Eger - hetilap, 1865

1865-09-07 / 36. szám

301 külözhető alaki nehézkességtől ment eljárása a kormánynak a közönség bizalmát leginkább megszerezheti, — hogy rendkívüli idők rendkívüli erőfeszítést igényelvén, mindenkinek kettőzött szorgalommal, s egész odaadással kell kötelmei teljesítésére tö­rekednie, — hogy végre, jóllehet a kormány a tisztviselők sorsát komoly gondoskodásai tárgyául tekinti, mindazáltal alárendelt­jeitől saját irányzatával, s a közérdekkel ellenkező eljárást tűrni nem fog: — a közigazgatást jelen kivételes alakjában is a mél­tányos kívánalmak s érdekbiztonság színvonalára emelhetik. Az itt csak lényegesb vonalaikban érintett elvek szerint lesz tehát a tiszviselők eljárása megbirálandó, s ott, hol a közjó érdeke személyes változásokat igényel, ezek a fenforgó kivételes körülményeknél fogva az •/. alatti pontozatok 9-ik szakaszában alakszerű eljárás mellőzésével ugyan, de a hivatal .tekintélyének lehető kímélete mellett érvényesitendök. Minthogy azonban a kormánynak főleg oda kell törekednie, hogy kivált a választási mozgalmak küszöbén a közigazgatási gépezet működésében fennakadást ne szenvedjen, de a tisztvise­lői karban történendő változások körüli különös Óvatosságot nagy horderejű politikai okok is tanácsolják, a fennérintett pontozatokban íoglalt szabályoknak kivételes mellőzése folytán........bizalmasan megkeresni kívántam, hogy az e részben szándékolt intézkedé­sek foganatosítása előtt az elbocsátandó tisztviselők, s a helyet­tesítendő egyének névjegyzékét kimeritöleg indokolt jelentés, s az állami ellátásra jogosított egyének szabályszerű elbánása iránti javaslatai kíséretében a tárnokmester urnák elöleges jóváhagyás végett fölterjeszteni szíveskedjék. Bécsben, 1865. augustus bó 26-kán. A megyei kormányzat főelveit szabályzó általános köz- igazgatási s ügykezelési pontozatok. 1. A főispán (föispáni helytartó) a megyei kormányzat s közigazgatási ügyvezetés élén áll, s e működési körben közvetle­nül a m. kir. helytartótanácsnak van alárendelve. 2. A főispán megyéjében az összes közigazgatási s törvény­kezési ügykezelést irányzólag vezényli s ellenőrzi. 3. A főispán köteles a közcsend és biztonság fentartásáról s esetleges helyreállításról gondoskodni, — a személyes bizton­ságot törvényellenes megtámadások ellen oltalmazni, a megye szellemi és anyagi jólétét, az ipar és kereskedelem fejlődését le­hetőleg előmozditani, s e végből különösen az egészségi és tan­tigyek czélszerü kezelése s a közlekedési eszközök jókarban tar­tása fölött őrködni, — alárendelt tisztviselőit tevékenységre s a közönség bizalmát megnyerő szabályos, higgadt s tapintatos el­járásra serkenteni, — a köznyugalom s testvériség kötelékeinek lazítására vezethető fondorlatokat megzabolázni, szóval a gond­jaira bízott megyét az erély és mérséklet kellő párosításával kormányozni, s felsőbb intézkedést igénylő, vagy más közérdekű eseményekről az illető felsőbb hatóságnak jelentést tenni. 4. Ha a vagyon- vagy személyes biztonság nagyobb mérvű veszélyeztetése fegyveres erő alkalmazását igényelné, a főispán azt az e részben már utasított katonai hatóság közbenjöttével ki­rendelheti. 5. A főispán a közigazgatási, törvénykezési, telekkönyvi s adóügyek menetéről magának folytonos tudomást szerezni, s ha öntapasztalata, felek panaszai, vagy alárendeltjei jelentése foly­tán szabályellenes cselekvényekröl, vagy orvoslást igénylő körül­ményekről értesülne, a kellő intézkedéseket késedelmetlentil vagy saját hatáskörében megtenni, vagy esetleg véleménye kíséretében az illetékes felsőbb hatósághoz járulni tartozik. 