Eger - hetilap, 1865
1865-06-01 / 22. szám
191 sy Móricz gróf, Ambrózy Tamás, Boroviczényi Gyula, Fejér Miklós, Horváth István, ifj., Jablonszky Gyula, Nagy Ferencz, Posta Ferencz, Szabó Ignácz, Szalgházy Ernő, Szerelem Aladár, 1865-ik évtől kezdve Ficzek Lipót 105 ft alapitványnyal, rendes tagokul: Anvander Sándor ifj., Axman Endre, Barcsik Károly, Beleznay Ignácz, Borhy József ifj., Ebeozky Elek, Ecsedi László. Farkas Ferencz, Fülep Gyula, Fiilep Sándor id., Fülep Sándor, ifj., Füzes-Abony község, Gosztonyi Béla, Gosztonyi János, Horváth József, Kovács Imre, Kovács Kázmér, Kraft Ferencz, Lakatos Imre, Manczbarth György, Nahócz- ky József, Pethes Antal, Pruzsóvsz- ky István, Sárközi Mihály, Sipos Orbán , Sismis Mihály id„ Szőke István, Tarnay Károly ifj., Vavrik Sándor, Velkey Ferencz. Mindnyájan ha- zafiui örömmel iid- vözöltettek. 42. Alapszabályaink értelmében, közfelkiáltás utján, s éljenek kíséretében tiszteleti tagokká neveztettek : Deák Ferencz, továbbá Bezerédv •/ László, Gorove István, Erdey Pál, Érkövy Adolf, Huszár Károly és Szi- lassy György. 43. Az alapszabályok értelmében- jelen jegyzőkönyv hitelesítésére: Ma- latinszky Antal, és Nagy János urak neveztettek ki. Mindezek után elnök az egybe- gyíilt tagokat még közt eloszlott. Kelt mint fenn. Hitelesiték: Malatinszky Antal. Nagy János. Jegyzetté: Rigó Antal, titkár. Képeinkhez. Képeink elseje adja azon füstölő 8 hozzátartozó hajócska rajzát, melyet az egri fömegye segédlelkészei tisztelt főpásztoruknak, aranymiséje alkalmára, felajánlottak. E szép mü tiszta ezüstből készült, s 114 latot nyom. A födele kerületén következő évirat van kimentszve: „saCerDotl seMIseCVLarl et patrl gratloso offerVnt Cooperatores.“ Talapján ez: „Scandit ut incensi fragrans odor hujus in altum: Sic pro Te ad Superos nostraque vota volant.“ a hajócska alsó körzetén pedig ez olvasható : Haec Jubilate Pater dementi suscipe vultu, Quae cooperatorum fért Tibi dona chorus. Másik képünk ábrázza azon gyönyörű, s általunk már leirt kelyhet, melyet Eger városa érsek ő exjának. tisztelete s fiúi kegyelete zálogául még máj. 14-kén küldöttségileg átnyújtott. Levelezés. Miskolcz, máj. 29. 1865 T. szerkesztő ur! Az országszerte tisztelt kegyelmes érsekatyánknak félszázados áldozársági napját városunk is mél- tökép, a hála s kegyelet nyilvános jeleivel ülte meg.— A hajnalban az ős „A- vas“ hegyéről le- hangzott taraczkok moraja ünnepélyesen hirdeté, miszerint elérkezett a nap, melyen ő nagyméltósága ötven évvel azelőtt lépett először az Ur zsámolyához, bemutatandó a vér nélküli - áldozatot, s — hogy jöjön mindenki az egyházbaj hálát adni az Ég kegyelméért, hogy öt az egyház, haza és emberiség javára, az emberi kor legvégsőbb határáig ép erőben megtartani méltóztassék. És városunk csakugyan megérté az üdvlövések jelentőségét, vallás - különbség nélkül nagy számmal gyűlt egybe a mindszenti egyházban. A hálaáldozatot és az ünnepélyes „Téged Isten dicsé- rünket“ főt.B e 11 er József esp.-plebá- nos ur fényes segéd- után pedig szószékre lépve föl, az ünnepély magasztosságához mért alkalmi beszéddel örvendezteté meg hiveit. Beszédében ő excellentiáját mint kitűnő egyházi férfiút, a hazának hű fiát és az emberiség kifogy- hatlan bőkezű jótévőjét tünteté föl. — Délben 30, előkelő kath. polgárból álló vendégkoszorut fogadott vendégszerető asztalánál, melynél hogy szebbnél szebb Udvkivánatok váltakoztak a nap hőse, a távolban jubilaeumát végző főpásztor jólétéért, mondanom sem kell. Estve pedig a kath. hívek nagy számmal kivi- lágiták ablakaikat. Valóban Miskolcz kath. községe nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy kegyes főpásztora iránt, ki nélkül sem növeldéje nem bírna alappal, sem temploma nem dicsekednék azon két gyönyörű sugártoronynyal, melyet mindenki, ki Miskolczon megfordul, bámulva szemlél, hogy mondom, ki ne mutassa iránta mély háláját, köteles tiszteletét. Sajó. ;gyszer üdvözölvén, a gyüTe^eljeneK
