Eger - hetilap, 1865

1865-11-16 / 46. szám

382

házy Kálmán; Kolozs városban T o p 1 e r kir. táblai iilnök és P e t h e András ottani főbíró; Széken B á n f f y János és F é 1- szegi Samu; Marosszéken Nagy Sámuel s gr. Rhédey István ; Nagy-Szeben városban Rannicher Jakab, kormányszéki tanácsos s Bind er Mihály főtörvényszéki tanácsos, pótkövete- klil Schneider József föállamügyész és Schuler-Libloy Frigyes tanár; Oláhfaluban Both Károly és G ál János, s pótkövetül Albert Mihály; Nagy-Szebenszékben H e r b e r t Ede főtörvényszéki alelnök és Schneider József föállamügyész, s pótköveteklil Kopp Gusztáv senator és b. B e d e u s ; Szászvárosszékben B a 1 o m i r i tanácsos s T u 1 b á s pénzügyi fogalmazó ; Szászsebes városban L a s s e 1 főtörvényszéki tanácsos s B i n d e r M. főtörvényszéki tanácsos; Szászsebesszékben b. T r a u- schenfels Jenő és Bolloga udv. tanácsos, s pótkövetekül Leonhardt Frigyes ügyész 8 B a r i t i u György; Ujegyházán Herbert Lajos királybíró és Drotleff Vilmos székbiró, s pótkövetekül Mangesius székiilnök s Dört Frigyes székülnök ; Nagy-Sinken Bruckner Vilmos ügyvéd és Häner Henrik allodialis pénztárnok, s pótkövetekül Szerafin Fr. és Schwarz orvostudor; Besztercze városban Decani Károly senator és Fluger Károly senator; végre a brassói kerületben Brennenberg Ferencz és Brennenberg Gyula hatósági titkárok.

M agy a r o r s z á gb a n eddigelé négy választás eredményéről értesültünk, u. m. Szarvason b. Podmaniczky Frigyes, Gyöngyösön gr. A Írnásy György, Békés-Csabán Boczkó Dániel, s Békés-Gyulán B e 1 i c z a y István választattak meg országgyűlési képviselökttl.

Politikai hírek s események.

Angolország. A Russe 1-kabinet alakítása alkalmával az tűnvén ki, miszerint a minisztérium nagyrészt a felsőház tagjaiból áll, minélfogva az alsóházban gyengén képviseltetik, a mi veszélyessé válhatott volna a kormányra, Somerset herczeg lemondásra biratott, és most Horsman sLove alsóházi tagok fognak a kabinetben helyet nyerni. Ezen eventualitást Angliában annak jeléül veszik, hogy a választási reform ismét el fog uapol- tatni.

Jamaikából, okt. 22-röl kelt tudósítás szerint, ott ama napon az első néger-lázadás kitörvén, nagy kegyetlenségek vitettek véghez. Az angol kormány — mint mondják— elhatározá, hogy Jamaikába csapatokat ktildend; Jamaika 3 grófságra van fölosztva. Eddigelé a lázadás még csak egyetlen grófságban ütött ki; de attól félnek, hogy a más két grófságba is el fog hatni, s mivel a néger lakosság 350,000 főből áll, 50,000 fehér ellenében, — ha a lázadás általánossá válnék, rettentő következményeket vonhatna maga után, melyek ellen, úgy hiszik, hogy jó előre in- tézkezdéseket kell tenni. Az angol sajtó a lázadásnak kevéssé komoly okokat igyekszik tulajdonítani; azonban a szigetből érkezett összes levelezések azt állítják, hogy a jamaikai négerek föllázadása küldföldröl jött izgatások következtében történt.

A „M. Post“ azt állítja, hogy a Jamaikában kitört lázadásnak czélja: az angolok kiűzése, s egy néger köztársaság fölállítása. A „Times“ az hiszi, hogy a jamaikai összeesküvés tűzhelye New-Yorkban van, s hogy az összes nyugat-indiai angol szigetekre kiterjed.

Halifaxból okt. 25-röl kelt tudósítások szerint, a jamakai négerek a hatóságoktól tetemesb segélyzést kérvén, mint a minőt azok nekik adhattak, tagadó választ kaptak, s ez inditá őket arra, hogy fegyvert fogjanak, s hogy a fehér lakosokat megtámadják.

A seperatisták utolsó kalózhajója a „Shenandoah“ Merseyben a „Donegal“ britt gyorshajónak adta meg magát. A Shenandoah- nak 133 embere volt, hirszerint 37 amerikai hajót rombolt szét.

