Eger - hetilap, 1865

1865-11-16 / 46. szám

383

"ben, újabb adó szükségét fejtegeté. Erre a Rómávali alkudozások történeti átnézetét adá a megürült püspöki székek tárgyában, s igy szólt: „Róma javaslatainak elfogadása által megingattuk volna a nemzeti érzetet, s nagy kétely eket állítottunk volna elő. Mi a szeptemberi egyezményt loyalis módon megtar- tandjuk; a pápa világi hatalmának részünkröli erőszakosság nélkül kell a próbát kiállania.“ Ö a velenczei kérdést pénzügyi kérdésnek tekinti, s azt kívánja, hogy az Olaszország pénzügyi jöVőjébeni hit tántorithatlan legyen. Velenczét illetőleg többek közt igy nyilatkozott: „Támadó háborút Velencze miatt nem folytathatunk, hacsak előbb igen nagy pénzösszegek nem állanak készen nálunk. Azon eszme, miszerint a velenczei kérdést a szerződések utján lehetne megoldani, még néhány év előtt álomnak látszott. M a nem lehet tagadni, hogy a közvélemény maga Németországban, sőt Bécsben is ezen utón igen tetemes haladást tett. De hogy a szerződés lehetővé tétessék, nem csak eszközöknek kell létezniök annak kivitelére, hanem mindenekelőtt az is szükséges, hogy Olaszország hitele minden gyanún fölülálljon. Ezért óhajtandó, hogy az Olaszország pénzügyi jövőjébeni hit föltétlenül ingatlan maradjon, s ekkor mi rövid időn közel leszünk ahhoz, hogy Velenczébe bevonulhassunk.“

A „Wiener Ztg.“ e fenyegetésben semmi nyugtalanítót sem talál, hanem azon véleményben van, hogy ily körülmények között az Olaszországgali egyezkedésről nem igen lehet szó.

Az olasz királyság 443 választó körületében a választások befejeztettek. Az előbbi kamra 443 tagja közül 223-an, tehát több mint fele, nem tagjai többé az uj kamrának. Ez eléggé mutatja, hogy a többség, valamint a pártok is tetemesen módosultak.

Lengyelország. Az „Alig. Ztg.“ Lengyelország belsejéből érkező magánhirek után jelenti, miszerint R z e wus k in kívül még a cbelmi görög-katholikus s a janowi katholikus püspök is száműzettek.

E rendszabály valódi oka felett írják: Ts eh er kas ki cultus-föigazgató követelte, hogy a katholikus főeonsistorium üléseihez egy görög-orthodox vallási! királyi biztos is meghivassék. Rzewuski erre a leghatározottabban kijelentette, mikép tisztán egyházi jellegű katholikus hatóság tagja egyedül csak katholikus lehet. A chelmi görög-katholikus püspök vonakodott magát a görög-orthodox érseknek alárendelni , s a janowi püspök Rzewnski-éhez hasonló nyilatkozatot adott.

Msgr Rzewuski száműzetését illetőleg megjegyzendő, hogy a vádak, melyeket a hivatalos „Dziennik“ a 67 éves aggastyán ellen szór, részint semmitmondók, részint költöttek. Msgr. Rzewuski egyedül csak papi kötelességeinek élt, és sohasem törődött a politikával. Bűne abban áll, hogy az egyházi hatóságok jogait minden alkalommal ernyedetlenül védte, s e miatt már régóta alkalmatlanná vált az orosz kormány előtt. Leginkább pedig terheli őt az orosz kormány szemében azon erélyes tiltakozás, melyet az egyházi vagyon eladása és Tscherkaski herczegnek a külföldi rendfőnökkel való összeköttetést fenyegető körirata ellen intézett.

Dunafejedeleinségek. Bukarestből f. hó 4-röl jelentik, hogy Cr e t zulesco miniszterelnök Bécsbe utazott. A miniszter-elnökséget ideiglenesen F1 o r e s c o tábornok viszi; a pénzügyminisztérium C a r i a g d i által kezeltetik.

Bukarest, nov. 1. A hivatalos lap közzéteszi a senatus- ból és kamarából alakított vegyes bizottság jelentését. Ebben az alább következő szükséges változtatások soroltatnak fel, melyeket a kormánynak a törvényhozó-testület segélyével kelleszközölnie: 1. Az államkiadások és bevételek szabályozása, s a felesleges hivatalok eltörlése. 2. Az uj törvények pontos megtartása, a személyes szabadság tisztelése, s az azt megsértő hivatalnokok

szigorú megfenyitése. 3. A hivatalnokok állandósitása, s törvényhozatal a hivatalnoki állomások s előléptetés felett. 4. Az ország autonómiájával ellenkező idegen törvényhatóság eltörlése. 5. Azon adó-maximum megalapítása, melyet a községek az adókötelesekre róhatnak. 6. Az adóbehajtás módjának megváltoztatása.

7. A militiának azonnali szervezése, s a hadseregnek közmunkákra leendő alkalmazása. 8. Uj nyugalmazási törvény. 9. A felesleges állambirtok eladása, s uj hatósági épületek felállítása. 10. Uj országutak építése, a fennállók jó karban tartása s vasúti építkezések 11. Az államjavak kezelési rendszerének megváltoztatása. 12. A zárda-birtok végleges szabályozása. 13. A föld-törvény gyors keresztülvitele, s egy a vidéki rendőrségre vonatkozó törvényjavaslat előterjesztése. 14. Egy jelzálog-s leszámítolási bank felállítása. 15. Erélyes eljárás a tolvajok ellen. 16. A kamara belszabályzatának szabadelvű értelemben leendő megváltoztatása. 17. Törvény a senatus jogkörének szabatos meghatározására.

Amerika. Az Egyesült-Államokban a fenian mozgalom inkább terjeszkedik, mintsem apad. A fenian congressus proclamál- ta az ir köztársaságot, s most általánosan hiszik, hogy a fenianok megnyitják a háborút Angolország ellen, és Canadába fognak betörni. New-Yorkból jelentik, hogy a congressusi tagok személyesen fél millió dollárt Írnak alá, mialatt más részről is nagy ösz- szegek Ígérteitek. A congressusban résztvevő unionista tisztek száma tetemesen szaporodott.

— Johnson elnök a „New-York Daily News“ szerint elhatározá Jefferson Da wist per nélkül is megkegyelmezni, azonban ez még nincs kimondva, de mindenesetre meg fog ke- gyelmeztetni, ha a polgáritörvényszék elitélné is felségárulás miatt.

Az „Estafette“ azon hirt említi, mely szerint Juarez a mexieói császársághoz leendő csatlakozását felajánlotta azon föltétel alatt, ha az idegen seregek az országból visszavonatnak.

Újabb hírek szerint Juarez seregeivel s hadikészületévei az Unió területén fekvő Mez'aro faluban tartózkodik. Az e vidéken parancsnokló tábornok állítólag szeptember 2-án tudatta vele, mikép ezen, a semlegességi elvvel ellenkező helyzetet többé nem tűrheti el; egyúttal felszólította Ju a rez-t, hogy Mezaroból kivonuljon.

Azt is állítják, miszerint a császár Juareznek nyugdijt akar az ország nevében ajánlani, melyből a külföldön elélhessen ezen rendszabály következtében a kedélyek lecsillapítása után azt is remélvén, hogy nehány év múlva megengedheti Juareznek a hazájába való visszatérést.

A „Patrie“-nak egy new-yorki sürgönye szerint, Miksa császár ama hatalmasságokat, melyek Mexicót elismerték, arról értesité, hogy ő It ur bide Ágostont, a hasonnevű császár leg- idősb unokáját, választá utódává. Ezen, okt. 15-ről kelt értesítés azon angol posta-gőzössel küldetett el Európába, mely nov. 1-én hagyá el Vera-Cruzt. I túr bide Ágoston most 12 éves, s a cs. rendelet szerint, 16-éves korában nagykorúnak fog nyilváníttathatni. Miksa császár ezen határozat állal mind a mexieói nemzeti érzetnek, mind az amerikaiak érzékenységének elégtételt akart adni, mivel Iturbide császár Mexicöban született, s 5 fia, — miután Európában végzé tanulmányait, — anyjával együtt New- York környékén települt meg. Ha ezen tények valósulnak, azok tetemes fontossággal fognak bírni.

Miksa császár oly tartalmú rendeletet tett közzé, melyszerint minden, valamely fegyveres csapathoz tartozó egyén haditörvényszék által fog elitéltetni, s melyszerint amnestia fog adatni mindazoknak, kik előbb fegyveres csapatokhoz tartozván, nov. 19-ke előtt jelentkezni fognak a hatóságnál. A rendelet az összes miniszterek által van ellenjegyezve. Az összes mexieói lapok föltétlenül helyeslik ezen rendeletet.