Eger - hetilap, 1865

1865-09-07 / 36. szám

302

delkezik, ö, röviden szólva, zongorán az, mi volt Paganini a hegedűn. Hogy őt mint előadó művészt annyi diadal, nagyszerű kitüntetés érte — minő előtte és utána egy művészt sem — köny- nyen érthető. Ezen hangverseny alkalmával is kitűnt, hogy ő olympusi helyén mint z o n g o r a - k i r á 1 y most is ragyog. Az ő előadását a zongorán érezni igen, de a zene nyelvén körülírni nem lehet; minden oldalról kiművelt ujjainak rendkívüli ügyessége előtt még az elfogult is kénytelen meghajolni; különösen feltűnt előttünk, hogy zongorázás alkalmával rendesen magasra tartja fejét, és a legnehezebb nyaktörő futamok és menetek közt is alig görbül meg vagy néz le a billentyűzetre, hanem inkább hol jobb, hol baloldalra a közönség felé tekint, biztos jeléül annak, miként a zongora nehézségein egészen uralkodik.

Az előadott darabok mind az ö szerzeményei volt ak. A műsor egy zengzetes A v e Máriával kezdődött, mely finom árnyalattal előadva, valóságos imadalt képezett; itt még a leggyöngébb pianissimók is kivehetők voltak, a kápolna harang egyhangúan belevegyülő csengésével. ACantique d’amour hasonlóan remek komoly szerzemény. A két legenda még megragadóbb volta két előbbinél. „Assisi sz. Ferenc? beszéde a kis madarakhoz“ csinos kis zeneköltemény,különösen vége felé gyöngéd trillerjeivel. — Paulai sz. Ferencz a h u 1- 1 á m o k o n j á r v a“ az előadott darabok koronáját képezé, gyönyörű harmóniában tartva, és oly technical nehézségekkel telt, hogy nem tudjuk, hány művész fog találkozni, ki azt helyesen és hatással előadni képes volna. A zongorára és hegedűre irt rhap- sodia csinos compositio, melynek hegedűtételét Reményi sok tűzzel és bravourral köztetszés közt adá elő; a‘hangverseny végét egy, két zongorára szerzett rhapsodia képezé; az első zongorát b. Bülow, Liszt veje és tanítványa — a zenevilágban jól ismert egyéniség — igen szépen adá elő, lelkes tapsokat aratván. Liszt — két darabot kivéve —hangjegyek nélkül játszta szerzeményeit, mi annál nagyobb hatást gyakorolt a roppant számmal jelenvolt hallgatóságra, mely nálunk eddig még soha sem tapasztalt tapsviharral fogadta a zongora-királyt, s az egész előadás alatt bámulandó figyelmet tanúsított. Végre még a Rákóczi-indu- lót is kívánta a közönség, melyet a szerény művész — habár a nagy meleg miatt igen fáradt volt — saját mesterileg átirt modora szerint eljátszott. E ritka zeneelőadás, úgy hiszszük, felejt- hetlen marad mindazok előtt, kiknek azt hallani alkalmuk volt.

A hangverseny több mint 5000 ft. tiszta jövedelmet hozott, mely az általa kitűzött nemes czélokra már el is osztatott, és ismert nagylelkű jótékonyságáról kitűnően tanúskodik. E hó 7-én vesz bucs ut hazája fővárosától, jelenlegi lakhelyére Rómába utazandó; azonban reményét fejezé ki, hogy jövő évben valószínűleg egy újabb alkotásával, a koronázási misével, ismét eljö- vend hazájába, mely alkalommal — a mint azt nekünk ismételve megigéré, Eger városát is meg fogja tisztelni látogatásával. Vezérelje öt a Gondviselés, a merre járni fog, és engedje, hogy óhajtása teljesüljön.

Zsasskovszky Endre.

Politikai hírek s események.

Ausztria. A „N. Fr. Pr.“ Londonból táviratot közöl, mely- szerint a „Morning Post“ következőkről értesül, természetesen a legjobb forrásból.“ Ausztria a Gasteinban létrejött titkos czikkek- ben (?) arra kötelezi magát, hogy őrködni fog az augustenburgi herczeg fölött, Holsteint bizonyos kármentési összegért átengedi Poroszországnak, s a sajtót és egyesületi jogot illetőleg a dán törvényeket hozza be. Poroszország viszont arra kötelezi magát, hogy a szövetségi gyűlésen az összes osztrák birtokterület biztosítását indítványozza. —- Ez állítólagos titkos czikkek sokat foglalkoztatják most az angol, franczia és német lapokat. A „Pr.“

aug. 29-röl Párizsból azon táviratot közli, hogy Ausztria és Porosz- ország hivatalosan biztosítást adtak aziránt, hogy a gasteini egyezményben nem léteznek titkos czikkek.

