Eger - hetilap, 1865
1865-07-27 / 30. szám
III. évfolyam. 30. szám. Julius 27-én 1805. Előfizetési dij: Egész évre . , . 5ft - kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1„30„ Egy hónapra . - 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 40 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. KI ft fizetése két elfogad: a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), — Violet Otto és Jent sch G könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési fölhívás az czimü, politikai s vegyes tartalmú hetilapra. Előfizetési föltételek: Egész évre Félévre . Negyedévre Egy hónapra . 5 frt — kr. . . 2 50 . . 1 ii 30 ,, • — „ 44 „ A kiadó-hivatal. (Lyceumi könyvnyomda.) Néhány összehasonlító statistikai adat. (folytatás.) Vannak bizonyos ismertető jelek, melyekből valamely nép gazdagságára biztos következtetést lehet vonni. Ezek közt főhelyen áll (a többieket itt mellőzve) az alsóbb osztályoknak is kényelmesb, emberhez méltóbb helyzetűk. „így csodálkozik pl. Dupin a nagy mennyiségű hús, vaj, sajt és thea fölött, mely az angol szegényházak számadásaiban előfordul, valamint a nagy gondosság fölött, mindezt e legjobb minőségben szerezni meg.“ (Roscher). — Valamely népnek fogyasztása annak vagyonosságában találja határait, s két nép fogyasztási képességének össze- hasonlitása azok vagyoni jólétére nézve mindig igen tanulságos. Vonjunk pl. párhuzamot Ausztria s legközelebbi szomszédja a németvámegylet fogyasztási képessége közt oly tárgyakra nézve, melyek részint az ipar által dolgoztatnak fel, melyekből tehát a többé vagy kevésbbé fejlett iparállásra következtethetünk; részint melyek a magasabb műveltség fokán álló népeknek kiválóbb fogyasztási tárgyait képezik, s a vagyonossági állásra nézve jellemzők, — s azon eredményre jutunk, hogy a vámegylet, mely a műipar terén legközelebbi versenytársunk, mindkét tekintetben jelentékenyen fölöttünk áll. így esett 1861-ben egy főre: Ausztriában, a vámegyletben Nyers vas vámfont . 18,5. 39,! Kőszén vámmázsa 2,o* 10,5 Gyapot vámfont . 2,54,6 Gyapjú „ . . 1,61,5 Nyers selyem gramm *) 13,2. 24,9 *) 500 gramm tesz 1 vámfontot. Ausztriában, a vámegyletben Kávé vámfont ... 3,7. 4.2. Thea gramm . . . 5,7. 16,8. Czukor vámfont . . 4,03. 8,6.(id. Jahrbuch). Elég szomorú továbbá, hogy tapasztalnunk kell, miként oly czikkeknél is, a melyek termelésére nálunk a legkedvezőbb természetes körülmények volnának jelen, a német vámegylet által újabb időben túlszárnyaltattnnk. így a szesznél, melynek kivitele nálunk meglepően kezd csökkenni, úgy, hogy mig 1860-ban a kivitt mennyiség kitett 66,140 mázsát, 1861-ben 63,418, az 1862-ben pedig már 51,276 mázsára szállott le, 1863-ban pedig még ennél is kisebb mennyiség vitetett ki, mint a visszatéritett adóösz- szegből kitűnik, mely 1862-ben még 193,823 frtot tett ki, mig 1863-ban az csak 166,487 ft. volt; s ennek okai, mint általában elismerve van, részint a túlságos adó, mely alatt ezen iparág szenved, részint, a különben is bonyolult és ' hosszadalmas adóvisszatórités csekélysége, (1865-ben az magasabbra emeltetett), a melyhez még a magas szállítási ár is hozzájárúl. Ekként történhetett, hogy a német vámegylet a szesznél Ausztriát leszorította annak természetes piaczairól, a Keletről és Olaszországból, és hogy mig a vámegylet 1851-ben még csak 117,000 mázsa szeszt vitt ki, 1860-ban a kivitel már 425,000 mázsára rúgott. — így látjuk továbbá, hogy egész 1854-ig Ausztria több nyers vasat termelt, mint Poroszország; ma már azonban az arány megfordítva áll; mert mig amannak termelése 1861-ig csak 35%-val, addig ezé 75%-val szállott feljebb. Okai: a nagy adó, szállítás- és hitelhiány, a munka, s tüzelőanyag drágasága. Hasonló helyzetben vagyunk a pamutfogyasztással is. Mert míg Ausztriában 1855-ben a pamutfogyasztás 44,000 mázsával volt több, mint a vámegyletben, azóta ez utóbbi fogyasztását majdnem háromszorozta, mig Ausztriáé 1861-ig alig 30°/0-val emelkedett! Ily progressióban halad előre a német vámegylet Ausztriához képest. — De ha már a vámegylet ellenében ily meglepően hátravagyunk, mind az iparanyagok feldolgozása, mind az élvezeti fogyasztásban, hol állunk még Franczia-és Angolországtól! Ezen utóbbiban csak szeszesitalokra kiadatik évenkint 740 mill, forint, tehát több, mint a mennyit az évi összes államkiadások rendes időben kitesznek. (Kautz.) így fogyasztott Anglia 1861-ben gyapotban 9,35 mill, mázsát, — Erancziaország 2,37, a német vámegylet 1,53, Ausztria — 0,88 milliót. Mig Ausztriának gyapjukivitele 1861-ben mintegy 54 mill, frt értéket tett ki (s a gyapjú valamennyi kiviteli czikk közt legjövedelmezőbb), addig Anglia 1863-ban 176V2, Francziaország pedig 1862-ben 88V2 mill, forint értéket szállitott ki. — Mig Ausztriában jelenleg az összes selyemtermelés (ezen