London, nov. 10. A „Shenandoah“ kalóz-hajó legénysége — állítólag — feltétlenül szabadonbocsáttatott.

Franczia ország. Páris, nov. 9. A „Patrie“ arról biztosit, hogy a franczia kamara jan. 15-dikén nyittatik meg.

Páris, nov. 2. Ma St. Cloudban minisztertanács tartatott. Az algíri hírek komoly megfontolásra méltók. A felkelő vezérek három oldalon törtek be a Telibe; az Amius törzs hozzájuk csatlakozott, az Ugad törzs, mely vonakodott e példát követni, lemé- szároltatott, s hasonló sors vár mindazokra, kik semlegesek akarnának maradni.

— A Tunisból közvetlenül érkezett tudósítások Francziaor- szággali uj összeütközést jelzenek. Egy négerre, a ki franczia alattvaló, ötszáz botot vágtak (?) a klárishalászokra, kiknek franczia zászlójuk volt, lőttek, mely alkalommal a lobogót átlyuk- gatták. Páriából, hol a tunisi összeütközéseket mindig készek első rangú eseményekké fokozni, utasítás adatott, hogy a legecla- tansabb elégtétel követeltessék, és a tunisi határszélre egy algíri hadtest küldetett, a kormány követelésének nyomatéket szer- zendő.

Páris, nov. 6. Fould hirszerint január 1-jétöl kezdve 2000 hivatalnok elbocsátását kívánja, 3,700,000 frank megtakarítása végett, a vámoknál, — eddig arra 25,900 hivatalnok volt szükséges, 30 milliónyi fizetéssel. A „Moniteur“ szerint eddig 10 állam csatlakozott a choleraügyi értekezlethez.

Oroszország. Az orosz kormány njonezozást rendelt meg az egész birodalomban, melynél ezer lélek után 4 ember állitta- tik ki, mi összesen 300,000 ujonezot tesz. E feltűnő rendszabály azon kérdésre ad alkalmat: mire való oly nagy hadjutalék ? Csupán kiegészítésekről természetesen nem lehet szó. Ehhez járul, hogy Oroszország más tekintetben is szokatlan erélylyel növeli haderejét. Az összes hajóhad 325 hajóból áll 2196 ágyúval, s igy 1863. óta megkétszereződött. Innen láthatni, mily óriási erőfeszítésekkel törekszik az orosz kormány hajóhadát ismét tiszteletet parancsoló állapotba helyezni.

Poroszország. Kétségen kívül áll, hogy Bismark gróf párisi útja minden politikai eredmény nélkül maradt, a porosz miniszterelnök beszélt ugyan a császárral, ebédelt D r ou in de Lhuis külügyminiszternél, és átalán véve nagy kitüntetésben ré- szesittetett, azonban még maga a „Köln. Ztng,“ a porosz-franczia barátság ezen buzgó szószólója is elismeri, miszerint B i s m a r k grófnak nem sikerült a külügyi politikát illető tervei számára a tuileriák cabinetét megnyerni.

A „France-nak gr. Bis mark francziaországi útjáról irt czikkéből kitűnik, hogy a porosz miniszterelnök csakugyan javaslatokkal lépett föl Na p o 1 e o n n ál, azonban eredmény nélkül. Az értekezés tárgya a schleswig-holsteini kérdés volt.

A mint egy bécsi lapnak Írják, B i s m a r k a herczegségek kérdésének végleges megoldása iránt akar a legközelebbi jövőben Ausztriával tárgyalásokba bocsátkozni.

A porosz hivatalos lapok nyilatkozatai kétségen kívül helyezik, miszerint Berlinben a holsteini kérdést tartják épen úgy csupán pénzügyi kérdésnek, a mint az olasz pénzügyminiszter legközelebb a velenczei kérdést nyilvánította annak. Az ottani kormánykörökben tudniillik e következő algebrai aequatiot állítják fel: Lauenburg 21/í millió — Holstein 10 millió.

Olaszország. Florencz, nov. 9. A parlament megnyitása kir. határozat által nov. 18-ra napoltatott el.

Páris, nov. 10. (Este.) A „Temps“ és „La Presse“ hírei szerint Olaszország jelentékenyen leszállítja hadseregét.

— A „France“ szerint a pápai államok kiüritése november 1-én vette kezdetét. Az ott állomásozott franczia seregek száma eddig 13—14000 főre ment, mely a most elvonuló zászlóaljak távoztával 10,000-re száll alá.

Sella pénzügyminiszter egy, választóihoz intézett beszédé1