Galiezia politikai programmját Scbmolka, Belcredi államminiszter felszólítására, a következőkben foglalta össze : 1) A szerződésileg elismert és biztosított nemzetiségi jogok tisztelete ; 2) Azon nemzeti intézkedések behozatala, melyek már 1814-ben megadattak; 3) Autonómia oly széles alapon, mint azt a birodalom fennállása megengedi; 4) Politikai és polgári szabadság s külön kanczellár Galiezia részére Bécsben; 5) A galicziai hely^ tartói állomásnak lengyel által betöltése s a lengyelek magas hivatalokra bocsáttatása ; 6) A tartomány közigazgatásilag eddig- elé különszakitott részeinek egyesítése; 7) Az országgyűlés mielőbbi összehívása; 8) Atalános teljes amnestia.

t'raucziaország. Gr. Walewski a törvényhozó testület elnökének neveztetett ki. — Párizsban nehány nap óta ismét azon hir kering, hogy a kormány szabadelvű engedményekre határozta el magát. Valószínűleg még sokszor fognak azok a jó francziák ily hírekben csalatkozni!

Párizsi diplomatiai körökben azt állítják, hogy a nyugati hatalmak és Oroszország megegyeztek a német ügyre nézve, kimondván, hogy a gasteini egyezményt nem fogadják el megoldásul, s a végleges megoldást európaiconferentiának tartják fenn.

A hivatalos „Moniteur“ is megszólalt a gasteini egyezményt illetőleg. Lehetetlen — úgymond — nem eonstatirozn unk azon kevéssé kedvező fogadtatást, melyre a gasteini egyezmény Németországban talált. A herczegségek uniójának elve azok egyike, melyeket eddig a bécsi és berlini kabinetek legállandóbban hirdettek, s a gasteini kötmények ellenkező eszmerend szerint járnak el. Egyébiránt azok nem foglalják magukban a herczegségek részvétét sorsuk szabályozásánál, s északi Schleswig nemzetiségére semmi tekintettel nincsenek. Igaz, hogy a két udvar ezen combinatiót ideiglenes gyanánt tünteti föl. E szerint tanácsos bevárni a továbbiakat, hogy végérvényes ítéletet hozhassunk a herczegségekbeni politikájukról.

A „Patrie“ kijelenti, hogy Francziaország becsülete nem engedi meg, hogy a gasteini egyezményt helyeselje.

A franczia püspökök emléket akarnak emelni azon 1500 pap tiszteletére, kik az első forradalom korszakában deportáltattak. Az emlék magas oszlopból fog állni, és a larochellei tengerparton állittatik föl, a hol a deportáltak hajóra ültek. 0 szentsége megdicsérte e tervet, a mely buzgó püspökök közbenjárása által nemsokára létesülni fog.

Poroszország. Berlinben növekedő bizalmatlansággal figyelnek a középállamok maguktartására, mert azok egyidő óta nagy tevékenységet fejtenek ki Párizsban, mit a franczia sajtónak a gasteini conventio elleni hangjából is észre lehet venni. Azt hiszik, megint azon terv forog szóban, hogy a harmadik cso- portozat Francziaországhoz csatlakozzék.

Poroszország hirszerint végre beleegyezett Ausztria kívánatéba, és leszállítja a herczegségekben álló seregei létszámát.

Olaszország. Viktor Emánuel király hirszerint nagyon elégedetlen Lamarmora minisztériumával, mint mely oly kevéssé volt képes az ország pártjait, ha nem is végleg kibékíteni, de legalább a főbb eltérésekben megnyugtatni; e végett ő felségének szándéka volna, uj minisztériumot alkotni, melybe a nevezetesebb pártok befolyásosabb egyénei hivatnának meg.

Egy olasz lap szerint, Napoleon császár és Viktor Emánuel közt tárgyalások folytak az utóbbi időkben, melyeknek eredménye, állítólag nagy jelentőségű szerződés lön.

Az „Indépendance“ római levelezője szerint a pápai udvar nem titkolja többé beleegyezési hajlamát a szept. egyezmény azon pontjának végrehajtásához, mely a római államadósság egy részének Olaszország általi elvállaltatását állapítja meg.