kardos Kálmán;

Mohácson dr. Siklóssi Károly;

A sz.-lörincziv. kerületben Delimanics István;

A dárdai kerületben (Baranya) gr. Ráday László;

A siklósi kerületben Jókai Mór;

Nógrádmegye Szécsenyi kerületében Török Sándor; az ecsegi kerületben Dessewffy Ottó; a nógrádi kerületben Huszár István; a f ü 1 e k i kerületben B e- niczky Gyula; a losonczi kerületben gr. Czebrián László;

A bar anyamegyei magócsi kerületben Majthé- n y i József;

Aradon Fábián Gábor;

A györmegyei pusztai járásban Kálóczy Lajos;

Budán b. Eötvös József és Ráth Péter;

Az orosházi kerületben Székács József;

Békésen Szakái Lajos;

Mosonymegye zuráni kerületében gr. Z i c hy-F e r- r a r i s Viktor;

*