Eger - hetilap, 1865

1865-01-05 / 1. szám

III. évfolyam. 1. szám. Januar 5-éu 1803 Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft — k r Félévre . 2 „ 50 „ Negyedévre . 1 „ 30 „ Egy hónapra- 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 lu­fi zette tik. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. IlKiíizelési'ket elfogad : a szerkesztőség (Basti-ház, 80S. szám), — Violet Otto és Jent sch G könyvkereskedéseik; s minden cs. kir. ’postahivatal. Előfizetési fölhívás az EGER czimü, vegyes tartalmú hetilap 1865. évi folyamára. Ámbár közügyi viszonyaink ma sem állanak még azon ponton, mely az időszaki sajtó emelkedését előmoz­dítaná, s annak terjedtebb működési tért biztosítana: mi mindamellett lapunk 1865. harmadévi folyamára, annak eddigi tai’talina s szellemére hivatkozva, bátrak vagyunk uj előfizetést nyitni; teszszük pedig ezt főleg azért, mert erő­sen meg vagyutik győződve, hogy még a jelen korlátolt viszonyok mellett is, úgy kettős megyénk, mint F.ger vá­rosa t. közönségének hasznára vagyunk. Nem is hiszszük, hogy találkoznék valaki, a ki, ismerve a jelen társadalmi mozgalmakat és ama nemzetiségi buzgalmat, melylyel a hazánkban lakó testvérnépek önművelődésüket előmozdí­tani, s érdekeiknek érvényt szerezni igyekeznek, — őszin­tén nem óhajtaná, hogy e tisztán magyar vidéknek lapja, közlönye legyen, mely vidéki és helyi érdekeink képvi- j selése mellett, egyszersmind oly olvasmányul szolgáljon, hogy a tudomány, gazdászat, ipar és kereskedelem terén fölmerülő újabb vívmányokra nézve is tájékozást nyújtson. Kiváló figyelmet fordítunk lapunk tárczájára, mely nép­szerűén irt tudományos és ismeretterjesztő czikkeket, ér­dekes külföldi és eredeti beszélyekkel vegyest liozand ; s e föladatnak annál inkább van reményünk megfelelhetni, mert dolgozótársaink, kiknek eddigi szives közreműkö- désökért köszönetét mondunk, napról napra örvendetesen szaporodnak. Lapunk köre is egy állandó rovattal tágult: értjük a hevesmegyei gazdasági egyletnek, működését visszatükröző végzéseit, melyeket ezentúl rendesen köz­lünk. Ohajtanók lapunkat politikai rovattal is gazdagítani, hogy t. olvasóink e részbeni igényeinek is eleget tehetnénk. E hiányon, mihelyt reá az idő és engedély megérkezik, őrömmel fogunk segiteni. A mi lapunk expediiiójátilleti, gondoskodtunk, hogy az a lehető legpontosabb legyen. Szóval, mi minden tő­lünk kitelhetőt megteszünk lapunk érdekében. De hogy buzgalmunk, törekvésünk a kellő sikert eredményezhesse, legyen szabad a t. közönség részéről szíves pártolást, támogatást kérnünk s remélnünk. , Előfizetési föltételek: egész évre 5 frt, félévre í 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 30 kr, egy hónap­ra 44 kr. Az előfizetési pénzek a szerkesztőséghez (Busti-ház, j 803. sz.), vagy a lyceumi nyomdába utasitandók. — Eger- | ben, 1864. decz. 14. fi ff a József, felelős szerkesztő. Hogy mérünk légsúlymérővel magasságokat ? Mióta e lapokban a légsúlymérővel végrehajtott ma­gasságméréseimet közzétettem, őszinte örömmel tapasz­taltam, hogy ez ügy több olvasót érdekel, s nem kevés helyről felszólíttattam, hogy e tárgyról, t. i. azon kérdés­ről: vájjon mikép történik légsúlymérővel a magasságmérés? a nem szakember által is meg­érthető, népszerű modorban adjak egy kis értekezést. Meggyőződve lévén arról, hogy az „Eger“ népszerű-tudo­mányos fejtegetéseknek szívesen enged helyet, eltökélém magamat, engedve az előttem nyilvánított tisztelt felszó­lításoknak, e tárgyat e becses lapokban népszerűleg elő­adni, azon hiszemben, hogy ez által az „Eger“ olvasói közűi többeknek kedves dolgot teszek. A légsúly mérő nem más, mint egy mérleg, melyen az üvegcsőbe zárt higany az ugyanazon cső nyílt végére nehézkedő légoszlopot egyensúlyozza. Általános tudományos neve „barometer“, mely szó e két görög szóból származik: ßa<?oc— súly és ^srQov=uxérő; s igy magyar neve: légsúlymérő, igen találóan volna alakítva, ha ezen eszköz egyedül a lég sűrűségét mérné, de nemcsak azt méri, hanem a lég ruganyosságát is, minél fog­va sajátlag légnyomásmérőt képez, mivel a lég nyomása nem annyira sűrűségétől, mint inkább ruganyos­ságától származik, miért is tulajdonképen elatometernek, vagyis légnyomás-m é r őnek kellene azt elnevezni, ha a légsúlymérő név nem volna már általánosan elfogadva. A mint kiderült, hogy azt, hogy a légsúlymérő üveg­csövében foglalt higanyoszlop az üvegcső nyílt végén ki nem fut, egyedül a légnyomás okozza, mely e kifolyást gátolja, világos volt az is, hogy a légnyomásnak fogynia kell, ha a légsúlymérővel a levegőben emelkedünk. Mert mennél magasbra emelkedünk a ‘légkörben, annál keve­sebb légréteg van fölöttünk, annál csekélyebb lesz ezen rétegek nyomása a légsúlymérő higanyoszlopára, mely­nek tehát annál jobban kell sülyednie, mennél magasabb­ra emelkedtünk a levegőben, mit az észleletek be is bizo­nyítottak. Perrier Clermontbanfrancziaországi Auverg­ne kerületben a Puy de Dome nevű hegyre felmászván ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom