Eger - hetilap, 1865
1865-11-23 / 47. szám
III. évfolyam. 47. szám. November 23 án 1803. Előfizetési díj: Egész évre . . 5ft — kr. Félévre . . . 2,, 50 „ ^Negyedévre . . 1 „ 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ M Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében, minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kia.dÓ-hÍV3.ta.l: a. lyceumi nyomda.. Előfizetéseket elfogad .• a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám.), — Violet Otto és Jentsch (f könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal. Az egri központi választmány és követválasztás. Eger, nov. 22. Városunk központi bizottmánya üléseit immár bevé- gezte; tekintsünk át röviden munkálatain, hogy mind a t. olvasóközönség azoknak szellemét, értékét megismerhesse, mind pedig, hogy hű adatokat tartsunk s jegyezzünk fel ezidőből Egernek netán később megirandó műveltségi történetére. Tudva van, hogy városunk okt. 7-kén tartott képviselői gyűlésén, mely oly zajosan folyt le, melynek határozataira a lármázó tömegnek oly erős befolyás engedtetett, — a 46 tagú követválasztási bizottmány felkiáltás utján megalakittatott. E számból 39 a Csiky-pártra esik, s csak 7 a zöldtollasokra. Már e körülmény, e számarány, ha a bizottmányi tagok szellemét, s ismert egyéniségeit nem tekintjük is, előre mutatá, hogy a fontosabb kérdéseknél azon párt szava s érdekei fognak dönteni. Miután a választók összeirásaEger tizenkét negyedében í. hó 13-án befejeztetett, a központi bizottmány 14-én 9 órakor összeült, s az egybevetett összeirási ivekből meg- állapitá: hogy ezúttal városunkban 2209 választó Íratott össze. Másnap, mint előbbi számunk jelenté, az egri központi bizottmány jónak látta, az 1848-iki törvények V-ik czikkét revideálni, és annak 32-ik §-ban világosan megszabott nyílt szavazás helyett, Szávics Pál ügyvéd indítványára,a tartandó követválasztásnál atitkos szavazást octroyálta. mint czélszerü eszközt a választásokra gyakorolható minden visszaélés és nyomás meghiúsítására. Múlt számunk e tényt, mint törvényellenest kellőleg megrótta, most csak azt kérdjük: volt-e joga a bizottmánynak e határozatot hozni? — Nem, mert a bizottmánynak kötelessége a törvények értelmében eljárni. Az alkotmányosság főelve az: hogy a törvényt csak a törvényhozás, a nemzet országos képviselete által királyával együtt változtathatja meg. Ezen elvnek tisztelete emelte hazánkat a művelt külföld előtt is némi tekintetre és sympathiára méltónak; ezen elv melletti évek hosszú során át férfias kitartása nemzetünknek, nyerte meg legújabban is nekünk fejedelmünk bizodalmát, s vívta ki ügyeink jobbrafordultát. Mi csak e téren lehetünk erősek, ezen kívül nincsen számunkra üdv s jövő. A törvény ezen önkényes kezelése ellen az egri választó-polgárok egy tekintélyes része, a fennálló világos törvényre hivatkozva, a nm. magyar kir. helytartótanácshoz folyamodott. Egyszersmind a városi bizottmányhoz egy, körül-belül 500 választó polgár aláírásával felszerelt óvás nyujtatott be, melyben a titkos szavazás, mint törvényellenes határozat ellen tiltakoznak. Ezen emlékiratból kiemeljük e következőt: „Mit foglal magában az egri közp. választmánynak határozata? — Az 1848-iki törvényeknek nyílt megsértését és önkényes meg- másitását. „ A követválasztás módja egyike a legfontosabb alkotmányos kérdéseknek, és nem létezik művelt, alkotmányos ország, melyben ez világos és szabatos törvények által körülirva s rendezve ne lenne. Az alkotmány nem hagyhatja kétségben a polgárokat legszebb joguk s ily fontos kérdés felett. „Ily világos és határozott törvényt foglalván magában az 1848. V. t. ez. 32. §-a, kérdjük: bir-e a városi közp. bizottmány a szentesített törvények, nem mondjuk, authenticus magyarázatának, hanem azok megváltoztatásának jogával ? „Miután tehát mi a városi bizottmányt nem tekinthetjük törvényhozó testületnek, és tudjuk: hogy az ő szent kötelessége, alkotmányos törvényeink értelmében járni el; — azért mi az egri közp. bizottmánynak ezen, az 1848-iki (V. t. ez. 32. §.) törvénynek betűit és szellemét megsértő végzése ellen ezennel nyilvános és ünnepélyes óvást teszünk, tiltakozunk és kijelentjük, hogy miután bennünket a bizottmány jogainktól meg nem foszthat, sem törvényadta szabadságunkban nem korlátozhat, sem bennünket törvényszegésre nem kényszeríthet; azért mi a föntebbi határozat végrehajtásához járulni nem akarunk, hanem követeljük, hogy nekünk az 1848-iki alkotmányos törvény adta nyilvános szavazási jogunk biztosittassék, és ennek szabad gyakorlatára mód s alkalom nyujtassék.“ F. hó 19-ikén a terem, melyben a bizottmány üléseit tartani szokta, már korán reggel megtelt fehér tollasokkal, 9 órakor a tagok elfoglalták székeiket, s felolvastatott a magas kormány-intézmény, mely a fennebb érintett folyamodványra érkezett. Ez volt tárgyalandó, ez vonta a tömeget a tanácsházba. Ezen felsőbb leiratot, mely a bizottmány törvényellenes határozatát megsemmisíti, az ujdon választott jegyző, az e napokban szerepre jutott Szederkényi Nándor olvasta fel, erre Erdélyi József, v. tag emelt szót, szónoklata virágokkal ékitve, a szenvedélyekre erősen hatott, és a vesztegetéseket a jelen pártmozgalmaknál igyekezett erős színezéssel kiemelni. He spoke of us, but, not much to our honor. Végre indítványozd: hogy a választmány előbbi határozatától el nem állhatván, a fels. rendeletvégrehajtását tisztelettel mellőzze, s az okokat, melyek a bizottmányt ez állhatatosságra bírták, a nm. kir. kormányszékkel egy tiszteletteljes felirattal tudassa. A tömeg s tagok többsége ez indítványt harsogó tetszéssel fogadta, és daczára a mindig leszavazott, de folyvást bátran küzdő kisebbség, Babies Istv., Albert F., Gfáhy J. és Burik L
