Eger - hetilap, 1865
1865-04-06 / 14. szám
124 Ezekből kiadatott a köz p. bízott mán y által: a) Készénzben: a községeknek élelmezésre . . 25451 fr. 81kr és 2 db arany, e terménynemííek szállítási dija fejében Pestről, Budáról és Ungvárrói...............................1441 fr. 43 kr, magtári és hirlapiktatási költségre . 133 fr. 52 kr, 8500 pm. rozsgabona vásárlási ára tejében.................................................... 34680 ír. felhasználatlanul visszamaradt, s a nm kir. helytartó- tanácshoz felterjesztetett .... 19871 fr. 76 kr összesen a bevétel szerinti 81578 fr 52 kr és 2 db arany. b) Termény nem (lekben: a községeknek élelmezésre . 11116 pm. 21 itcze) rozszsali becserélésre . . . 846 pm. 40 itczei maradványkép eladatott . . 225 pm. 40 itcze, kimérési és porlási fogyaték mutatkozott .................................... 30 pm. 20 itcze ö sszesen a bevétel szerinti 12218 pm. 41 itcze, gabna- és terménynemü. (Vége követk.) A Kaukázus népei. (Folytatás) Érdekes a cserkesz nép társadalmi viszonyait s politikai berendezését fővonalaiban vázolni, úgymint melyek e nép elszigeteltségében előleges mintát, kellő műveltséget nélkülözve, úgyszólván magából a népből forrásoztak ki. Ezeknek színezete és szelleme, inkább a nyugati, különösen az ősgermán, mint a keleti státusformákkal rokon, s a törökével rokonszenve s rokonulási kötelékei daczára merev ellentétet képez. A politikai ellentétet az elétrő vallásos fogalmak még inkább élesítik, mert bár a cserkesz is mahomedán, de a Koránnak a megmásithatlan s kike- rülhetlen végzetről (fatum) szóló tanát, mely csakugyan a ! moslem erejét gyöngiti, s minden haladást gátoló merevségét előmozdítja, mint nevetségest, magától elveti. Sha- muz, egyik nevezetes cserkesz főnök szavai: „jobb e halmokon juhásznak lenni, mint Törökországban tábornoknak, mert ez utóbbinak oly kevéssé biztos élete, mint az elsőnek juháé.“ De olvassuk a történelemből is, hogy a cserkesz születésű Haficz pasának, — kinek az orosz-török háborúban szép szerep jutott — fivérét maga a nagyúr fényes Ígéretekkel hívta magához, mikre azonban Haficz testvére soha nem hajlott, s boldogabban élt hegyei között. Más alkalommal ugyancsak Shamuz igy nyilatkozott: „a török kinyújtja hosszú pipáját, néz a tengerre, a felhőkre és reményli, hogy az Isten meg fogja őt segiteni, a helyett, hogy magán segitene.“ A testvérületek, mint megannyi terebélyes fa, melynek ágait az egymást kölcsönösen védelmező egyes családok teszik. A törzsek három osztályra oszlanak: hercze- gek, nemesek és közszabadokra. A herezegek kiterjedt hatalmukkal békeidőben a közügyek igazgatását, háborúban pedig a sereget vezetik. Hatalmuk fénykorában társadalmi előnyeik közé tartozott utazásaikban a számos fényes kiséret nemesekből és másokból, és a jog: közszabadokat megnemesithetni. E különben örökös méltóság idők múltán fényéből gokat vesztett, mert később a vezéreket is a nép választó, s a herezegek által gyakorolt befolyást csak azoknak engedte át, kik érett tapasztalás, erély — s feddhetlen jellemükkel azt kiérdemlők. E változás következtében lehetett a hirneves nagy családoknak oly unokáira találni, kik az egykor, 70 — 8 0 mfdnyi birtoklást már csak emlékezetben tárták meg. Hasonlókép áll a dolog a régi nemességgel, kiknek sorsa hasonlított a középkor azon államaiéhoz, melyekben a királyi hatalom s azzal a harmadik rend (közszabadok) önállósága elenyészett. Ez osztály érdemei az állam irányában félreismerhetlenek, s mig a nemes ambitióval frigyesük honszerelem, mint két lángpallosú cherub, védte őt az árulástól, a csatákban pazarolva áldozta vérét. Kiváltságaira a gyöngeségig büszke, nem tűrte meg kisebb osztálynál a lótartást sem, s ha a hűbéresnél egy csikó felnőtt, azt a nemes tőle elvette, s ökröt adott helyébe ezen szavakkal: „ez illet téged, és nem a ló.“ Szokása szerint egyéb teendője nem volt, mint zsákmányát eladni, felfogása szerint pedig más hozzá nem illett, mint: a parancsolás, harcz és vadászat. Ezen állapot ismét Német- és Francziaország középkori felfogásának a királyság feloszlása idejében felel meg. — Körülbelül 220 évvel ezelőtt a régi nemesek és közszabadok közt borzasztó harcz volt, melynek vére az elsők kiváltságait örökre elmosta. De még e catastroph sem volt képes az egykori tisztelet zománczát eltörölni, mert a közszabadok a nagylelkííleg végbevitt tetteket mostanig ily kifejezéssel jellemzik :„nemesi módra.“ Átalában mondhatni, hogy a nemesség halványuló nimbusára s egykoron hatalmas befolyása csökkenésére sokat tett a hadviselés- s kereskedelmi ügyek fejlődése, a szőnyegen levő népeknél még a Korán elve is, mely szerint az ősi nemesség a hűbéri aristokratia értelmében semmiféle török tartományban sokáig fenn nem állhatott. A pánczéling, sisak és nyíl, mik e korig a cserkesz hercze- geket kizárólagosan disziték, oly értékesek valónak, hogy azokat távol országokban készitteték. Igen, de a golyóraen- tes pánczéling, mely 200 ökör árát s maga egy kis tábor erejét képviselő, a hadvezetési rendszer fejlettebb korában megszűnt golyómentes lenni, sigy értéke is felénél alább- ra szállt, a nyilat a czélszerűbb találmány helyéből kiszorította, a táguló kereskedés által pedig sokan a kisebb osztályból úgy meggazdagodtak, hogy a főnemeseket is vagyonra meghaladták, s igy azok befolyását is paraly- zálták. Ez az eszmék átalakító forradalma minden időben s minden népnél, melyben az egyidejű körülmények fejlesztő vagy kissé hátráltató, de mindenesetre fontos szerepet játszanak, s a világtörténelem kinyúló fonalához tapadnak úgy, hogy miként egyes embert csak körülményeiből Ítélhetünk meg helyesen, úgy a történelmi eriti- cában azokat a mérlegből ki nem felejthetjük. Ezek a forrongó eszmék ápoló dajkái vagy — gyilkosai. Példáúl maradjunk tárgyunknál. A Korán által hirdetett tökéletes egyenlőség eszméjét, hogy: „Isten előtt minden ember egyenlő“, népünknél még inkább megvalósiták a har- czias időviszonyok, melyek általános fölfegy vérzés szükségét vonták maguk után, s egyszersmind a közszabadoknak tágas tért nyitának arra, hogy személyes tisztelet- s tekintélyre vergődhessenek, s mert „elhunytanak legjobb- jaik a hosszú harcz alatt,“ az ősnemesek ritkuló sorait becsülettel betölthessék. — Az orosz kormány absolut, rendszere, ellenkezőleg a mostani frar.czia divatú népkegy- vadászattal, előbb Kempelen sakkjátszó-gépe volt, melylyel I