6. A főispán a megyei törvényszék, árvaszék s számvevőszék ülésében elnökölhet, s a törvénykezés terén kormányzói s örkö- dési jogánál fogva, a fennálló alaki törvény korlátái között az igazság gyors s pártatlan kiszolgáltatását biztosítható ügykeze­lési intézkedéseket érvényesíthet. A börtönügy s börtönfegye­lem szabályszerű kezelése szintén a főispán felsőbb őrködési kö­réhez tartozik. 7. A főispán továbbá köteles befolyását oda irányzani, hogy az adókötelesek az országos s államszükségletek fedezésére szánt közadó rendes fizetése által a behajtási végrehajtások terheitől meneküljenek; de másrészt az adózók érdekei fölött gondosan őrködni, s minden — tudomására jutott, a fennálló szabályokba ütköző e részbeni eljárást kellő orvoslás végett felsőbb helyre följelenteni. 8 A felsőbb rendeletek megyeszertei közzétételét s fogana­tosítását a főispán eszközli s ellenőrzi. 9. Addig, mig a megyék rendezése iránt törvényhozás utján intézkedés fog tétethetni, a főispán a megürült tiszti állomásokat helyettesitöleg tölti be, csupán az első alispáni állomás helyette­sítése esetén tartozván a kinevezendő egyén iránt a tárnok fel­sőbb megerősitését előzőleg kikérni. A tisztviselőket a főispán fölesketi, azokat szükség esetén hivatalaiktól fölfüggesztheti, s netaláni végleges elbocsátásukra nézve a fennálló fegyelmi szabályok értelmében jár el. 10. A tisztviselők fizetéseit az e részbeni szabályok szoros szembentartása mellett a főispán utalványozza. 11. A megyei költségvetés előkészítése s az utalványozott összegek fölszámitására nézve a jelenlegi gyakorlat s a fenn­álló szabályok irányadók. 12. Az országgyűlés kihirdetése után a főispánok a követ­választások alaki megindítására nézve külön-utasitással fognak elláttatni. /? Liszt Ferencz jótékonyczélu zeneelőadása (a pesti vigadó teremében aug. 29-én.) ÁH Hogy az elmúlt pesti negyedszázados ünnepélynek Liszt Ferencz, világszerte ünnepelt művész hazánkfia megjelenése és közreműködése által adá meg leginkább azon fényt és nagy­szerűséget, melylyel az végbement, jól tudjuk, mit azon lelkes fogadtatás is, melylyel müvei találkoztak, eléggé tanúsít; de nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is igen sokat nyert az illető intézet Liszt megjelenése által. Ennek elmúltával váratlanul azon, eleinte hihetlennek lát­szó hír terjedt el, hogy Liszt— ki újabb időben folytonosan a komoly zeneköltészettel egész odaadással foglalkozik — majd­nem két évtized óta az előadó-térről lelépve — és csak néha legmeghittebb barátai előtt mutatva be magasztos zongoraművé- szetét — most ismét nyilványosan hallatja magát; ezen bir, mondjuk, még nagyobb izgalomba hozta a közönséget nemcsak Pesten, hanem külföldön is, a mennyiben sokkal nagyobb terem kivántatott volna azon közönség befogadására, mely páratlan zongoraelőadásait hallani vágyott; innen van az, hogy a magas árak mellett is a belépti jegyek már jókor elkeltek, magunk is, kik messze távolból pusztán ezen előadás végett rándultunk föl Pestre, egyedül A. K. ismert művészi egyéniség szívességéből kaphattunk ülőhelyet. Már most azt a kérdést tehetné föl valaki, hogy annak a Lisztnek a zongorázása tehát miben áll? Röviden elmond­juk. A zongora újabb időben a legelterjedtebb hangszer, és mint ilyen, egy egész légió szépnevü zongorászt számlál, csakhogy ezek — a mostani művészet [kívánalmai szerinti zongorázásnak pusztán egyes kellékeivel dicsekedhetnek. így Thalberget szép hangnyomintása (Anschlag), W i 11 m e r s t briliáns trillerjei, Dreischockot balkezének kiváló ügyessége, C h o p e n t fi­nom játéka, Schulhofot csinos szalonmodora, H e n s e 11 a classical müvek hű előadása, T a u s i g o t nagy technikája jel­lemzik leginkább. Ellenben Liszt mindezen kellékekkel ren­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom