Eger - hetilap, 1865

1865-03-30 / 13. szám

III. évfolyam

13. szám.

Marcziiis 30 án.

Előfizetési dij:

Egész évre .

. 5ft'— kr.

Féltre . .

. a „ so „

Negyedévre .

. 1,, 30 „

Egy hónapra

. - 44 „

Hirdetésekért

minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik.

Hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Klfifi Kötéseket el Fogad .* a szerkesztőség (ßustihdz, 803. szám), — Violet Otto és Jentsch O

könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal.

Előfizetési fölhívás

az

„E G E R“

czirult,

vegyes tartalmú hetilapra.

Előfizetési föltételek:

Egész évre

. 5

frt kr.

Félévre .

. 2

„ 50

u

Negyedévre

. 1

„ 30

Egy hónapra .

, . —

„ 44

Az előfizetési pénzek mielőbbi beküldését tisztelettel kérjük, hogy a nyomatandó példányok száma iránt magunkat tájékozhassuk.

Az „EGER“ kiadó-hivatal a.

(Lyceumi nyomda.)

Ismét nehány szó múzeumunk ügyében.

(Vége.)

Az eddig mondottakból is látható, hogy ha csak e szűk térre szorittatnék is az egri muzeum, már érdemes lenne arra, hogy felállításának eszméjét elesni ne engedjük ; mert habár kezdetben csak is ilyen lenne az, idő múltával hogy nagygyá, átalánossá nőné ki magát, az, kétségtelen, mert alig múlik el év, hogy egyikünk vagy másikunk e múzeumba való tárgyat ne találna, ne kapna, és a leggyakoribb esetben az ily tárgyak — gyakran a legérdekesebb ritkaságok — nem lévén közhely, hova ezek beadhatók volnának, elhányatnak, s nyom nélkül vesznek el; a nemzeti muzeum távol esvén tőlünk, az odaküldéssel nem mindenki szeret bajlódni, mert ez egy kis fáradságot s költséget igényel. Mások ismét a talált tárgyakat nem tartván érdemesnek Pestre küldeni, félredobják, mig ha helyben muzeum volna, abba örömest beadnák azokat. Az egri múzeumban összegyűjtött tárgyak épen úgy a nemzet vagyona lennének itt is, mint ha a pesti múzeumba küldettek volna; sőt az ily vidéki múzeumok, a nemzeti múzeumok fiókjaiként tekintethetvén, az ezekben összegyűjtött tárgyak közvetve a nemzeti múzeuméi is lennének. Es

bogy bármely, érdekesnek látszó tárgy egy közhelyre — múzeumba—beadassék, ez azért szükséges, mert a csekélynek vélt tárgy is gyakran szolgált már nagy dolgok íölfedez- hetésének alapjául, igy tudjuk p. o. hogy valamely vízfolyásban talált kőszéndarab, terjedelmes kőszéntelepekhez vezetett ; nemnagy fontosságánál fogva ugyan, hanem szintén csak például említem föl, hogy mezőn jártomban szokásom lévén minden utamban eső kődarabot, növényt, rovart legalább futólagosán megtekinteni, sőt az általam eddig nem ismerteket figyelemmel meg is vizsgálni: ezelőtt nehány évvel a szőlőm környékén szemembe ötlött egy tarka kődarab, melyet bővebben vizsgálván, abban zöld, vörös, és fehér szinű márványt ismertem föl, és miután a talált darab alakjáról, töréséről azt látom, hogy az nem valamely messzebb vidéken készült márványtárgy töredékét képezi, hanem valószínűleg egy faragatlan nyers márvány darab letört része, következtetnem lehet, és kell arra, hogy ily márvány vidékünkön létezik, s lehet, épen ezen általam talált darab márvány — ha t. i. az megőriztetik, — fog valaha alapűl szolgálni arra, hogy e szép márványfaj vidékünkön föl fog kerestetni.

De gyarapodand múzeumunk évről évre régiségi tárgyakkal is, sőt időmultával részint adakozás, részint csere által terjedelem s változatokban is nyerni fog, mert hangyaszorgalom bámulandó eredményeket állíthat elő, sőt mint előbbi felszólalásomban emlitém, már most is bir ly- ceumunk annyi tárgygyal, mennyi egy muzeum első fölszereléséhez elegendő; sőt ha anyagi áldozattal — mely e szűk pénzviszonyok közt, tudom, érzem, hogy kettős áldozat lenne — járulnánk ahhoz, van Egerben — mint ezt már bővebben részletezém — jelenleg annyi megszerezhető múzeumi tárgy, mennyi talán egy század alatt sem lesz —ha most elszalasztjuk — megszerezhető. Ha pedig az indítványozott képcsarnok eszméjét is felkaroljuk, s festvények ajándékozásával előmozdítjuk, habár kezdetben a müértőknek s művészeknek nem nyujtand is az használható s élvezetes anyagot; mert régi hirueves művészek dolgozataival — magunk sem birván ilye- sekkel — nem gazdagíthatjuk azt, de érdekes látványt állithatunk elő már csak azon 20 — óO darab olajfestvény- nyel is, mely első alkalommal is, hiszem, hogy rendelkezésünk alá bocsáttatnék ; és már csak e kis gyűjteménynek is meglesz a maga — bár a tudományok érdekében csak közvetett — haszna, mert a nép nagy részét nem a tudományok belérdeme, becse, hanem külalakja, hatása, szóval, látványossága érdekelvén, lehet, hogy a festvények bámulására összecsődült nép közűi sokan, a muzeum egyéb tárgyaival, rendeltetésével, s czéljával közelebbről megis- | merkedvén, annak előmozdítói, gyámolitói leendnek. Le